BODO Michael1, THURÓCZY György2, PÁNCZÉL Gyula3, SIPOS Kornél4, ILIÁS Lajos5, SZÕNYI Péter5, BADÓ Mike Jr1, NEBELLA Tamás1, BÁNYÁSZ Attila6, NAGY Zoltán3
2008. MÁRCIUS 30.
Ideggyógyászati Szemle - 2008;61(03-04)
Eredeti közlemény
Felmérést végeztünk az egyik kelet-magyarországi faluban 1992-94-ben, amelynek elsődleges célja a stroke kockázati tényezőinek a vizsgálata volt; azonban magába foglalta a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők komplex felmérését is. Ismertetjük a stroke-ra és a cardiovascularis betegségre vonatkozó adatokat. Célkitűzések - a) Felmérni a cardiovascularis morbiditást, különös tekintettel a stroke kockázati tényezőire egy magyar faluban; b) az eredményeket összehasonlítani a számítógépes tömeges szűrési mérőrendszer (Cerberus) adataival (aminek célja, hogy azonosítsa a nagy kockázatúakat); c) továbbá összevetni a hagyományos orvosi nyilvántartási adatokkal. Módszer - A keresztmetszeti felmérést Csengersimán végeztük (n=546) a 90-es évek elején, Cerberus rendszerrel, amely magában foglal: 1. a stroke és a cardiovascularis betegség kockázati tényezőire vonatkozó kérdőívet; 2. erősítőket, amelyek a feji (rheoenkefalogram) és végtagi pulzushullámok, elektrokardiogram és elektroenkefalogram regisztrálását végzik. Kiegészítésként mértük a carotisszűkületet és a véráramlást Doppler-ultrahanggal, valamint 12 csatornás elektrokardiogramot készítettünk, meghatároztuk a vér koleszterin-, cukor- és trigliceridszintjét. Eredmények - A stroke kockázati tényezőinek az előfordulási gyakorisága a következő volt: túlsúly 63,25%; meszesedő agyi erek (rheoenkefalogram) 54,29%; szívbetegség 37,92%; kóros carotis-véráramlás 34,24%; dohányzás 30,55%; magas koleszterinszint 28,70%; magas vérnyomás 27,83%; magas trigliceridszint 24,35%; elektrokardiogram- eltérés 20%; átmeneti agyi keringési zavar tünetei 16,07%; magas vércukorszint 15,95%; alkoholizmus 6,74% és diabetes 4,53%. Következtetés - A vizsgálat során bemutattuk a stroke/cardiovascularis betegség primer prevenciójának a gyakorlati alkalmazását. A módszer lehetővé teszi a standardizálást, és olcsó, gyakorlati megoldást kínál tömeges szűrés céljára: a stroke és cardiovascularis betegség szempontjából nagy kockázatúak kiszűrésére. A rendszerben használt rheoenkefalogram az agyi arteriosclerosist a gyanú fázisában képes kimutatni a tünetek megjelenése előtt, előbb, mint a Doppler-ultrahang. A Cerberus rendszer egyúttal példát szolgáltat analóg fiziológiai jelek tárolására számítógépes egészségügyi adatok nyilvántartásában; továbbá megtörténtek a szakértői rendszerré alakítás első lépései is.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek. A gerinc szerkezeti integritásának és stabilitásának megőrzésére, egyúttal a gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítására számos minimálisan invazív módszer létezik. A szerzők saját tapasztalataikat összegzik intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások féloldali, részleges laminectomiával járó feltáráson keresztül végzett műtéti eltávolítása kapcsán. Módszer - Tüneteket okozó, a nyaki, háti és az ágyéki gerincszakaszon, a canalis spinalisban elhelyezkedő intraés extraduralis kóros elváltozás miatt 86 beteg esetében történt féloldali, olyan részleges laminectomiával járó feltáráson keresztüli műtéti beavatkozás, amely során a laminákon csak ablak készült, a hemi-semi laminectomia. A betegek panaszait lokális és radicularis fájdalom, motoros, szenzoros és vegetatív tünetek képezték. Eredmény - Az alkalmazott feltárás minden esetben alkalmas volt a gerinccsatornában elhelyezkedő kóros elváltozások műtéti megoldására. Hatvannyolc esetben egy, 15 esetben kettő, három esetben három szegmentumban végeztünk hemi-semi laminectomiát. A beavatkozás 