LAM Extra Háziorvosoknak

A homoszexualitás demedikalizációja - a bűntől, büntetéstől az egyenlőség felé

KÓRÁSZ Krisztián

2013. JÚNIUS 15.

LAM Extra Háziorvosoknak - 2013;5(02)

A homoszexualitást századokon át morálisan deviánsnak, majd a 16. századtól törvényileg üldözendőnek tekintették. A homoszexualitás eredeti medikalizációjának lényege az elnyomó morális és törvényi üldöztetéssel szembeni védelemnyújtás volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

LAM Extra Háziorvosoknak

Egészség vagy tünettelenség? - avagy a dekontextualizált medicina arcai

DARUKA István

Napjaink szerteágazó tudományos-technológiai áttörései, a molekuláris biológia, a számítógépes gyógyszerkutatás és -tervezés, információtechnológia és az orvostudomány egymásba fonódott páratlan fejlődése forradalmian új helyzetet teremtett a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumainak fejlődése

KOVÁCS Tibor

Az Alzheimer-kór a 21. század népbetegsége, amely a következő évtizedekben az öregedő társadalmak legnagyobb egészségügyi- szociális problémájává válik. Jelentős felismerések történtek az Alzheimer-kór strukturális és funkcionális képalkotói, biokémiai (elsősorban liquor-) és genetikai diagnózisában. A modern diagnosztikai eredmények napjainkban épülnek be a diagnosztikai kritériumokba. Ezeket tekinti át ez az összefoglaló.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az elhízás hatása a cardiovascularis megbetegedésekre és az obesitasparadoxon jelensége

PARAGH György, JUHÁSZ Imre, FÜLÖP Péter

Az elhízás világszerte jelentős egészségügyi problémát okoz. Növekvő gyakorisága mellett számos cardiovascularis megbetegedés kialakulásához járul hozzá, így fokozza a hypertonia, diabetes, cardiomyopathia, szívelégtelenség, myocardialis infarktus, illetve a ritmuszavarok és a stroke előfordulási gyakoriságát is. Meglepő módon, újabb vizsgálatok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az elhízás bizonyos esetekben javítja a túlélést és csökkenti a mortalitási kockázatot. Ezt a jelenséget obesitasparadoxonnak nevezték el. Közleményünkben tárgyaljuk az erre vonatkozó megfigyeléseket és feltételezett biológiai hátterét, és felhívjuk a figyelmet az egyénre szabott testsúlycsökkentés kedvező hatásaira.

LAM Extra Háziorvosoknak

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

SZEKANECZ Zoltán

Több évtizedes „csendet” követően az elmúlt években számos újdonság és áttörés jelentkezett a hyperuricaemia és köszvény területén. Közelebb kerültünk a betegség (immun)patogenezisének megértéséhez, új gyógyszerek és diétás, életmódi adatok születtek. Végül, 2012-ben megjelent az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) terápiás ajánlása, amely igen részletes algoritmusok formájában követi végig a köszvény egyes stádiumaiban és speciális helyzetekben alkalmazandó kezelési elveket. Bár az európai gyakorlat néhány ponton eltér az amerikaitól, ez az új ajánlás, hazai adaptáció mellett, jól alkalmazható a köszvény és társbetegségeinek célirányos kezelésére.

LAM Extra Háziorvosoknak

MRSA-kolonizáció felderítése időskorúak otthonában

STÁNITZ Éva, TOMPITY Tünde, UNGVÁRI Erika, PÁSZTI Judit

Methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) -kolonizáció igazolódott egy Vas megyei időskorúak otthonában. A szociális intézmény egyik lakóját (83 éves férfi) kórházi ellátása során ugyanabban a kórteremben ápolták, mint egy methicillinrezisztens Staphylococcus aureuspozitív beteget. Ennél a lakónál, valamint egyik szociális intézménybeli szobatársánál, továbbá négy ápoló közül - akik a kórházi visszahelyezés hétvégéjén az otthonban dolgoztak - háromnál a szűrővizsgálat szintén methicillinrezisztens Staphylococcus aureus-kolonizációt igazolt. Az ápolók teljes körében elvégzett szűrővizsgálat során még további egy ápoló torok-, illetve orrváladéka mutatott methicillinrezisztens Staphylococcus aureus-pozitivitást. Feltételeztük, hogy a kórházból kibocsátott beteg fertőzte meg lakótársát, valamint a négy gondozót. A járványügyi összefüggések felderítésére a kitenyésztett törzsek tipizálását kértük. Fágtipizálással a hat methicillinrezisztens Staphylococcus aureuspozitív személynél három különböző típusú methicillinrezisztens Staphylococcus aureus törzset igazoltak, és további egy MRSA törzs az alapfágsorozattal nem volt tipizálható. Áttekintjük a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus-fertőzés elkerülésének, megelőzésének néhány kérdését, amelyeket a szociális intézményben lehetőségünk volt elrendelni és elvégezni. Felvetjük az általunk látott problémákat.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Nővér

