Ideggyógyászati Szemle

A "primaer-infectiosus" polyradiculoneuritis egyes kérdései

JUBA Adolf1

1953. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(04)

Két egészen heveny (2 nap és 7-8 nap alatt) halálosan végződött "felszálló polyradiculoneuritis" klinikai és kórszövettani leleteinek ismertetése után szerző a kóroktan kérdéseivel foglalkozik, amire az esetek hevenységére tekintettel a kórszövettan elég megfelelő kiindulást biztosít. A szöveti folyamat súlypontja a gyöki ideg és a csigolya-közti dúc területére esik. A gyulladásos beszűrődések azonban kezdetben igen gyérek, végig lymphocytákból állnak és nem lépik túl a parenchymapusztulás területét; vagyis nem valódi, hanem "reparativ gyulladásnak" felelnek meg. A morphologiailag igazolható parenchymasérülés kezdetben szintén nem arányos a súlyos klinikai kiesésekkel és teljes terjedelmében csak kb. 1 hét alatt bontakozik ki. Mindez az általánosan elfogadott virus-eredet ellen szól; a Pette által felvetett allergiás eredet igazolása nem szövettani, hanem klinikai-laboratóriumi vizsgálatok útján történhet.

AFFILIÁCIÓK

  1. Gyulai Megyei Kórház Elme-Idegosztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

A heveny életveszélyes elmezavarok (u. n. heveny halálos katatonia) kezeléséről és kórszármazásáról

NAGY Tibor

1. A heveny életveszélyes elmezavar korai és halmozott electroshock kezeléssel gyógyítható. 2. A kórkép az agykéreg-köztiagy-hypophysis-mellékvesekéreg-rendszer működészavarának tünetcsoportjaként fogható fel, melyet psychés, somaticus és toxicus hatások válthatnak ki. 3. A kórkép különböző, az irodalomban eddig használt elnevezései helyett - delirium acutum, amentia, katatonia perniciosa, azotaemiás elmezavar, heveny toxicus psychosis stb. - indokoltnak látszik átfogóbb jellegű elnevezés használata.

Ideggyógyászati Szemle

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós, KOVÁCS Béla

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a ventricularis diverticulumok keletkezésének pathomechanizmusához

SOÓS Imre, MOHÁCSI Ildikó

Egy cisterna ambiensbe herniálódó oldalkamrai diverticulum, valamint egy multiplex intracerebralis kamradiverticulosis esetét ismertettük. Cisterna ambiens diverticulum a felnőttkori rigidebb hydrocephalusos cerebrumon képződhet, bár gyermekeknél is leírták. Lényege tulajdonképpen a retrosplenialis gyrusok infratentorialis hernialisatiója lassan kialakuló agy nyomásfokozódás esetén. Létrejöttéhez kedvező feltétel a supratentorialis és infratentorialis nyomás közötti nagy differentia. Élőben csak ventriculographiaval diagnostizálható. Elkülönítendő a cisterna ambiens arachnoidealis cystáitól, amelyek a kamrarendszerrel nem közelednek, falukban parenchyma, ill. ependyma nem található. Intracerebralis diverticulumok fiatalkori hydrocephalusos agy kamrarendszeréből bárhonnan kiindulhatnak. Keletkezésük pathomechanismusában a súlyosan oedemás parenchyma beolvadási készsége és a kamrarendszerbe való másodlagos beszakadása játszik szerepet. (Weber és da Rugna: dissezierende intracerebrale Divertikel) A tágult III. kamra cisternákba való beboltosulása nem nevezhető valódi diverticulumnak, előfordulása hydrocephalusokban közismerten gyakori. A diverticulumképződés klinikai jelentősége abban áll, hogy mint a liquorkeringés akadályozottságát kiküszöbölő öngyógyító tevékenység utat mutat occlusiv hydrocephalusok műtéti megoldására.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

MOLNÁR Mária Judit, KÁLMÁN Bernadette, KLIVÉNYI Péter, BOCZÁN Judit, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.