Ideggyógyászati Szemle

Szokatlan lefolyású panencephalitis fiatal felnőttben

DR KELEMEN Judit1, DR DUX Annamária1

1973. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1973;26(05)

Nem ritka, hogy ismert kórfolyamatok szokatlan tünetekkel nyilvánulhatnak meg. A subacut és chronikus gyulladásos megbetegedések annál gyakrabban mutatják ezt a sajátságot, minél kiterjedtebb a gyulladásos folyamat, vagy szokatlan az elváltozás localisatiója. Esetünkkel fenti tényt kívánjuk alátámasztani és egyúttal bővebben kitérni a felmerülő differential-diagnostikai kérdésekre.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapest Főváros Tanácsa V. B . Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Intracranialis véredények ábrázolása pneumoencephalographiás vizsgálatok kapcsán

DR KENÉZ József

A pneumoencephalographiás vizsgálatok technikájában az elmúlt két évtized során nagy volt a fejlődés. A Lindgren, Liliequist, Robertson, Ruggiero és Valentino [21, 22, 27, 28, 29, 45] által bevezetett fractionált pneumoencephalographiás technika adta a lendületet, a vizsgálómódszer az ötvenes évek végére elérte teljesítőképességének határát, a vizsgálatok tárgyát immár nemcsak a kamrarendszer képezte, hanem a subarachnoidealis cisternák is.

Ideggyógyászati Szemle

Az úgynevezett „moya-moya disease"

DR POÓR Gyula, DR GÁCS Gyula

Kudo 1956-ban egy fiú angiogrammján a normális agyi érhálózat képe helyett szokatlan, diffus érszövedéket látott. További klinikai megfigyelések alapján jutott arra a következtetésre, hogy az érszövedék collateralisoknak felel meg, és a circulus arteriosus Willisi elégtelensége következtében jöhetett létre.

Ideggyógyászati Szemle

Beszélhetünk-e a narcomania új korszakáról?

DR KISSZÉKELYI Ödön

A kábítószerélvezet világszerte észlelhető elterjedése közismert [l, 2, 4]. Tudjuk, hogy az USA, a Skandináv államok után a nyugateurópai országok egészségügyi ellátásának is egyik legégetőbb problémája a kábítószerek elleni küzdelem. Arról is vannak adataink, hogy a szocialista országokat, hazánkat is elérte ez az empidemia. Olyan jelenségek figyelhetők meg azonban, melyek a jelenlegi helyzetet lényegesen megkülönböztetik a korábbitól.

Ideggyógyászati Szemle

Polygraphiás vizsgálatok hypoglykaemiás comában

DR MECHLER Ferenc, DR ENGÁRTH Gizella

A központi idegrendszer oxydativ anyagcseréjének zavara, akár az oxygen, akár a glukose hiánya idézi elő (acut hypoxia vagy hypoglykaemia), azonos idegrendszeri tüneteket és károsodást okoz. Crossland és Richter megfigyelései szerint hypoxia következtében az EEG és a psychés működés már akkor kórossá válnak, amikor az idegsejtek energia-ellátása még kielégítő, azonban az idegszövet acetylcholin tartalma már csökken.

Ideggyógyászati Szemle

A nervus ulnaris elektrophysiologiai jellemzőinek vizsgálata depressiós betegeken

DR MECHLER Ferenc, DR LIPÁK József

Az irodalom adatai meggyőzően igazolják, hogy számos psychiatriai betegségben a peripheriás idegek működése is megváltozik. Jól ismert, hogy a vegetatív teljesítmények kórossá válhatnak; a kérdéssel foglalkozó munkák adatai azonban oly mértékben heterogenek, hogy nem vonhatók le belőlük a gyakorlat számára egyértelműen hasznos következtetések.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

A hálát nem pénzben kell kifejezni

KUN J. Viktória

Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.

Lege Artis Medicinae

Ibuprofen alkalmazása enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.

Lege Artis Medicinae

Poszt-Covidban jelentkező lokalizált és kiterjedt fájdalom kezelési lehetőségei

VERECKEI Edit

Az új koronavírus-betegségről és ke­ze­lé­sé­ről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális ki­me­netelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Co­vid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fáj­da­lom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropa­thiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával ál­lunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgás­szervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyará­zata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak is­me­retében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.

Lege Artis Medicinae

Szívünk ügye a korlátlan energiaital-fogyasztás elkerülése

DOJCSÁKNÉ Kiss-Tóth Éva

Az energiaitalok piacra kerülésük óta tö­retlenül népszerűek, elsősorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítőitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és nö­vényi kivonatok mellett nagy mennyiségű koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevők közül ki­emelkedő hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekről is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.

Ideggyógyászati Szemle

CADASIL és egyéb familiáris agyi kisérbetegségek - Az öröklődő ischaemiás stroke és dementia mind gyakrabban diagnosztizált háttere

GUNDA Bence, HUGUES Chabriat, BERECZKI Dániel

A CADASIL (Cerebral Autosomal Dominant Arteriopathy with Subcortical Infarcts and Leukoencephalopathy) az utóbbi évtizedben a vascularis neurológia érdeklődésének homlokterébe került, mint a felnőttkori agyi ischaemia és vascularis dementia leggyakoribb öröklődő oka. Ez az autoszomális domináns módon öröklődő agyi kisérbetegség a sporadikus, hipertenzív eredetűtől eltérően már fiatal felnőttkorban, vascularis kockázati tényezők hiányában jelentkezik ischaemiás epizódokkal, majd fokozatos dementálódással, első megnyilvánulása lehet migrén aurával, és sokszor jár pszichiátriai zavarokkal. A tüneteket több mint egy évtizeddel megelőző MR-elváltozások a betegségre jellemző mintázatot mutatnak. Amióta a kilencvenes évek elején sikerült azonosítani a szindrómáért felelős genetikai eltérést, a simaizomsejtek transzmembrán-receptorát kódoló NOTCH 3 gén mutációját, jelentősen felgyorsult a betegség molekuláris és vascularis patogenezisének megismerése. Ez azért is fontos, mert a fiatal életkorban, vascularis kockázati tényezők és társbetegségek hiányában jelentkező CADASIL a subcorticalis agyi ischaemia és vascularis dementia tiszta genetikai modelljét nyújtja, így tanulmányozása segíti a jóval gyakoribb sporadikus formák megértését is. Ezen túlmenően a CADASIL a szekunder migrén egyik legjobban tanulmányozott példája is. Az öröklődő agyi kisérbetegségek egyéb formái (CARASIL, HERNS, CRV, HVR, PXE stb.) egyelőre jóval kevésbé ismertek. A CADASIL egyre inkább bekerült a neurológus társadalom köztudatába, amely az MRI szélesebb körű elérhetőségével együtt a betegség mind gyakoribb diagnosztizálásához vezetett. Ennek ellenére jelentősége még ma is valószínűleg alulértékelt. Ez az írás igyekszik összefoglalni jelenlegi ismereteinket a CADASIL-ról - külön hangsúlyt fektetve a diagnózis, illetve a differenciáldiagnózis kérdéseire.