Pszichés állapot és kiégés a mentők körében

IVÁNKOVITS László

A vizsgálat célja: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat állományában dolgozók pszichés állapotának vizsgálata volt a kiégés vonatkozásában, és cél volt azon tényezők azonosítása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mentőszolgálatnál dolgozók pszichés állapotára. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 1979 fő került bevonásra. A kiégettség szintje a Pines-Aronson féle Kiégés Önértékelési Skála alkalmazásával került felmérésre. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba, ANOVA és korrelációelemezés alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A mentődolgozók majdnem 40%-a küzd a munkájával járó stresszel, azonban az állandó készenléti helyzet nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a kiégési szint, az OMSZ-nál elöltött idő, és a munkahelyi légkörrel való elégedettség között. Következtetések: Az eredmények alapján különböző prevenciós és beavatkozási lehetősé gek kerültek megfogalmazásra, amelyekkel a mentődolgozók körében mért kiégés kezelhető.

Nővér

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

TÓTH Lívia, BÁLINT Zsófia, MÁTÉ Orsolya

A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlésének jellemzői, a közlés körülményeinek felmérése a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikán, diabeteses retinopathias betegek körében. Anyag és módszer: Kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, 2018. február-december között. Statisztikai módszerek: leíró- statisztika, χ2-próba, SPSSv22, (p<0,05). Eredmények: A klinikán dolgozó egészségügyi szakemberek nagy része (20 fő/90,90%) nem tud protokollra támaszkodni a rossz hír közlése során, de a válaszadók több mint a fele (11 fő/59,09%), szükségét érezné. Következtetések: Az egészségügyi dolgozóknak szüksége lenne protokoll kidolgozására a rossz hírek közlésére és a közlési körülmények javítására a PTE KK Szemészeti Klinikáján is.

Nővér

Az ápoló gyakorlati szerepe a szepszis korai felismerésében és kezelésében

TÓTH Zoltánné

A vizsgálat célja: A kutatás célja a szepszis kórállapot kategorizálásának részletes elemzése, valamint az erre vonatkozó diagnosztikai nehézségek feltárása. A vizsgálat kiterjed az ellátás során végzett diagnosztikai és monitorizálási módszertan ápolói kompetenciába tartozó elemeire, ezen belül is a triage jelentőségére. Vizsgálati módszer és minta: A kutatómunka felmérése egy fővárosi, III. progresszivitás szintű sürgősségi betegellátó-osztályon készült, kiemelve egy betegségcsoportot, a szepszist. Az osztály 2013-as adatforgalma alapján 81 szepszissel kezelt beteg került kiválasztásra. A kutatás módszere dokumentum elemzésen alapszik, melynek során adatgyűjtésre került sor. Ezzel párhuzamosan a kutatás további része az osztályon dolgozó, különböző végzettségű ápolók kompetenciájának vizsgálata, akik a triage tevékenységet végezték a betegellátás folyamatában. Az összesített eredmények értékelése SPSS 14.0 programmal készült. Eredmények: Az adatokból kiderül, hogy a szeptikus betegek ellátása során az ápolók által végzett triage tevékenységet a gyakorlati tapasztalat és a végzettség nem befolyásolja. Az osztályon ellátott betegek több mint a fele nem kapott helyes besorolást, így a terápiát sem kezdődött el időben. Következtetések: A sürgősségi osztályon dolgozó ápolók triage osztályozási rendszer ismeretei hiányosak, ezért az ott dolgozó minden ápoló részére biztosítani kell a triage ismeretek bővítését, illetve akiknek nincs ismerete a triage rendszerről azoknak a megszerzését, mint elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását.

Nővér

A Pines-féle Kiégés Leltár összevetése a Maslach Burnout Inventory-val

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja felmérni, hogy a Pines-féle Kiégés Leltár ugyan olyan jól mér-e, mint a Maslach Burnout Inventory (MBI). Anyag és módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 1201 egészségügyi szakdolgozó részvételével. Az adatelemzés Khi2-próbával és Spearman-féle rangkorrelációval történt. A szignifikancia kritérium határa 0,05. Eredmények: A MBI érzelmi kimerülés (p<0,001), deperszonalizáció (p<0,001) és személyes hatékonyság (p<0,001) alskálái szignifikáns kapcsolatban vannak a Pines-féle Kiégés Leltárral. Azon egyének jelentős többsége, akik a MBI deperszonalizáció és érzelmi kimerülés alskáláján magas pontszámot értek el, azok a Kiégés Leltárban is magas pontszámot produkáltak, illetve ha a személyes hatékonyság magas, akkor a Kiégés Leltárban alacsony pontszámot ért el a válaszadó. Következtetések: A Pines-féle Kiégés Leltár is ugyan olyan biztonsággal méri a kiégést, mint a Maslach Burnout Inventory.