LAM Extra Háziorvosoknak

Gustav és Alma Mahler

KÖVES Péter

2011. ÁPRILIS 15.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2011;3(02)

Gustav Mahler apja szeszfőzde-tulajdonos volt egy csehországi faluban, anyja pedig úgymond szinte állandóan állapotos: 14 gyermeket szült, akik közül azonban csak kevesen élték meg a felnőttkort. Gustav a gyermekek sorában a második volt. Mint ahogy zenei tehetségek között lenni szokott, nála is korán mutatkozott az átlagon felüli muzikalitás.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

„Az otthon szülést nem kellene legalizálni, az legális” - Interjú Geréb Ágnessel

- LAM, ELITMED.HU -

Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, pszichológus, szülésznő 1977-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden. Az ellene folytatott büntetőeljárás dacára, a hatályos rendelkezések betartása mellett - exkluzív szakmai interjút adott a LAM-nak és az elitmed.hu-nak.

LAM Extra Háziorvosoknak

Hármas szereposztásban: - Csehov az író, az orvos és a beteg

KISS László

A számmisztikában hívők és járatosak bizonyára mélyebb értelmet fedeznének fel abban a tényben, hogy Csehov 1884-ben szerezte meg orvosi diplomáját, ez évben jelent meg első kötete (Melpoméné meséi) és ugyancsak ez évben történt vele valami, amelynek igazi jelentőségét jómaga is csak később volt hajlandó felismerni: ekkor köhögött fel először vért.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei, 1895-1905

NEMESI Zsuzsanna

A szecesszió a múlt század végén született, és máig a közönség által az egyik legközkedveltebb és legjobban ismert művészeti irányzat Európában.

Lege Artis Medicinae

A csöndes asszony, avagy Alma baba története - Festői találkozások

GEREVICH József

A Festõi találkozások olyan írások sorozata, amelyek különös festmények háttértörténetét tárják fel az olvasó elõtt. Abból indulunk ki, hogy vannak festmények (és a legtöbb festmény ilyen), amelyek keletkezéstörténetének ismerete nélkül - bármennyire is képesek vizuális élményt kiváltani a nézõbõl - szegényebbek lennénk.

Lege Artis Medicinae

A művészgéniuszok személyisége: Gustav Klimt

CZEIZEL Endre

Bécsben a múzeumok versengve mutatják be az 1862. július 14-én, tehát 150 éve született Gustav Klimt életművének ismert és eddig lappangó dokumentumait. Elsősorban a Leopold Múzeum anyaga gyakorolt mély benyomást rám, mivel egy az engem régóta foglalkoztató dilemmában foglalt állást.

Lege Artis Medicinae

Szokatlan lokalizációjú, ritkán előforduló hasi daganat felismerése és eredményes kezelése

KIS János Tibor, PÁLHEGYI Erika

BEVEZETÉS - A cseplesz szolid tumorai ritkák, különösen igaz ez a cseplesz primitív neuroectodermalis daganatára. Az angol nyelvű irodalomban csupán egyetlen közölt esettel találkoztunk. ESETISMERTETÉS - A szerzők 50 éves, ismert HBV-pozitív betegük esetét mutatják be, akit cirrhoticusan átépült mája miatt osztályukon és ambulanciájukon rendszeresen kontrolláltak. Kontroll hasi ultrahangvizsgálata során merült fel epigastrialis térfoglaló folyamat gyanúja. Panaszai, laborvizsgálatai nem utaltak intraabdominalis folyamatra. Hasi CT-vizsgálatot végeztek, a felvételeken neoplasiára gyanús elváltozást nem észleltek. Néhány hónapon belül a beteg ascitese (haskörfogata) jelentősen nőtt. A megismételt hasi ultrahangvizsgálat ismételten igazolta a közben progrediált térfoglaló folyamatot. A CT-felvételek újraértékelése során a belek és a hasfal között, az ascitesben helyet foglaló tumor jelenlétét fel lehetett ismerni. Az ascitespunctio után alma méretű rezisztencia vált tapinthatóvá. A diagnózist ultrahang vezérelte biopsziával, majd az exploráció során vett szövetminta hisztológiai feldolgozásával is megerősítették. A primer peritonealis, neuroectodermalis daganatot így ismerték fel. Ezt követően onkológiai kezelésben részesült; állapota fokozatosan, jelentősen javult. KÖVETKEZTETÉS - A ritkán előforduló és szokatlan lokalizációjú daganat kórismézésének és sikeres kezelésének bemutatásával a szerzők felhívják a figyelmet a klinikum, a képalkotó vizsgálatok egymásra utaltságára, a betegkövetés fontosságára.

Lege Artis Medicinae

Az őssejtekről

PAPP Csaba

A szervezet különleges sejtjei az őssejtek, amelyek egyrészt képesek egész életük folyamán önmaguk megújítására, másrészt képesek környezeti hatásokra differenciálódni és a különböző szöveti funkciókra elkötelezett sejteket létrehozni. Speciális tulajdonságaik miatt az őssejtek izgalmas lehetőséget hordoznak magukban arra, hogy megvalósuljon az orvosok régi álma, a károsodott sejtek, szövetek pótlása, megújítása. A regenerációs medicina („helyreállító orvoslás”) kétségtelenül új távlatokat nyit meg az orvostudományban, s eddig gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők számára nyújt reményt. Röviden jellemezzük a különböző őssejttípusokat, azok forrásait. Érintjük e sejtek kísérleti vagy már klinikai felhasználásának néhány területét. A ma már hagyományos őssejtforrásnak tekinthető csontvelőn kívül ismertetjük az alternatív őssejtforrásokat. Közülük is kiemelten foglalkozunk a szülészet-nőgyógyászati gyakorlatban fontos két őssejtforrás, a köldökzsinór (Wharton-kocsonya) és a köldökzsinórvér jellemzőivel, a belőlük kinyerhető őssejtek tárolásának („őssejtbankok”) és felhasználásának lehetőségeivel. A szülésznőgyógyászoknak fontos szerepük és felelősségük van abban, hogy ezeket az őssejteket lehetőleg mind nagyobb számban vegyék le és szükség esetén hasznosítsák. A beteggel történő kommunikáció, az őssejtek potenciális felhasználási területeiről szóló felvilágosítás éppúgy része ennek a folyamatnak, mint a köldökzsinórvér levétele, illetve a köldökzsinór egy darabjának konzerválása. A szülész-nőgyógyász társadalomnak fontos szerepe és felelőssége van abban, hogy a szülés során „feleslegessé” váló, ugyanakkor multipotens mesenchymalis őssejtekben és haemopoeticus őssejtekben igen gazdag köldökzsinórt és köldökzsinórvért minél nagyobb arányban megmentsük és széleskörűen felhasználjuk a XXI. század orvostudományában.