16 esetben a nyaki gerincszakaszon, hat esetben a cervicothoracalis átmenetben, 35 esetben a háti szakaszon, tíz esetben a thoracolumbalis átmenetben, valamint 19 esetben az ágyéki gerincszakaszon történt. Szövettani megoszlás szerint intraduralisan 32 meningeoma, 27 neurinoma, tíz ependymoma, három arachnoidealis cysta, két cavernoma, valamint extraduralisan négy epiduralis haematoma, öt epiduralis abscessus, három duralis fistula került műtéti megoldásra. Következtetés - A féloldali részleges, úgynevezett hemisemi laminectomián keresztüli gerinccsatorna-feltárási technika lehetővé teszi az ép szövetek károsodásának további szignifikáns csökkentését, ugyanakkor biztonságos és hatásos módszer az intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások eltávolításában és az idegelemek felszabadításában. Két további előnye a szegmentumtévesztés, illetve a reoperáció esetén jelentkezik.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - Felmérést végeztünk 1992-94-ben az egyik kelet-magyarországi faluban, amelynek elsődleges célja a stroke kockázati tényezőinek vizsgálata volt; azonban magába foglalta a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők komplex felmérését is. Most ismertetjük a mentális zavarokra vonatkozó adatokat. Módszer - A szorongás-, depresszió-, dementia- és neurózisteszteket 535 személy esetében végeztük el; az orvosi nyilvántartás és a tesztek adatainak összehasonlítására 330 fő esetében került sor. Eredmények - A mentális zavarok gyakorisága a következő volt: szorongás 34,7% (súlyos), dementia 44,68% (enyhe), depresszió 66% (enyhe), 15,94% (közepes), 7,88% (súlyos), neurózis 66,73% (enyhe, közepes és súlyos, együttesen). Az 1960 óta meglevő orvosi nyilvántartási adatok és a teszt eredményei között megállapítható volt az eltérés: háromszor annyi neurózisesetet mértünk, mint amennyi az orvosi nyilvántartásban szerepelt. Megállapítható volt továbbá az agyi keringési zavar összekötő/híd szerepe a mentális és a szomatikus faktorok között. Következtetés - A vizsgálat eredménye tanúsítja a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők együttes felmérésének sikerességét. A tapasztalat bebizonyította, hogy 1. a betegközpontú orvosi ellátás egyszerre irányulhat a szomatikus és mentális zavarokra; 2. lehetséges csökkenteni a mentális zavarok kezelésének a hiányosságait; 3. van értelme a rendszeres adatgyűjtésnek azért, hogy tervezni lehessen az optimális prevenciót, az egészségügyi költségeket és a kapcsolódó döntéseket.
Ideggyógyászati Szemle
Előzmények és célkitűzés - A parathormon 2-es receptora (PTH2R) a G protein csatolt receptorok családjába tartozik. Farmakológiai és anatómiai bizonyítékok szerint endogén ligandja nem a parathormon vagy a parathormonnal rokon peptid, hanem a néhány évvel ezelőtt azonosított, 39 aminosavból álló tuberoinfundibularis peptid (TIP39). Az első funkcionális vizsgálatok eredményei szerint a PTH2R részt vesz a viscerosensoros információ feldolgozásának szabályozásában. A klinikai alkalmazások felé tett első lépésként megvizsgáltuk a PTH2R jelenlétét a humán agyban. Anyag és módszer - RT-PCR vizsgálathoz RNS-t izoláltunk agykérgi és agytörzsi post mortem humán szövetmintákból. Az RNS bomlását formaldehidgélen ellenőriztük, és a le nem bomlott RNS-mintákat reverz transzkripcióval cDNS-sé alakítottuk át. Egyesített corticalis, illetve agytörzsi cDNS-eket használtunk templátnak a PTH2R-re specifikus három primerpárral végzett PCRamplifikációban. Ezenkívül PTH2R-immunfestést is végeztünk szabadon úszó humán nyúltvelõi metszeteken felerősített fluoreszcens immunfestési technikát alkalmazva. Eredmények - Az RT-PCR vizsgálat specifikus sávjai, illetve a PCR-termékek szekvenálása bizonyította a PTH2R kifejeződését humán