Ideggyógyászati Szemle

Neuralgiform fájdalmak kezelése a nervus maxillaris és a ganglion sphenopalatinum együttes blockirozásával

DR. SZABÓ György1, DR. HOFFMANN János1, DR. SOÓS Károly1

1970. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(4)

A szerzők a nervus maxillaris és a ganglion sphenopalatinum együttes Sevenálos blockirozását végezték a canalis sphenopalatinumon keresztül. Új eljárásukat II. ági trigeminus és más, erre a területre localisálódó neuralgiform fájdalmak esetében, 21 betegnél alkalmazták. 50%-os sikerről számolnak be, eljárásuk után eddig semmiféle szövődmény nem jelentkezett. Az eljárást egyszerű és veszélytelen volta miatt a fenti betegségek esetén esetleges más műtéti beavatkozások helyett ajánlják.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Orvostudományi Egyetem I - II. sz. Fog- és Szájbeteg Klinikájáról és a II. sz. Sebészeti Klinikáról

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A hazai psychiatria fejlődése felszabadulásunk óta és fejlesztésének irányelvei

DR. ORTHMAYR Alajos

A felszabaduláskor, mint az ország és fővárosunk, ugyanúgy romokban hevert az amúgyis korszerűtlen psychiatriai ellátásunk is. Intézményeink nagy része lebombázva, feldúlva, felszerelés nélkül maradtak, vagy jobb esetben más egészségügyi célokra lettek felhasználva. 1942-es adatok szerint akkor 7916, 1945-ben 3017 volt a psychiatriai ágyak száma. Igaz, a psychiatriai ágyak iránti szükség ekkor nem volt nagy, mert az addig ápolt betegek szétszéledtek, éhen haltak, járványos betegségek pusztították el őket. Természetes, hogy a felszabadulás után közvetlenül, a hatalmas politikai és gazdasági feladatok mellett egészségügyi vonatkozásban a járványok kelet- kezését volt a legfontosabb megakadályozni: a kiütésestyphust, a typhust meg- fékezni; a legalapvetőbb gyógyszereket biztosítani, a szétzilált egészségügyi hálózatot kellett újjászervezni, megindítani. Helyi kezdeményezések alapján, sokszor hősi akarással és helytállással természetesen megindult az elmeosztályok újjászervezése, a betegek ellátása.

Ideggyógyászati Szemle

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek. Tartósan nagy adagban, nem megfelelő kombinációban szedett gyógyszer ugyancsak hozzájárulhat characteropathiás vonások kiéleződéséhez. Constitutionalis factorok szerepe az esetek egy részében nem látszik lényegesnek. A felsorolt factorok töhhnyire együttesen, de esetenként más arányban szerepelnek. Epilepsiás gyermek kezelése az összes kórokozó tényezők figyelembevételével kell hogy történjék.

Ideggyógyászati Szemle

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek. Tartósan nagy adagban, nem megfelelő kombinációban szedett gyógyszer ugyancsak hozzájárulhat characteropathiás vonások kiéleződéséhez. Constitutionalis factorok szerepe az esetek egy részében nem látszik lényegesnek. A felsorolt factorok töhhnyire együttesen, de esetenként más arányban szerepelnek. Epilepsiás gyermek kezelése az összes kórokozó tényezők figyelembevételével kell hogy történjék.

Ideggyógyászati Szemle

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetképződéshez vezetnek. Tartósan nagy adagban, nem megfelelő kombinációban szedett gyógyszer ugyancsak hozzájárulhat characteropathiás vonások kiéleződéséhez. Constitutionalis factorok szerepe az esetek egy részében nem látszik lényegesnek. A felsorolt factorok többnyire együttesen, de esetenként más arányban szerepelnek. Epilepsiás gyermek kezelése az összes kórokozó tényezők figyelembevételével kell hogy történjék.

Ideggyógyászati Szemle

Emberi tumoros agyszöveti aminosavak tanulmányozása vékonyréteg chromatographiás módszerrel

MOLNÁR Gyula, GÖDÉNY Sára

A műtéti anyagból, gyors fagyasztott metszetek feldolgozásával tanulmányoztuk a cerebralis tumor szöveti aminosavakat. Módosított vékonyréteg-chromatographiás módszert alkalmaztunk. Kétdimenziós és egydimenziós, Chromoscannal regisztrált chromatogrammok összehasonlító vizsgálatával és a histologiai kép felhasználásával az összaminosav szintben és az egyes aminosavakban mutatkozó eltérés alapján chromatogramm typusok voltak elkülöníthetők. A vizsgálatok szerint az egyszerű vékonyréteg-chromatographiás módszer is alkalmas a tumor-szöveti aminosav áttekintő tanulmányozására, amely a további részletes bonyolult biochemiai vizsgálatokhoz adhat jó tájékoztató adatokat.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton ke­zelni. ]

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Nővér

Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében

NAGY-GÁL Anetta

A főiskolai ápolóhallgatók képzésében alapvető az elméleti és a gyakorlati képzés egyensúlyának kialakítása. A célkiűzés annak felmérése volt, hogy milyenek a hallgatók területi gyakorlatokon szerzett tapasztalatai, milyen problémákat jeleznek a képzés szakmai kompetenciákra felkészítésében lényeges szerepet játszó komponensben. A vizsgálati mintát a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolóképzésében részt vevő 3. és 4. évfolyamos hallgatói alkották (N=96 fő). Az adatgyűjtés módszere kvantitatív jellegű, online kérdőív kitöltésére épült, amelyben három nyitott kérdés formájában kvalitatív jellegű elemek is szerepeltek. A Likert-skálán mért állítások között az elmélet-gyakorlat egyensúlya, az oktatásban résztvevők szerepe, a gyakorlati feladatok elvégzésére fordított idő kapta mindkét évfolyamtól az alacsonyabb átlagos rangszámokat. A logisztikus regresszió alkalmas a gyakorlatról kialakított pozitív/negatív benyomás bekövetkezési valószínűségének becslésére, több magyarázó változó együttes hatásaként. A területi gyakorlati képzésre vonatkozó problémák – egy előző (2009) vizsgálat eredményeihez képest – továbbra is megoldatlanok.

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.