Ideggyógyászati Szemle

A pénzbeli dotáció szerepe az elmebetegek therápiás foglalkoztatásánál

TÖRÖK István1, LESCH Gyula2

1959. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(10)

Már régi tapasztalati tény, hogy az ésszerű foglalkoztatás jótékony hatással van az elmebetegekre. Régi tradícióval rendelkező intézetek, mint a szovjet intézetek vagy a lengyel Berenice, a keletnémet Goerden, a nyugatnémet Gütersloh és Lengerich, a csehszlovák intézetek és még sok más, a tapasztalatok alapján kidolgozott therápiás jellegű és rendszerű foglalkoztatást alkalmaznak. Nálunk, sajnos, a therápiás foglalkoztatás még igen gyerekcipőben jár. Pedig ez nemzetgazdasági szempontból is hasznos volna.

AFFILIÁCIÓK

  1. Vasmegyei Tanács Betegfoglalkoztató Inzézet
  2. Vasmegyei Tanács Betegfoglalkoztató Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Vasalis mechanimusokról a subacut progressiv panencephalitisek pathologiai variatioinak keletkezésében

TARISKA István

15 klinikailag és pathológiailag vizsgált esete alapján a szerző úgy véli, hiányoznak a biztos alapok a Dawson-féle inclussios, a Pette-Döring-féle pan-, és a van Bogaert-féle subacut sclerotisaló leukó-encephalitis elkülönítése s ezért elnevezésükre a subacut progressív panencephalitist javasolja. A betegség (-csoport) széles pathológiai variatiós spektruma, szerinte nem az alapvető gyulladásos folyamat közvetlen következménye, hanem komplikáló anoxiás-vasalis zavarok terméke. 3 eset bemutatásával demonstrálja az anoxiás-vasalis hatást pár napos kéregírtástól és transuddatios károsodástól a több éves-hónapos ulegyriáig. Az anoxiás-vasalis károsodás formalgenesise tekintetében bonyolult, egymást kölcsönösen befolyásoló szívműködési, vérkeringési, légzési, valamint localis koponya üregen belüli értamponade együttes hatását veszi fontolóra, amelyekhez még májműködési zavar okozta cytotoxikus hatások is társulhatnak.

Ideggyógyászati Szemle

A vér fehérjefrakcióinak változásai a nagyagykéreg részleges eltávolítása és a központi idegrendszer egyes területeinek (hypothalmus, formatio reticularis) sértése után

MAROS Tibor, KOVÁCS Endre, MÓDY Jenő, LÁZÁR László

A szerzők megfigyelték, hogy a központi idegrendszer különböző részeinek sértése milyen változásokat okoz a vér fehérjefrakcióiban. 57 kutyára vonatkozó kísérletes vizsgálataik azt igazolják, hogy a nagyagykéreg részleges eltávolítása e tekintetben csak átmeneti változásokat hoz létre. Ezek az átmeneti változások nem specifikusak, hanem inkább a műtéttel járó általános trauma következményei. A hypothalamus sértése tartós eltolódásokat eredményez az alfa- és a beta globulinokban, míg a raphe mesencephalival szomszédos formatio reticularis elektromos roncsolása az albuminok abszolút és relatív csökkenését és az alfa 2 és gamma globulin-frakciók jelentékeny emelkedését hozza létre. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a hypothalamusban és az agytörzsi formatio reticularis mentén a fehérjeháztartás irányítását végző központok és pályák vannak, amelyeknek közelebbi elhatárolása további kutatásokat igényel.

Ideggyógyászati Szemle

Jobboldali teljes hemihypertrophia schizophreniával társult esete

ADORJÁNI Ferenc, BŐHM Tivadar

A hemihypertrophia (hh.) a test egyik felének megnagyobbodása a másik testfélhez viszonyítva. Teljes hh.-nál ez a megnagyobbodás a koponyától a lábbujjakig terjed és a csontokat, lágyrészeket egyaránt magában foglalja. Az első hh.-val foglalkozó klinikai tanulmányt Wagner (37) közölte 1839 ben, majd Friedberg (6) írt le 1867-ben keresztezett hypertrophiát (h.). Gesell (9, 10). 1921 és 1927-ben ismertette az addig megjelent esetek irodalmát, majd Lenstrup (20), Wakefield és Hines (38), Petre (26), Schwartzmann és munkatársai (36), E. Toussaint Aragon (1), Sayer és Fatherre (32), Rugel (29), Ward és Lerner (39) ismertették betegeiket. Sylver és Gruskay (34) szerint az irodalomban 1957-ig nem kevesebb mint 130 esetet közöltek.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

PERÉMY Gábor

Szerző ismerteti az alábbi művet: Klinische Psychotherapie innerer Krankheiten.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Nővér

Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében

NAGY-GÁL Anetta

A főiskolai ápolóhallgatók képzésében alapvető az elméleti és a gyakorlati képzés egyensúlyának kialakítása. A célkiűzés annak felmérése volt, hogy milyenek a hallgatók területi gyakorlatokon szerzett tapasztalatai, milyen problémákat jeleznek a képzés szakmai kompetenciákra felkészítésében lényeges szerepet játszó komponensben. A vizsgálati mintát a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolóképzésében részt vevő 3. és 4. évfolyamos hallgatói alkották (N=96 fő). Az adatgyűjtés módszere kvantitatív jellegű, online kérdőív kitöltésére épült, amelyben három nyitott kérdés formájában kvalitatív jellegű elemek is szerepeltek. A Likert-skálán mért állítások között az elmélet-gyakorlat egyensúlya, az oktatásban résztvevők szerepe, a gyakorlati feladatok elvégzésére fordított idő kapta mindkét évfolyamtól az alacsonyabb átlagos rangszámokat. A logisztikus regresszió alkalmas a gyakorlatról kialakított pozitív/negatív benyomás bekövetkezési valószínűségének becslésére, több magyarázó változó együttes hatásaként. A területi gyakorlati képzésre vonatkozó problémák – egy előző (2009) vizsgálat eredményeihez képest – továbbra is megoldatlanok.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Speciális megfontolások

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek tár­sadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre sza­bottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.