KAPOCSI Erzsébet
2014. SZEPTEMBER 20.
LAM Extra Háziorvosoknak - 2014;6(04)
Az utóbbi 10-15 év német nyelvű bioetikai szakirodalmát olvasva nem lehet nem észrevenni az „etika iránti igény” erőteljes és sürgető jelenlétét. Ez azonban nem feltétlenül annak a jele, hogy a német nyelvterület bioetikai és biopolitikai diskurzusában az etika elfoglalta méltó helyét.
LAM Extra Háziorvosoknak
BEVEZETÉS - Napjainkban a balesetek az egész világon a vezető halálokok között szerepelnek. Ezek a gyerekeket fokozottan érintik. Ezért fontos, hogy legyen a környezetükben olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a témában. Kutatásunk célja az óvodáskorú gyermeket nevelő szülők baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteinek felmérése volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kutatásunk - ban óvodáskorú gyermekek szülei vettek részt. Az ő baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteiket mértük fel kérdőív segítségével. A kutatásban összesen 234 szülő vett részt (n=234). A statisztikai elemzést SPSS 20.0 programmal végeztük, leíró statisztikát, χ2-próbát és ANOVA-tesztet al - kalmaztunk. EREDMÉNYEK - A gyermekek nagy része már szenvedett el legalább egyszer balesetet korábban (73,5%). A legtöbb baleset otthon következett be (88,5%). A szülők jelentős része vett már részt korábban elsősegély- tanfolyamon (74,4%), legtöbb esetben a jogosítvány megszerzésekor (81,6%). A szülők nagy része fontosnak tartaná, hogy a gyermek kapjon baleset-megelőzéssel (89,7%) és elsősegélynyújtással (70,5%) kapcsolatos ismereteket már óvodában. A szituációs feladatok során mindössze 10 szülő volt, aki mind a kilenc kérdésre a helyes választ adta (4,3%). A helyes válaszok száma szignifikánsan összefüggött az anyagi helyzettel (F=2,737, p=0,03). A szülők saját tudásának megítélése és a korábbi tanfolyamon való részvétel (p<0,05), valamint az iskolai végzettség (p=0,029) között is szignifikáns összefüggést találtunk. KÖVETKEZTETÉSEK - A balesetek egy része megelőzhető. A probléma javítható lenne azzal, ha a szülők részt vehetnének olyan tanfolyamon, ahol bővíthetik ismereteiket.
LAM Extra Háziorvosoknak
A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID-ek) világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak. 2012-ben, a LAM-ban megjelent közleményben röviden összefoglaltuk e szerek cardiovascularis (CV) biztonságosságáról szóló legfontosabb adatokat. Hangsúlyoz - tuk, hogy az NSAID szerek mindegyike potenciálisan káros lehet a szívre és az érrendszerre, mert növelik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, infarktus) és a stroke, valamint a renalis károsodások kockázatát. Kiemeltük, hogy az egyes szerek között e tekintetben is jelentős különbségek vannak, és a CV kockázat nagysága nem függ a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékétől. A legújabban megjelent adatok tovább árnyalták a képet. Számos eredeti közlemény és metaanalízis-adat mutatja, hogy a korábban a CV kockázat szempontjából eddig legkedvezőbbnek tartott naproxen sem tekinthető ártalmatlannak, hiszen növeli a stroke és a gastrointestinalis (GI) komplikációk kockázatát. Megállapítható továbbra is, hogy a GI vérzés, ulcusképződés, perforáció jelenti e szerek alkalmazásának legjelentősebb kockázatát. Ez általában kisebb a COX-2-gátlók alkalmazásakor, mint a COX-1-re szelektívebb szerek esetén, azonban a COX enzimek gátlásától független egyéb, pleiotrop hatások is jelentősen befolyásolhatják, adott esetben csökkenthetik is mind a GI kockázatot, mind a CV kockázatot is, például az aceclofenac alkalmazásakor a CV kockázat is és a GI kockázat is kisebbnek bizonyult, mint a többi, leggyakrabban alkalmazott NSAID szer esetében.
LAM Extra Háziorvosoknak
A „Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí. Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből” című kiállítás eddig nem látott teljességgel tárja a látogatók elé a 20. századi nagy avantgárd irányzatok legkiválóbb alkotásait 2014. július 9. és október 5. között a Magyar Nemzeti Galériában.
