Klinikai Onkológia - 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Nyelőcsődaganat gyógyszeres kezelésének új lehetőségei

LAKATOS Gábor, SZÖLLŐSI Regő

A nyelőcsőrák agresszív daganattípus, amely kedvezőtlen kimenetellel társul. A közelmúltig az előrehaladott stádiumú betegség gyógyszeres kezelési lehetőségei a kemoterápia mellett a betegek kis hányadában HER-2-gátló kezelésre korlátozódtak. Az elmúlt évek immunterápiára vonatkozó eredményei azonban jelentősen megváltoztatták a gastrooesophagealis tumorok kezelését. Mindazonáltal a nyelőcsőlaphámrák és az adenocarcinoma között különbséget kell tenni a kemoimmunterápia eredményessége alapján. Pontosabb biomarkerekre van szükség, hogy kiválasszuk azokat az eseteket, amelyek valóban profitálnak az immunterápiából. A közleményben a nyelőcsőrák szisztémás kezelésére vonatkozó legfrissebb ismeretanyagot gyűjtöttük össze.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Hírek a világból

2022. március 11-én az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta az olaparib (Lynparza) -kezelést BRCA-mutált, HER-2-negatív, magas kockázatú korai emlőrákos betegek adjuváns kezelésére, akik neoadjuváns vagy adjuváns kemoterápiában részesültek. A betegeket az olaparib FDA által jóváhagyott diagnosztikája alapján kell kiválasztani a terápiára, és március 11-én a Myriad BRACAnalysis CDx tesztjét is jóváhagyták ilyen felhasználásra.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

A vékonybél-adenocarcinoma gyógyszeres kezelésének új lehetőségei

PAJKOS Gábor

A vékonybél-adenocarcinoma (SBA) ritka és rossz prognózisú daganat, az incidencia az utóbbi évtizedekben folyamatosan romló tendenciát mutat. A lokalizált betegség kezelésének alapja a műtét. Az optimális adjuváns és palliatív szisztémás terápiát megalapozó prospektív vizsgálati eredmények híján az SBA gyógyszeres kezelése a colorectalis carcinoma (CRC) kezelési protokollok alkalmazására épült. Azonban a jelenleg folyamatosan bővülő genetikai és molekuláris vizsgálati adatok az egyéb gastrointestinalis daganatoktól eltérő profilra utalnak, és másfajta terápiás megközelítést kívánnak. Jelen közlemény célja áttekintést adni a jelenlegi adjuváns és palliatív kezelési lehetőségekről, a potenciálisan célozható genetikai eltérések, jelátviteli útvonalak legfrissebb kutatási eredményeiről, ezek mentén a legígéretesebb, zajló klinikai vizsgálatokról, amelyek remélhetően alapvetően bővítik az SBA gyógyszeres kezelésének armamentumát.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Phaeochromocytoma és paraganglioma

UHLYARIK Andrea, TÓTH Miklós, IGAZ Péter

A phaeochromocytomák, paragangliomák a ritka neuroendokrin tumorok közé tartoznak. Ezek a daganatok katecholaminokat termelnek, jellemző tüneteik hormontermelésükkel függenek össze. Biokémiai vizsgálatok támaszthatják alá a klinikai gyanút, a katecholaminokat és bomlástermékeit vizsgáljuk. Képalkotó vizsgálatokkal, elsősorban komputertomográfiával érdemes a primer tumort lokalizálni, a betegség stádiumát felmérni. A kivizsgálás szerves része a funkcionális képalkotás, amely a metasztatikus stádiumban alkalmazható terápiás lehetőségekről is ad információt. Lokalizált esetekben a műtéttől várható gyógyulás. Metasztatikus stádiumban a terápia megválasztásának szempontjai hasonlók az egyéb neuroendokrin tumorok kezelése során alkalmazottakhoz, a progresszió gyorsasága, a tünetek megjelenése, a daganatterhelés mértéke segít a szisztémás kezelések sorrendjének megválasztásában. A szisztémás terápiás lehetőségek közé izotópkezelések, kemoterápia, célzott terápiák tartoznak.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Az új generációs szekvenálás hatékony megvalósításához szükséges lépések azonosítása az onkológiában nemzeti szinten Európában

HORGAN Denis, CURIGLIANO Giuseppe, RIESS Olaf

Az új generációs szekvenálás (NGS) fókuszáltabb és személyre szabottabb rákkezelést tesz lehetővé, mivel számos daganattípus esetében az amerikai Nemzeti Komprehenzív Onkológiai Hálózat (NCCN) és az Európai Onkológiai Társaság (ESMO) irányelvei ma már a napi klinikai gyakorlatban ajánlják az NGS alkalmazását. Ugyanakkor az NGS implementációja és a betegek vizsgálathoz való hozzáférése is eltérő Európában; az érdekelt felek együttműködésére van szükség a különbségek csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Ezzel kapcsolatban 2021 első felében létrehoztuk az Európai Szövetség a Személyre Szabott Orvoslásért (EAPM) által vezetett szakértői paneleket. Ezekben 10 európai ország kulcsfontosságú érintett felei vettek részt, akik az orvosi, gazdasági, betegjogi, ipari és kormányzati szakértelmet képviselték. Leírjuk ezeknek a panelmegbeszéléseknek az eredményeit annak érdekében, hogy meghatározzuk és feltárjuk, hogy milyen feltételek szükségesek az NGS bevezetéséhez a rutin klinikai ellátásban, hogy lehetővé tegyük a betegek hozzáférését, azonosítsuk a megvalósítás során felmerülő konkrét kihívásokat, valamint rövid és hosszú távú ajánlásokat fogalmazzunk meg. A fő azonosított kihívások az NGS-tesztek keresletéhez kapcsolódnak (irányítás, klinikai szabványosítás, valamint tudatosság és oktatás), továbbá a tesztek kínálatához (méltányos visszatérítés, a tesztek elvégzéséhez és validálásához szükséges infrastruktúra, valamint a bizonyítékok előállítása által vezérelt tesztelési hozzáférés). Az egyes kihívások megoldási javaslatainak segíteniük kell a nemzeti és európai kezdeményezések között az érdekelt felek együttműködését, kiegészítve, támogatva és kölcsönösen megerősítve a betegellátás javítására irányuló erőfeszítéseket.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

A célzott kezelések „célzott” mellékhatásai

TÍMÁR József, UHLYARIK Andrea

A célzott gyógyszerek nem elég célzottak, gyakran a normális gének termékeire is hatnak, vagy nem elég szelektívek a mutáns változatokra, így egyáltalán nem elhanyagolható és sajátos mellékhatásaik vannak, aminek patomechanizmusát érdemes ismerni, mert általa a mellékhatások megelőzése vagy „célzott” kezelése lehetséges. Miután a célzott kezelések molekuláris mechanizmusai igen eltérők, ezen mellékhatások spektruma is széles és nagyon eltérő a hagyományos kemoterápiás szerekhez hasonlítva. Az angiogenezisgátlók mellékhatásai a VEGF-mediált folyamatok zavarai (vérzés, sebgyógyulás, vérnyomás-szabályozás), a csontáttét kezelésében használt szerek csontregenerációs zavarokhoz vezetnek az osteoclastfunkció blokkolásával, a HER-2-gátlók szelektív szívizom-károsítók lehetnek, mert ez a receptor kulcsfontosságú az izomregenerációban. Mivel az EGFR a felszíni hám folyamatos megújulásának fő szabályozója, az anti-EGFR-szerek bőrmellékhatásai csaknem természetesek. A multikináz-inhibitorok két fontos célpontja a csontvelő (a KIT kulcsszerepe miatt), illetve a melanocita (hasonló okokból). Az új TRK-inhibitorok esetében idegrendszeri mellékhatások léptek fel, miután az idegsejtek fontos szabályozója az NTRK. A mutáns BRAF-inhibitorok, sajnos, csak szelektívek, és alkalmazásuk során másodlagos, elsősorban RAS-mutáns daganatok keletkezése várható a RAS-RAF-MEK jelpálya sajátos visszacsatolási reakciói eredményeként. A lipidkináz-jelpálya különböző inhibitorai (PI3K, AKT vagy mTOR) megint csak jellegzetes mellékhatásokkal járnak, mint a hyperglykaemia vagy a hyperlipidaemia. Végül az immunellenőrzőpont-gátlók a daganatellenes immunválasz felszabadítása mellett, eddig kontroll alatt levő autoimmun mechanizmusokat is aktiválnak, amelyek adott esetben súlyosak is lehetnek vagy eddig még nem ismert formában manifesztálódnak (hypophysitis).

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Pszichológiai intervenciók az onkopszichológia területén

NÉVERI Kitti

A daganatos diagnózis nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterheli az érintetteket, ezért a rákbetegek átfogó kezeléséhez elengedhetetlen a pszichoszociális faktorok azonosítása és tudományos bizonyítékokon alapuló pszichológiai módszerekkel való ellátása. Az onkológiai betegeknél leggyakrabban megjelenő pszichés problémák a szorongás, pánik, depresszió és a betegség okozta stressz által kiváltott poszttraumás stressz zavar (PTSD). A szakszerű pszichoterápiás segítségnyújtás hozzájárulhat az életminőség javulásához, a stresszcsökkentéshez, az alkalmazkodóképesség fejlődéséhez, az énerő és a belső erőforrások növeléséhez, továbbá az egészségügyi személyzettel való együttműködés megerősítéséhez is. Ezen összefoglaló tanulmány elsődleges célja, hogy a különböző pszichológiai irányzatok onkopszichológiai alkalmazhatóságáról nyújtson betekintést az onkológia területén dolgozó szakembereknek és az érdeklődőknek.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Precíziós medicina alkalmazása a sugárterápiában

DOBI Ágnes, KÓSZÓ Renáta Lilla, BESENYI Zsuzsanna, GION Katalin, HIDEGHÉTY Katalin

A sugárterápia, mint eliminatív kezelés, fontos elemét alkotja a komplex tumorellenes terápiáknak. Már a kezdetektől az adott beteg anatómiájára, a tumor típusára alkalmazott, személyre szabott eljárásként fejlődött. A technológiai előrehaladás és a kutatási eredmények nyomán az utóbbi évtizedekben lehetővé vált az egyre pontosabb céltérfogat-kijelölés és az egyre szelektívebb dózisleadás. A sugárterápiában a precíziós orvoslás korában a technológiavezérelt kezelések, beleértve a fejlett képvezérlést és a részecsketerápiát, továbbá az új biológiai koncepciók bevezetése nagyságrendileg javíthatja a terápiás indexet, a tumorpusztító és az ép szövetet védő hatás arányát. Az egyedileg kijelölt tumor- és normálszövet, illetve az egyes szövetrészek sugárérzékenységi paramétereinek meghatározása, a várható hatások előrejelzése, követése jelenti a korszerű precíziós onkoradiológiát. Közleményünkben célul tűztük ki a különböző genomikai, radiomikai és funkcionális vizsgálatoknak, valamint a korszerű informatika segítségével feldolgozott adathalmazoknak a személyre szabott sugárterápia tervezésében, adaptálásában történő felhasználásának bemutatását.

HUN 2022;9(2)