Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

A rivaroxaban a stroke megelõzésében pitvarfibrilláló betegekben

SIMONYI Gábor, MEDVEGY Mihály

A pitvarfibrilláció (PF) a cardioemboliás eredetű stroke jól ismert kockázati tényezője. Tromboprofilaktikus kezeléssel csökkenthetjük a pitvarfibrilláló betegek stroke-kockázatát. Az orális K-vitamin-antagonisták (KVA), mint például a warfarin és az acenokumarol hatékonyak a pitvarfibrilláló betegek stroke-megelőzésében. A KVA-terápiának azonban számos hátránya van: szűk a terápiás tartomány, számos tényező (táplálkozás, gyógyszerek, alkoholfogyasztás) befolyásolhatja az antikoaguláns hatást, illetve túladagoláskor súlyos vérzések alakulhatnak ki. Az új orális direkt Xa-faktorinhibitor rivaroxaban mind a primer, mind a szekunder prevencióban hatékony a pitvarfibrilláló betegek stroke-prevenciójában. Előnye többek között, hogy nincs szükség folyamatos ellenőrzésre, per os fix dózisú, az étkezés, a testsúly és az életkor nem befolyásolja az adagolást. Mindezek javítják a betegadherenciát. A ROCKET AF vizsgálatban pitvarfibrilláló betegek esetében a rivaroxaban legalább olyan hatásos (noninferior) volt, mint a warfarin a stroke, illetve a szisztémás embolisatio megelőzésében. A két terápiás csoport között a súlyos vérzések kockázata szempontjából nem volt szignifikáns különbség, bár az intracranialis és fatális vérzés ritkább volt a rivaroxabancsoportban.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

A fingolimod cardiovascularis hatásának klinikai jelentõsége a sclerosis multiplex kezelésében

SZÉPLAKI Gábor, MERKELY Béla

A fingolimod szfingozin-1-foszfát-receptor-modulátor anyag, mely hatékonyan alkalmazható a sclerosis multiplex súlyos relapszáló-remittáló kórformájának kezelésére. Orális alkalmazása csökkenti az évenkénti relapszusok számát, a központi idegrendszeri laesiók gyulladásos aktivitását és az agyi atrófiát mind placebóval, mind intramuscularisan adott interferon-β-1a-val szemben. A gyógyszer a szfingozin-1-foszfát-receptorokon keresztül a cardiovascularis rendszer működését is befolyásolja. A kezelés megkezdését követően átmenetileg sinusbradycardia és a pitvar-kamrai vezetés lassulása jön létre. A hatás már egy órával az első dózis bevételét követően jelentkezik, és az esetek túlnyomó részében az első 24 órát követően normalizálódik. A klinikai vizsgálatok eredményei alapján tünetet okozó sinusbradycardia az esetek 0,5%-ában, másodfokú Mobitz I. pitvar-kamrai blokk 0,2%-ban, 2:1 átvezetéssel járó pitvarkamrai blokk 0,1%-ban alakulhat ki. A sinusbradycardia gyógyszeres kezelésre jól reagál, a nem kívánt cardiovascularis hatások mindegyike regrediált a megfigyelés során. Az elfogadott terápiás dózis mellett nem alakult ki magasabb fokú pitvar-kamrai blokk. Az első dózishatás lecsengését követően hosszú távon a fingolimod minimális vérnyomásemelő hatása érvényesül. A fingolimodkezelés biztonságosságának szempontjából elengedhetetlen a kezelés megkezdése előtt a kardiológiai kockázat részletes felmérése, az első dózis beadását követő betegmonitorozás és a kezelőorvos jártassága a nem kívánt cardiovascularis hatások ellátásában. Fokozott cardiovascularis kockázat mellett csak akkor kezdhető meg a kezelés, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat; ilyenkor kiterjesztett idejű monitorozás szükséges.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Acetilszalicilsav- és clopidogrelrezisztencia: lehetséges mechanizmusok és klinikai jelentõség. I. rész: a rezisztencia koncepciója

VADÁSZ Dávid, SZTRIHA K László, SAS Katalin, VÉCSEI László

Az acetilszalicilsav és a clopidogrel jól ismert thromgocytagátló gyógyszerek az atherothromboticus vascularis betegség kezelésében. A kezelés elleõre azonban a betegek jelentõs számában visszatérõ ischaemiás epizódok jelentkeznek, ezt az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelkezelés sikertelenségének tekintik. Különbözõ laboratóriumi technikák állnak rendelkezésünkre, amelyekkel vizsgálhatjuk a thrombocytagátló szerek hatékonyságát. Érdekes, hogy csekély lehet az egyezés az egyes teszetek eredményei között. Az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelrezisztencia azokat az állapotokat jelenti, amikor az adott thrombocytagátló szer nem kielégítõ inhibitor hatásossága mutatható ki a thrombocytafunkciót mérõ in vitro esszével. Becslések szerint átlagosan az acetilszalicilsavval kezelt betegek mintegy 30%-a, a clopidogrellel kezelt betegek 20%-a nem éri el a hatásosság megfelelõ mértékét a thrombocytaaktivitást tekintve.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Vinpocetin alkalmazása neurológiai kórképekben