LAM Extra Háziorvosoknak
HÁTTÉR - A Közép- és Kelet-Európa, valamint Izrael Szakértői Testülete által 2012 szeptemberében publikált utolsó konszenzusos állásfoglalást követően fontos előrelépést jelentett a felnőttkori pneumococcus vakcináció területén a 13-valens konjugált pneumococcus vakcina (PCV13) engedélyezése az 50 évesnél idősebb felnőttek számára (majd a 18 év felettiek számára). MEGBESZÉLÉS - A Szakértői Testület jelen állásfoglalását a korábbi konszenzus frissítéseként dolgozta ki, hogy választ adjon azokra a kérdésekre, amelyeket a nemzeti tudományos társaságok várhatóan a napirendjükre tűznek a védőoltásokra vonatkozó ajánlások folyamatos felújítása során a régióban: a konjugált pneumococcus vakcina elérhetősége az 50 évesnél idősebb felnőttek számára, a rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok a felnőtteknél történő alkalmazásra vonatkozóan, valamint a konjugált pneumococcus vakcina helye a felnőttkori pneumococcus védőoltások között a jövőben. A Szakértői Testület azt a következtetést vonta le, hogy az immunogenitásra és biztonságosságra vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a PCV13 alkalmazása ajánlott legyen az 50 évesnél idősebb felnőtteknek. EREDMÉNY - A konjugált vakcina immunológiai memóriát alakít ki, és leküzdhet bizonyos, az egyszerű poliszacharid-vakcina (PPV) alkalmazásával összefüggő korlátokat. Abban is megegyezés született, hogy amennyiben a PPV alkalmazását megfelelőnek tartják, akkor a korábbi pneumococcus vakcinációs státusra való tekintet nélkül a PCV13-at kell először beadni.
LAM Extra Háziorvosoknak
A csontritkulás jelentősége ismert, a kezelt betegek száma ennek ellenére csak töredéke az optimálisnak. Ezenfelül a lakosság tájékozatlansága, a szakorvosokhoz való bejutási nehézségek, az elégtelen orvosi kommunikáció is szerepet játszik abban, hogy a gyógyszeresen kezelt betegek jelentős százaléka idő előtt hagyja abba a gyógyszeres kezelést. Az International Osteoporosis Foundation rendszeres to - vábbképzésekkel, pályázatokkal segíti civil betegklubok létrehozását és ismeri el azok eredményeit az osteoporosis megelőzésében és kezelésében. A közlemény a III. ke - rületi Magyar Osteoporosis Betegek Társa - sága, mint az első magyarországi betegklub, tagjai által kitöltött kérdőív alapján mutat rá a hazai eredményekre és támasztja alá a betegklubok létének jogosságát a kezelés sikerességének növelésében és hívja fel a figyelmet további betegklubok létrehozásának szükségességére.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzóképes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú betegségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nincsenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neurológus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisztált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reálisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a beteggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.
Ideggyógyászati Szemle
Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek nagy részét speciális mozgászavarközpontokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nincsenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigyelésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 ország vett részt. A betegek adatait egyetlen betegtalálkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mértük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolckérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értékelése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szenvedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előrehaladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehaladott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.
Lege Artis Medicinae
A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplexben szenvedő betegek klinikai statusának hosszú távú romlása sok esetben független a relapsusoktól és az MRI-n igazolt új laesióktól. A szekunder progresszív sclerosis multiplex esetén az állapotrosszabbodás - megközelítően hat hónapos intervallum alatt - függetlenül halad előre a relapsus(ok)tól. Ugyanakkor a korai gyulladásos aktivitás és a gerincvelő-laesio mértéke hosszú időre előre jelzi a relapsussal kezdődő kórforma lefolyását. A PET-vizsgálatokkal igazolt „rejtett gyulladás” követése pedig sok segítséget nyújthat a betegség progressziójának követéséhez. Ezért a PET-képalkotás reménykeltő eljárássá válhat a jövőben a relapszáló-remittáló sclerosis multiplexből a szekunder progresszív sclerosis multiplexbe történő átmenet monitorozásakor. A legkülönbözőbb neurológiai betegségeknél - beleértve a sclerosis multiplext is - a „neuroaxonalis károsodás” az alapja a permanens rokkantság létrejöttének. Ezzel összefüggően a neurofilamentum-protein agyfolyadékban és vérben mért koncentrációja megemelkedik az idegrendszert ért laesiók esetén. Beigazolódott, hogy a magasabb neurofilamentum-szintet mutató betegek - függetlenül a klinikai és MRI-paraméterektől - 2 és 5 év múltán lényegesen komolyabb agyi és gerincvelői károsodást szenvednek. A kinurenin-anyagcsere metabolikus termékeinek változásai pedig korrelálnak e betegség kezdeti-középsúlyos eseteiből a progresszív állapotba történő átmenettel. Remélhetőleg a kinureninek szérumból történő analízise a jövőben a kórkép egyik molekuláris biomarkere lehet. A szabad gyökök keletkezése a sclerosis multiplex progressziójának fontos faktora. Korábbi vizsgálataink során növekedett szabadgyök-keletkezést igazoltunk és ezzel párhuzamosan a redukáló komponensek koncentrációja is jelentősen megváltozott. Fontos előrelépés volt, hogy az EXPAND klinikai vizsgálat eredményeinek, valamint a sclerosis multiplex patomechanizmusával kapcsolatos újabb adatoknak az ismeretében a US Food and Drug Administration a közelmúltban engedélyezte a siponimod alkalmazását a sclerosis multiplex relapsus-remisszióval járó kórformáiban (aktivitással járó szekunder progresszív és relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben, valamint a klinikailag izolált szindrómában).
Lege Artis Medicinae
A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás