Ideggyógyászati Szemle

Idegtudományok és mesterséges intelligencia

2012. SZEPTEMBER 30.

Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(09-10)

A 2011. május 1-jén megkezdett TÁMOP-4.2.1/ B-10/2/KONV-2010-0002 azonosítójú projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem stratégiai céljával és lehetőségével összhangban, a Dél-Dunántúli Régió (DDR) tudásbázisának minőségi fejlesztését hajtja végre, mely tevékenységgel a régió versenyképességének növelése és a Pólus program fejlesztési irányrendszere kap európai színvonalú alapot.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Fejlődésneurológia Az öntudat, a kommunikáció és a mozgás kialakulása Berényi Marianne, Katona Ferenc

VÉCSEI László

Berényi Marianne és Katona Ferenc tollából ez évben igen értékes mű jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Valójában egy könyvsorozat újabb kitűnő példányát olvashatjuk, hiszen Katona professzor úr első könyve a közel fél évszázada, 1963-ban publikált „Az agysebészet története” című kiadvány volt.

Ideggyógyászati Szemle

Diclofenac alkalmazása preemptív analgesiaként a postcraniotomiás fejfájás megelőzésére

SIMON Éva, BÁNK Judit, GÁL Judit, SIRÓ Péter, NOVÁK László, FÜLESDI Béla, MOLNÁR Csilla

Célkitűzés - A postcraniotomiás fejfájás (PCH) gyakori perioperatív szövődményt jelent a neuroanesztéziában. Munkánk célja az volt, hogy felmérjük a PCH incidenciáját és megvizsgáljuk a preoperatívan adott diclofenac hatásosságát és biztonságosságát. Módszerek - Intracranialis tumor reszekciója miatt craniotomiára kerülő betegeket válaszottunk be. A kezelt csoportnak a műtét előtt preemptív analgesiaként per os 100 mg diclofenacot adtunk, emellett a műtéti területet lidocain és adrenalin kombinációjával infiltráltuk. A kontrollcsoportban csak a műtéti területet infiltráltuk. Preoperatíven, a műtét napján, majd az 1. és az 5. posztoperatív napon felmértük a VAS-pontszámot. Eredmények - A műtét utáni első öt napban 50-90%-nak találtuk a bármilyen súlyosságú PCH előfordulását. A fájdalommentes esetek száma szignifikánsan növekedett a korai posztoperatív időszakban, de még az ötödik posztoperatív napon is mindkét csoportban nagyobb maradt, mint a műtét előtt. Mindkét csoportban viszonylag stabil maradt az enyhe fájdalommal járó fejfájásos esetek száma, és jelentősen emelkedett a mérsékelt és súlyos fejfájások száma, ami aztán a posztoperatív időszakban csökkenő tendenciát mutatott. A diclofenackal végzett előkezelés szignifikáns hatását figyeltük meg a kontrollokhoz képest a műtét napján (χ2: 10,429, p<0,015), az első (χ2: 8,75, p<0,032) és az ötödik posztoperatív napon (χ2: 14,3, p<0,002). Következtetések - A súlyos PCH viszonylag kis incidenciája az ötödik napon a diclofenackal kezelt csoportban azt jelezheti, hogy a preoperatíven adott diclofenac hatásosan csökkenti a postcraniotomiás fejfájást. Véletlen besorolásos vizsgálatra lenne szükség a feltételezés igazolására.

Ideggyógyászati Szemle

Rivaroxaban versus warfarin: a ROCKET vizsgálat eredményei

LIPTÁK Judit

A warfarin használata jelentősen csökkenti az ischaemiás stroke kockázatát pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében, azonban használatakor gyakori monitorozásra és dózismódosításra van szükség. A szájon át szedhető, Xa faktor-gátló rivaroxaban jobban előre jelezhető és következetesebb antikoagulációt biztosíthat.

Ideggyógyászati Szemle

Szerkesztőségi megjegyzés

SZOK Délia

A cluster típusú primer fejfájás talán az egyik legtűrhetetlenebb fájdalomszindróma, amit a heves és gyakori fejfájásrohamok mellett jellegzetes autonóm tünetek is kísérnek. Klasszifikációját és diagnosztikai kritériumait a Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) határozta meg, legutóbb 2004-ben.

