Ideggyógyászati Szemle

Psychosisok histamin kezelése

KORONKAI Bertalan1, ORZÓY Róbert1

1961. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(06)

Megfigyeléseinkből azt láttuk, hogy a histamin kezelés psychopathologiai támadáspontja főleg az affectivitas. Javult esetekben a psychés rendeződést pozitív irányú alakulása előzte meg : legtöbb esetben észlelhető volt az affectivitás átmeneti változása. Autismusból való kiemelés, aktivizálódás, jobb cooperatiós készség, könnyebb explorálhatóság, psychotherapiás lehetőségek javulása többnyire múló eredmények. Szembeötlő volt a kataton gátlási tünetek oldódása. Csökkent tolerancia mellett kedvezőbb eredmény várható. A tolerancia beszűkítésére az insulint találtuk alkalmasnak, két esetünkben azonban a therápiás lehetőségeket nem javította. A histamin kezelés mindezek alapján a depressiv tünetcsoportokban és az akineticus kataton képekben lehet eredményes. Mivel a kezelés eredményei általában nem tartósak, egyéb aktív kezelésekkel való kombinációja magában kedvező therápiás lehetőségeket.

AFFILIÁCIÓK

  1. Miskolc Megyei Kórház Ideg-Elmeosztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Corticosteroidok és ACTH a neurologiában

LEHOCZKY Tibor

Összeállítja a corticosteroidok és ACTH irodalmi adatait saját tapasztalataival kiegészítve. Foglalkozik azokkal az idegbetegségekkel, amelyekben jó vagy részleges eredmény érhető el, továbbá amelyekben még nem alakult ki végleges vélemény. Felsorolja azokat a kórképeket, amelyekben semmiféle therápiás hatás nem várható. Végül megemlíti a steroid therápia neurologiai szövődményeit.

Ideggyógyászati Szemle

Az alkohol hatása a figyelemre, igazságügyi és balesetlélektani szempontból

PAP Zoltán

Tanulmányommal az volt a célom, hogy újból ráirányítsam a figyelmet az ún. „enyhefokú alkoholos befolyásoltság” nagy jelentőségére a közlekedési balesetek keletkezésében. A legújabb felfogás alapján rá akartam mutatni a kötelező véralkohol vizsgálat, valamint a relatív és abszolút határérték elbírálásának fontosságára a vezetésre való alkalmasság megítélésében, igazság ügyi orvosszakértői, elmeorvosi és büntetőjogi szempontból. Egy ha gázolást okozó közlekedési baleset ismertetése alapján igyekeztem pszichológiailag elemezni az enyhefokú ittasság állapotában leledző gépkocsivezető elmebeli állapotát és egyben igazolni, hogy már 1,2%, véralkoholtartalom, bizonyos feltételek mellett, megzavarhatja a figyelem elemzőképességét, késlelteti a reakciók gyorsaságát, meghosszabbítja a „pillanat-időt”, ritkítja az elkülönített észrevevések számát, sőt a „tudat üressé válásával” olyan sajátszerű eszméletzavart okozhat, ami miatt az ittas ember teljesen alkalmatlanná válik a vezetésre.

Ideggyógyászati Szemle

Hét év ideggondozás Csongrád megyében

ÁBRAHÁM István

A vidéki ideggondozó intézetek munkájának részleteit sem ismerjük eléggé s átfogó kép hiányában egységes jogszabály sem hangolja egybe működésüket. Az alábbiakban a Csongrádmegyei Ideggondozó Intézet csaknem hét évi munkájáról kívánok beszámolni s legalább kismértékben hozzájárulni a kérdés tisztázásához.

Ideggyógyászati Szemle

A cochleo vestibularis lelet viselkedése Barré - Lieou syndromás betegeknél a fizikotherápiával kombinált kezelés után.

ALPÁR Pál

Belsőfül eredetű halláscsökkenésben és szédülésben szenvedő betegeinknél a nyaki gerincoszlop röntgenvizsgálatát végeztük. 12 esetünkben találtunk positív leletet. Ezen betegeket értágítókon kívül gerincoszlop nyújtásban és egyéb fizikotherápiás kezelésben részesítettük. A betegeket 3 csoportba osztottuk aszerint, hogy csak nyaki spondylosist, vagy emellett organicus érelváltozásokat, illetve neuroticus tüneteket találtunk. Az első csoportba tartozó betegek, közülük is különösen azok, akik korán kerültek kezelésre jól reagáltak a komplex gyógymódra. A többi csoportban a javulás mérsékeltebb volt. Kevés számú eseteink megfigyelése is alátámasztja a belsőfül megbetegedésének összefüggését a nyaki gerincoszlop elváltozásaival.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének kérdéseiről

NAGY Ferenc

Annak ellenére, hogy a Parkinson-kór diagnosztikája és kezelése az elmúlt években is folyamatosan fejlődött és új terápiás lehetőségek jelentek meg, a Parkinson-kórral élők kezelése és gondozása, különösen az előrehaladott szakaszban, továbbra is nagy kihívást jelent a mozgászavarral foglalkozó neurológusok számára. A Parkinson-kór kezelését több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja: a betegség megállíthatatlanul halad előre, a betegek tünettana és a progresszió gyorsasága, az egyéb kísérő nem motoros tünetek és a kezelés okozta komplikációk megjelenése nagy heterogenitást mutatnak. Mindezek alapján nehéz az egységes rutin terápiás elv kidolgozása és alkalmazása. Ez az összefoglaló a szakmai kollégiumi ajánlás és a szakirodalom adataira támaszkodva próbálja megvilágítani a Parkinson-kór kezelésének szempontjait, különös tekintettel az előrehaladott stádiumú esetekre.

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés lehetséges szemészeti tünetei és szövődményei

NAGY Zoltán Zsolt

A 2019 decemberében Kínában kitört Covid-19 világjárvánnyá vált. A kezdeti, szinte kizárólag légzőszervi tünetek után egyéb nem specifikus, de a Covid-pandémiával összefüggő tünetegyüttesekről jelentek meg beszámolók az irodalomban, így egyre több szemészeti tünet, szövődmény vált ismertté. Az alapvető szemészeti ismeretek azért is fontosak, mert a járvány cseppfertőzéssel terjed, és a nyálkahártyák szerepe ebben kiemelten jelentős. A szem legfontosabb nyálkahártyája a kötőhártya. A kötőhártyát elérő vírusrészecskék a könnyel könnyen bejutnak az orrba, majd az orrgaratba, végül elérhetik a légzőrendszert, vagyis szemészeti úton is terjedhet a fertőzés. Ugyanakkor több közleményben is vitatják a szemészeti úton történő fertőzés valószínűségét. A jelen közlemény a legfontosabb szemészeti, valamint neurooftalmológiai tüneteket foglalja össze. Az intenzív osztályokon a figyelem az életfunkciók fenntartására összpontosul, azonban az életben maradó betegeknél fontos a szemészeti szövődmények megelőzése, illetve azok időben történő kezelése.