SZAPÁRY László, KÉSMÁRKY Gábor, TÓTH Kálmán, MISNYOVSZKY Melinda, TÓTH Tímea, BALOGH Ágnes, NAGY Krisztián, NÉMETH György, FEHÉR Gergely

Bevezetés - A cerebrovascularis betegségek a leggyakoribb halálozási okok között szerepelnek, jelenleg a cardiovascularis és a tumoros halálozás után a lista harmadik helyén állnak, továbbá jelentős életminőség-romlással járnak a betegek többsége számára. Az irreverzíbilisen károsodott agyterület megmentésére már nincs lehetőség, de a környező hipoperfundált agyterületek működésének serkentésével lehet javítani a betegek állapotán. A krónikus agyi hipoperfúzió jelentősége felmerül egyéb betegségek hátterében is, a véráramlás növekedésével ezekben a csoportokban is javulás érhető el a betegek állapotában. Célkitűzés, módszer - Célunk, hogy áttekintsük a vinpocetin experimentális és klinikai hatékonyságával foglalkozó tanulmányokat, és összefoglaló képet adjunk a gyógyszer főbb indikációs területeiről, az ott mutatott hatékonyságról. Eredmények - Experimentális eredmények alapján a vinpocetin számos receptoriális hatás következtében hatékony antiinflammatorikus, antiischaemiás, szabadgyök-fogó és antiepileptikus szer, továbbá állatkísérletes agyi keringészavarokban hatékonyan csökkenti a károsodás mértékét. Akut ischaemiás stroke-ban jelenleg nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok a szer neuroprotektív és esetleges egyéb kedvező hatására, az e témakörben rendelkezésre álló humán tanulmányok száma csekély, eredményeik pedig ellentmondásosak. Krónikus agyérbetegek esetében meggyőző képalkotó vizsgálatokkal (PET-, SPECT-, TCD- és NIRS-vizsgálatok) a laesio körüli területek perfúziónövekedése, fokozott glükóz- és O2-felhasználása igazolódott. Kedvező reológiai és mikrocirkulációs hatásai is vannak, továbbá felmerül az endotheldiszfunkciót javító hatása is. Ezek a hatások feltehetőleg kedvezően befolyásolják a kognitív teljesítményeket is. Következtetések - A vizsgálatok eredményei alapján kimondható, hogy a vinpocetin sokrétű farmakológiai hatása révén mind az alapkutatásban, mind a klinikai gyakorlatban nagy jelentőségű szer.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Az immobilizációs stressz és a sertindol hatása az APP, MAPK-1 és β-aktin gének kifejeződésére patkányagyban

KÁLMÁN János, PÁKÁSKI Magdolna, SZŰCS Szabina, KÁLMÁN Sára, FAZEKAS Örsike, SÁNTHA Petra, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán

A stressz minőségi és mennyiségi változásától függően adaptív és maladaptív változásokat okozhat. Az emelkedett szérumkortizolszint többek között a neuroprotektív BDNF szintézisének csökkentésével hippocampalis atrófiához és szinapszisszám-csökkenéshez vezet, így felelőssé tehető az Alzheimer-kórra (AK) jellemző neuropatológiai és kognitív elváltozásokért. Feltételezésünk szerint a stresszválasz során a β-aktin metabolizmusát is érintő intraneuronalis változások következhetnek be, melyek szerepet játszanak a tanulási folyamatok (LTP) neuronalis szabályozásában, kóros körülmények között (AK) azonban Hirano-testek (aktin-kofilin pálcák) lerakódásához vezethetnek. Az AK-betegek viselkedési és pszichés tüneteinek kezelésére a szakmai ajánlások szerint bizonyos antipszichotikumokat is lehet használni. Kísérletünk során az AK jelenlegi terápiájában nem alkalmazható atípusos antipszichotikum, a sertindol hatását vizsgáltuk bizonyos, az AK patomechanizmusában szereplő gének [amiloid prekurzor protein (APP), mitogénaktivált proteinkináz-1 (MAPK-1), β-aktin] kifejeződésére krónikus immobilizációs stressznek (KIS) kitett patkányok agyában. Kísérletünkben hím Wistar-patkányok három héten át KISkezelést kaptak. A négy csoport: kontroll (n=16), KIS (n=10), 10 mg/ttkg sertindol (n=5) és 10 mg/ttkg sertindol + KIS (n=4). Transcardialis perfúziót követően hippocampalis és corticalis agymintákban határoztuk meg real-time PCR-rel a gének relatív mRNS-mennyiségeit. A KIS-kezelés növelte a hippocampalis β-aktin (p<0,01), MAPK-1 és APP (p<0,05) gének expresszióját. A sertindolkezelés pedig represszálta a KIS-indukált β-aktin-, APP- és MAPK-1-expresszió fokozódását (p<0,05). Elsőként számolunk be a KIS-indukált β-aktin gén expreszsziófokozódásáról, amely az APP és MAPK-1 gének expressziójában talált hasonló eltéréssel együtt a cytoskeletalis változások jelentőségét emeli ki az AK patogenezisében. A sertindol kedvező hatása pedig az antipszichotikumok esetleges neuroprotektív szerepére utalhat.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Klinikai tapasztalatok Creutzfeldt-Jakob-betegségben: három eset ismertetése