Ideggyógyászati Szemle

In memoriam dr. Paraicz Ervin professzor (1927-2012)

GYÖRGY Ilona

Paraicz Ervin professzorra emlékezünk, aki 2012. július 28-án, 85 évesen elhunyt. 1927. július 13-án Kiskunhalason született. Édesapját, aki vasúti tisztviselő volt, gyakran áthelyezték. Professzor úr mesélte, hogy ezért általános és középiskoláit 10 intézetben végezte. Egyetemre Budapestre került, a Pázmány Péter Egyetem Orvosi Fakultására.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

Klinikai Onkológia

A mesterséges intelligencia szerepe a precíziós medicinában

MESKÓ Bertalan

A gyakorló orvoslás lényege, hogy a lehető legtöbb adatot tudjunk meg a beteg állapotáról, és ezek alapján döntsünk. Az orvosnak bíznia kell a saját gyakorlatában, ítélőképességében és a problémamegoldó képességében, mivel csak kezdetleges eszközök és korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésére. A digitális egészségnek nevezett kulturális átalakulással a „disruptive” technológiák révén fejlett módszerek keletkeztek, amelyek nemcsak a professzionális személyzet, hanem a betegek számára is hozzáférhetőek. Ezek a technológiák, mint a genomika, a biotechnológia, a betegek által hordható szenzorok vagy a mesterséges intelligencia (AI) fokozatosan három fontos irányba vezettek. Az egyik a beteg meggyógyítása, a második a részletes elemzéshez szükséges adatok beszerzése és a harmadik a precíziós orvoslás alapjainak megteremtése. A gyógyítás rohamos fejlődése ellenére a betegek néhány azonos fizikai jellemzőjére alapozva még mindig ugyanolyan orvosi döntések születtek, de az orvoslás végül a prevenció, a perszonalizáció és a precízió felé mozdult el. Ebben az irányváltásban és kulturális átalakításban az AI-technológia a mindennapi gyakorlatban alkalmazható kulcsszerepet tölt be.

Ideggyógyászati Szemle

[A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás mediálja]

ELIESON M. Linn, DÖMÖTÖR Zsuzsanna, KÖTELES Ferenc

[Célkitűzés - A szubjektív (öndiagnózison alapuló) ételérzékenység prevalenciája folyamatosan nő, az állapot negatív hatással van az érintettek jóllétére és mindennapi működésére egyaránt. Az esetek jelentős része klinikailag nem diagnosztizálható, ami további stressz forrása. Kérdésfelvetés - A vizsgálat célja a szubjektív ételérzékenység pszichológiai hátterének jobb megismerése. A vizsgálat módszere - Online kérdőíves vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Egy nem reprezentatív közösségi minta tagjai (335 fő; életkor: 35,1±13,18 év; 75,8% nő) töltöttek ki egy angol nyelvű kérdőívcsomagot, ami a szomatoszenzoros amplifikációs tendenciát, az egészségszorongást, a modernkori egészségféltést, a természetgyógyászati módszerekkel kapcsolatos attitűdöt, valamint az egészséggel és betegséggel kapcsolatos holisztikus hiedelmeket mérte. Eredmények - Többszörös bináris logisztikus regressziós elemzésekben a szubjektív ételérzékenység a nem és az életkor kontrollját követően is kapcsolódott a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitívabb attitűdökhöz, valamint a szomatoszenzoros amplifikáció és az egészségszorongás magasabb szintjéhez. A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás teljes mértékben mediálta. Nem találtunk kapcsolatot ugyanakkor a modernkori egészségféltés, az ételekben található mesterséges anyagokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint a holisztikus egészségszemlélet vonatkozásában. Következtetések - A természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív attitűdök mögött elsősorban a konvencionális kezelés hiánya állhat. Az eredmények támogatják azt az elképzelést, miszerint mind a szomatoszenzoros amplifikáció, mind az egészségszorongás szerepet játszhat a szubjektív ételérzékenység kialakulásában és fennmaradásában.]