agytörzsben. Továbbá nagy sűrűségben találtunk PTH2Rimmunoreaktív rostokat nyúltvelõi területeken, például a nucleus tractus solitarius, a nucleus spinalis nervi trigemini és a nucleus reticularis medullaris dorsalis területén. Következtetések - A PTH2R mRNS-ének és immunoreaktivitásának együttes igazolása alátámasztja a PTH2R kifejeződését humán agytörzsben. A PTH2R-immunoreaktív rostok elhelyezkedése több viscerosensoros agyterületen megegyezik az egérben és patkányban tett megfigyelésekkel, ami a PTH2R hasonló szerepére utal emberben, mint rágcsálókban. Ennek a megállapításnak fontos szerepe lesz, amikor majd a rágcsálókban szerzett funkcionális ismereteket kívánjuk ember esetében hasznosítani.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - Tanulmányunk célja 20 inoperábilis (részben irreszekábilis, részben inoperábilis), szövettanilag jól differenciált (low grade) glioma 125I-os szövetközi besugárzása következményeként kialakuló tumornekrózis, reaktív zóna, illetve ödéma térfogat-paraméterei időbeli változásának leírása. Módszerek - A „hármas gyűrűt” alkotó régiók, azaz a tumornekrózis, a reaktív zóna és az ödéma térfogatait CT/MR képfúzióval 24 hónapig követtük. A tumor felszínére eső sugárterhelés (GTV) 50-60 Gy volt. A képfúziót és a dozimetriai tervezést a BrainLab Target 1.19 szoftverrel, míg a matematikai és a statisztikai számításokat a Matlab numerikus analitikai és vizuális programcsomaggal végeztük el. A kontrollképeket a rajtuk megfigyelhető hármas gyűrűvel fuzionáltuk a sugártervezés képeivel, illetve az izodózisgörbékkel. Eredmények - Kiszámítottuk és az időtartományban ábrázoltuk az egyes betegekhez tartozó - a referenciadózis által kijelölt - referencia-térfogattal normalizált térfogatértékeket. Az így normalizált adatokból meghatároztuk az egyes hónapokhoz tartozó átlagokat, végül az átlagértékekre polinomot illesztettünk. Számításaink hitelességét statisztikai úton igazoltuk. Következtetések - Az új „polinomillesztésen alapuló prognózisgörbe”, amely képfúziót felhasználva írja le a tumornekrózis, a reaktív zóna és az ödéma térfogatparamétereinek az időbeli változását, hasznos információt nyújthat 1. az ideális betegkezelés kialakításához, 2. a betegkövetéshez és 3. az esetlegesen szükséges brachytherapiás reirradiáció vagy reoperáció (a besugárzott és kiújult daganat eltávolítása craniotomiából) tervezéséhez.
Ideggyógyászati Szemle
Egyre több adat utal arra, hogy az érzelmi folyamatok jól definiálható, különálló agyi struktúrák hálózatának működéséhez köthetők. Figyelemre méltó a funkcionális képalkotási, agyi sérülésekkel kapcsolatos neuropszichológiai és az állatkísérletes adatok konvergenciája. Ezek szerint az érzelmi működésekkel kapcsolatos agyi régiók (orbitofrontalis cortex, anterior cingulum, amygdala, insula) intenzív reciprok kapcsolatban állnak egymással, az agytörzsi neuromodulátor rendszerekkel (a szerotonerg dorsalis raphe magok, a kolinerg nucleus basalis Meyneri és a dopaminerg ventralis tegmentum), valamint a szenzoros, motoros és kognitív funkciókkal kapcsolatos egyéb agyi területekkel. A rendszer működésének fontos aspektusa, hogy a szenzoros és a memóriareprezentációk összekapcsolódnak az egyes ingerek értékével, valamint azokkal a becslésekkel, amelyek a cselekvések ingerértékekre gyakorolt hatására vonatkoznak. Az utóbbiak szerepe kiemelkedő a bizonytalan helyzetekben történő döntéshozatal során. Összefoglaló közleményünk célja, hogy bemutassuk az érzelmi működések szempontjából fontos agyi területek funkcionális szerveződését, különös tekintettel ezek szerepére a pszichopatológiai tünetek keletkezésében.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Lege Artis Medicinae
A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás