A természetes ásványvíz „természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, egy meghatározás szerint hivatalosan elismert víz, amely ásványianyag- és nyomelemtartalma következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. A felszín alatti ásványvizeink kezelés nélkül kerülnek palackozásra, mintegy félezer kútból és forrásból. Ma elsősorban a biológiai vízigény kielégítésére fogyasztunk ásványvizet. A hazai „germán típusú”, hagyományosan nagyobb ásványianyag-tartalmú ásványvizek mellett remélhetőleg előtérbe kerülnek az alacsony sótartalmú „mediterrán típusú” ásványvizek. Magyarországon a javasolt 6 g/nap alatti sófogyasztás helyett 15 g/nap feletti menynyiséget fogyasztunk. Az élelmiszerek sótartalmának csökkentésével, az elfogyasztott sómenynyiség csökkentésével a vérnyomás emelkedését és a szív- és érrendszeri események kockázatát lehet mérsékelni. A Magyar Hypertonia Társaság programként hirdeti meg a 2010. évre a sófogyasztás jelentősebb mértékű csökkentését a STOP-SÓ és a Szív és Érrendszeri Nemzeti Program részeként, amely programnak része lehet az alacsony nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása is.

"Azokon az embereken előnyös eret vágni, akik nagyon forrók, sok és erős bort isznak, akik gyakran lázasak, akiknek a vizelete vörös színû, a pulzusuk erős és gyors, illetve akiket megvertek, fellöktek." - A nedvkórtan szerint a négy testalkotó nedv egyensúlyában rejlik az egészség. Ennek elérésére számos szabályozó technika született, köztük az érvágás is.

„A járvány lassan, mint a polip, befonja a várost, az emberek pánikba esnek, az amúgy sem a helyzet magaslatán álló városi hatóságok lassan intézkednek, és egyre több lesz a halál. Felnőtt férfiak halála, asszonyok és kisgyermekek halála...” Ne ijedj meg, nyájas olvasó, nem a jelenlegi influenzajárványról, hanem a rettenetes, 1665-ös londoni pestisről van szó. A pestis középkorban pusztító megbetegedéseinek egyes formái meglehetősen hasonlítanak korunk járványaira.

Ezek, a bibliai idők orvoslásában szereplő igen drága anyagok a mai medicinában is helyet kapnak. A napkeleti bölcsek e három szert ajándékozták a Kisdednek: mindegyik a korabeli orvoslás alapgyógyszere volt.

A világon a méhnyakrák a második helyen áll a daganatos megbetegedések között. Évente 450 000 új esetet fedezünk fel. A betegség közel 80%-ban a fejlődő országokban tapasztalható, ahol nem megoldott a méhnyakrákszűrési program. Európában több mint 12 800 nő hal meg ebben az egyébként megelőzhető betegségben. A méhnyakrák kialakulásában egyértelműen oki tényező a humán papillomavírus-fertőzés. A másodlagos szűrővizsgálatok csökkentik a betegség morbiditási és mortalitási mutatóit, de nem előzik meg a humán papillomavírus-fertőzést. Preinvazív és invazív méhnyakrákban 90-100%- ban detektálható HPV-DNS. A humán papillomavírus elleni profilaktikus vakcinációval végzett vizsgálatok megerősítik, hogy a védőoltás a méhnyakrák megelőzésére mint elsődleges prevenciós eljárás alkalmas.