SZŰCS Anna, VÁRALLYAY Péter, OSZTIE Éva, PAPP Erzsébet, SÓLYOM András, FINTA Lehel, VARGA Dániel, BARCS Gábor, HOLLÓ András, KAMONDI Anita

A Creutzfeldt-Jakob-kór klinikai, elektroencefalográfiás, liquor- és radiológiai jellemzőit és molekuláris hátterét egyre jobban ismerjük. Annak ellenére, hogy az MR-technika fejlődése lehetővé tette a korábbi diagnosztikai kritériumok pontosítását, a klinikai diagnózis mégis kihívást jelent a mindennapi neurológiai gyakorlatban. Közleményünkben három betegünk kivizsgálása során szerzett tapasztalatainkat ismertetjük azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a betegség klasszikus és újabban meghatározott jellemzőire. Ha a gyorsan romló neuropszichiátriai állapot Creutzfeldt- Jakob-kór gyanúját kelti, akkor követéses EEG-vizsgálatok javasoltak. Ezek lehetővé teszik a típusos pszeudoperiodikus elektroencefalográfiás mintázat, illetve a háttéraktivitás leépülésének detektálását és helyes értékelését. A liquor 14-3-3 fehérje kimutatása támogatja a diagnózist. Az agyi MR-vizsgálat diffúziós szekvenciái alapján, megfelelő klinikai adatok mellett, a diagnózis közel 90%-os biztonsággal felállítható.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Szerkesztőségi megjegyzés

KOVÁCS Gábor Géza

Az emberi prionbetegségek gyors lefolyású, mindig letális, drámai kórképek. Az idegrendszerben a kifejezett idegsejtpusztuláshoz és a kóros prionfehérje felhalmozódásához a neuropil vakuolizációja társul, ezért összefoglalóan spongiform encephalopathiának is nevezik.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Beszámoló a Környey Társaság 2012. évi tudományos ülésérõl

KOPA János

A Pécsi Környey Társaság 2012. március 30-án tartotta szokásos évi emlékülését Pécsett. Az ünnepi események a Rét u. 2. alatti klinikai tömbben kezdődtek, ahol a résztvevők megtekintették a klinikai tömb folyosóján látható Környey Emlékfalat, majd dr. Kopa János elhelyezte a megemlékezés koszorúit a klinika bejáratánál Reuter Camillo és Környey István domborművénél.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Gyakorlati ismeretek a Qutenza tapaszról

KISS Gábor

A különböző fájdalomtípusok közül talán a legnagyobb kihívást a neuropathiás fájdalom kezelése jelenti. A neuropathiás fájdalom ugyanis alapjaiban különbözik a hétköznapi, a skeletalis vagy zsigeri károsodást jelző protektív szereppel rendelkező nociceptiv fájdalomtól.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Új, hatásos immunmoduláló gyógyszer a sclerosis multiplex kezelésében: a fingolimod

KOMOLY Sámuel

A sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek döntő többsége (80-90%-a) a relapszusokkal- remissziókal, majd másodlagos progresszióval (RRSM) jellemezhető formában szenved. A jelenleg törzskönyvezett immunmoduláló gyógyszerek a visszaesések számát csökkentik, hatástalanok a másodlagos progresszív fázisban, ennek egyik magyarázata lehet, hogy ebben a fázisban jelentős az axonpusztulás.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Kedves Olvasóink!

RAJNA Péter, BÉKÉS Judit, HALÁSZ Péter, JUHOS Vera

Az epilepsziabetegség tünetei sokszor nehezen azonosíthatóak. Közegészségügyi és társadalmi megítélésük sok beteg esetében interdiszciplináris szakorvosi ismereteket igényel. Ebből fakadhat, hogy a betegség fel nem ismerése, illetve a súlyos kórisme túl korai vagy alaptalan kimondása egyaránt előfordul.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

A Magyar Epilepszia Liga közgyűlése

SZUPERA Zoltán

A XXIX. győri Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia keretében tartotta meg az éves közgyűlését a Magyar Epilepszia Liga (MEL). Prof. dr. Janszky József elnöki beszámolója a vezetőség éves munkájáról.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Régi és új generációs antiepileptikumok

KERÉKGYÁRTÓ Mária

Az epilepsziák gyógyszeres kezelésének elvei folyamatosan változtak az elmúlt évtizedek alatt és ez a változás napjainkra is érvényes. Folyamatosan új gyógyszerek kerülnek a klinikumba, de új igények és elvárások is megfogalmazódnak a kezeléssel kapcsolatban.