Ideggyógyászati Szemle - 2023;76(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Szumatriptán–naproxén-nátrium fix dózisú kombinációja a migrén akut kezelésében – irodalmi áttekintés

TAJTI János, CSÁTI Anett, SZOK Délia

A migrén az elsődleges fejfájásbetegségek közé tartozó gyakori megbetegedés, ami nagymértékben károsítja az egyén életminőségét. Gyógyszeres kezelésében akut és megelőző terápiákat különítünk el. Az Európai Fejfájás Társaság és az Európai Neu­rológiai Akadémia közös terápiás ajánlása alapján rohamterápiában nem kielégítő triptánválasz esetén javasolt triptán és nem szteroid gyulladásgátlók együttes adása.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Compliance- és betegútvizsgálat betegségmódosító kezelés alatt álló sclerosis multiplexes betegeknél

MÁTYÁS Klotild, BOBÁL Tamás, ABONYI Zsolt

Az epidemiológiai adatok és a kezelt betegek száma alapján felmerül, hogy a magyar sclerosis multiplexes (SM) betegek alacsonyabb számban, illetve kisebb arányban kapnak betegségmódosító kezelést (DMT), mint egyes környező országok SM-betegei. Ennek okát próbáltuk kideríteni. Először a betegek compli-ance-ét elemeztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) anonimizált adatbázisa alapján.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A European Academy of Neurology konferenciája Budapesten

CSIBA László

2023. július 1. és 4. között szervezte a European Academy of Neurology (EAN) Budapesten, a Hungexpo területén 9. nemzetközi konferenciáját. A Magyar Neurológiai Társaság 2018-ban pályázott a konferencia szervezésére, és a lisszaboni bemutatón sikerült megelőzni Londont és más európai fővárost. A konferencia ebben az évben a legnagyobb orvosi Hungexpo-rendezvény volt.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[Az intravénás α-liponsav hatékonysága a carpalis alagút szindróma okozta neuropathiás fájdalom kezelésében]

GÜLSAH ÖZTÜRK, BEKIR Enes DEMIRYUREK

[Ebben a vizsgálatban ele­mez­tük az orális és az orális + intravénás α-li­pon­sav- (ALA-) kezelés hatását a fájdalom szintjére és a fizikális vizsgálati leletekre carpalis alagút szindrómával (CAS) diagnosztizált betegeknél.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[Viselkedészavarok ciprofloxacinnal kezelt felnőtt osteoarthritises  patkányokban]

KÉKESI Gabriella , DUCZA Eszter , GÁLITY Hristifor , BÜKI Alexandra , TÓTH Kálmán , TUBOLY Gábor , HORVÁTH Gyöngyi

[A ciprofloxacin (CIP) egy széles spektrumú antibiotikum, amit gyak­ran használnak mozgásszervrendszeri fertő­zé­sek kezelésére is. Klinikai esettanul­má­nyok beszámolnak a fluorokinolonok neurotoxikus mellékhatásairól, ugyanakkor a neuropszichiátriai mellékhatásokat vizsgáló preklinikai tanulmányok mind egészséges állatokat használnak. ]

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[Az indolamin 2, 3-dioxigenáz-1 expressziójának prognosztikai értéke gliadaganatokban]

KAYA Munir , AKSOY Asude , ARTAS Gokhan , KAPLAN Metin

[A gliomák a leggyakoribb, rossz prognózissal rendelkező, primer rosszindulatú központi idegrendszeri daganatok felnőtteknél. Az indolamin 2, 3-dioxigenáz-1 (IDO-1) fontos funkcióval rendelkezik a rák immunterápiájában, mivel a rákos sejtek immunrendszer elől való elmenekülésében játszik szerepet. Ebben a tanulmányban az volt a célunk, hogy felmérjük az IDO-1-expresszió és a klinikopatológiai paraméterek közötti összefüggést gliomákban, és hogy az IDO-1 használható-e prognosztikai markerként.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]

DEMIRYUREK Esra, DEMIRYUREK Enes Bekir

[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében. 

A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Ha­milton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben An­ticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.

A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.

Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Neurosyphilis vagy nem – egy differenciáldiagnosztikai kihívás esete

CSÁTI Anett, SZOK Délia, VÉGH Rita, JAKAB Katalin, SÁRVÁRI Károly Péter, TERHES Gabriella, PÁSZTOR Gyula, GAÁL Magdolna, KLIVÉNYI Péter, TAJTI János

Paraparesis hátterében igazolódott myelitis transversa differenciáldiagnosztikai kihívást jelentő esetét mutatjuk be egy 42 éves nőbetegnél. A részletes kivizsgálás eredményeként a syphilis egyértelműen igazolódott, a myelitis hátterében a liquor mikrobiológiai eredményei, a liquor rutinvizsgálata és a klinikai tünetek alapján a valószínűsíthető neurosyphilis diagnózis volt felállítható.