Ideggyógyászati Szemle

A rivaroxaban a stroke megelõzésében pitvarfibrilláló betegekben

SIMONYI Gábor, MEDVEGY Mihály

2012. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(11-12)

Összefoglaló közlemény

A pitvarfibrilláció (PF) a cardioemboliás eredetű stroke jól ismert kockázati tényezője. Tromboprofilaktikus kezeléssel csökkenthetjük a pitvarfibrilláló betegek stroke-kockázatát. Az orális K-vitamin-antagonisták (KVA), mint például a warfarin és az acenokumarol hatékonyak a pitvarfibrilláló betegek stroke-megelőzésében. A KVA-terápiának azonban számos hátránya van: szűk a terápiás tartomány, számos tényező (táplálkozás, gyógyszerek, alkoholfogyasztás) befolyásolhatja az antikoaguláns hatást, illetve túladagoláskor súlyos vérzések alakulhatnak ki. Az új orális direkt Xa-faktorinhibitor rivaroxaban mind a primer, mind a szekunder prevencióban hatékony a pitvarfibrilláló betegek stroke-prevenciójában. Előnye többek között, hogy nincs szükség folyamatos ellenőrzésre, per os fix dózisú, az étkezés, a testsúly és az életkor nem befolyásolja az adagolást. Mindezek javítják a betegadherenciát. A ROCKET AF vizsgálatban pitvarfibrilláló betegek esetében a rivaroxaban legalább olyan hatásos (noninferior) volt, mint a warfarin a stroke, illetve a szisztémás embolisatio megelőzésében. A két terápiás csoport között a súlyos vérzések kockázata szempontjából nem volt szignifikáns különbség, bár az intracranialis és fatális vérzés ritkább volt a rivaroxabancsoportban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Vinpocetin alkalmazása neurológiai kórképekben

SZAPÁRY László, KÉSMÁRKY Gábor, TÓTH Kálmán, MISNYOVSZKY Melinda, TÓTH Tímea, BALOGH Ágnes, NAGY Krisztián, NÉMETH György, FEHÉR Gergely

Bevezetés - A cerebrovascularis betegségek a leggyakoribb halálozási okok között szerepelnek, jelenleg a cardiovascularis és a tumoros halálozás után a lista harmadik helyén állnak, továbbá jelentős életminőség-romlással járnak a betegek többsége számára. Az irreverzíbilisen károsodott agyterület megmentésére már nincs lehetőség, de a környező hipoperfundált agyterületek működésének serkentésével lehet javítani a betegek állapotán. A krónikus agyi hipoperfúzió jelentősége felmerül egyéb betegségek hátterében is, a véráramlás növekedésével ezekben a csoportokban is javulás érhető el a betegek állapotában. Célkitűzés, módszer - Célunk, hogy áttekintsük a vinpocetin experimentális és klinikai hatékonyságával foglalkozó tanulmányokat, és összefoglaló képet adjunk a gyógyszer főbb indikációs területeiről, az ott mutatott hatékonyságról. Eredmények - Experimentális eredmények alapján a vinpocetin számos receptoriális hatás következtében hatékony antiinflammatorikus, antiischaemiás, szabadgyök-fogó és antiepileptikus szer, továbbá állatkísérletes agyi keringészavarokban hatékonyan csökkenti a károsodás mértékét. Akut ischaemiás stroke-ban jelenleg nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok a szer neuroprotektív és esetleges egyéb kedvező hatására, az e témakörben rendelkezésre álló humán tanulmányok száma csekély, eredményeik pedig ellentmondásosak. Krónikus agyérbetegek esetében meggyőző képalkotó vizsgálatokkal (PET-, SPECT-, TCD- és NIRS-vizsgálatok) a laesio körüli területek perfúziónövekedése, fokozott glükóz- és O2-felhasználása igazolódott. Kedvező reológiai és mikrocirkulációs hatásai is vannak, továbbá felmerül az endotheldiszfunkciót javító hatása is. Ezek a hatások feltehetőleg kedvezően befolyásolják a kognitív teljesítményeket is. Következtetések - A vizsgálatok eredményei alapján kimondható, hogy a vinpocetin sokrétű farmakológiai hatása révén mind az alapkutatásban, mind a klinikai gyakorlatban nagy jelentőségű szer.

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai tapasztalatok Creutzfeldt-Jakob-betegségben: három eset ismertetése

SZŰCS Anna, VÁRALLYAY Péter, OSZTIE Éva, PAPP Erzsébet, SÓLYOM András, FINTA Lehel, VARGA Dániel, BARCS Gábor, HOLLÓ András, KAMONDI Anita

A Creutzfeldt-Jakob-kór klinikai, elektroencefalográfiás, liquor- és radiológiai jellemzőit és molekuláris hátterét egyre jobban ismerjük. Annak ellenére, hogy az MR-technika fejlődése lehetővé tette a korábbi diagnosztikai kritériumok pontosítását, a klinikai diagnózis mégis kihívást jelent a mindennapi neurológiai gyakorlatban. Közleményünkben három betegünk kivizsgálása során szerzett tapasztalatainkat ismertetjük azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a betegség klasszikus és újabban meghatározott jellemzőire. Ha a gyorsan romló neuropszichiátriai állapot Creutzfeldt- Jakob-kór gyanúját kelti, akkor követéses EEG-vizsgálatok javasoltak. Ezek lehetővé teszik a típusos pszeudoperiodikus elektroencefalográfiás mintázat, illetve a háttéraktivitás leépülésének detektálását és helyes értékelését. A liquor 14-3-3 fehérje kimutatása támogatja a diagnózist. Az agyi MR-vizsgálat diffúziós szekvenciái alapján, megfelelő klinikai adatok mellett, a diagnózis közel 90%-os biztonsággal felállítható.

Ideggyógyászati Szemle

Acetilszalicilsav- és clopidogrelrezisztencia: lehetséges mechanizmusok és klinikai jelentõség. I. rész: a rezisztencia koncepciója

VADÁSZ Dávid, SZTRIHA K László, SAS Katalin, VÉCSEI László

Az acetilszalicilsav és a clopidogrel jól ismert thromgocytagátló gyógyszerek az atherothromboticus vascularis betegség kezelésében. A kezelés elleõre azonban a betegek jelentõs számában visszatérõ ischaemiás epizódok jelentkeznek, ezt az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelkezelés sikertelenségének tekintik. Különbözõ laboratóriumi technikák állnak rendelkezésünkre, amelyekkel vizsgálhatjuk a thrombocytagátló szerek hatékonyságát. Érdekes, hogy csekély lehet az egyezés az egyes teszetek eredményei között. Az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelrezisztencia azokat az állapotokat jelenti, amikor az adott thrombocytagátló szer nem kielégítõ inhibitor hatásossága mutatható ki a thrombocytafunkciót mérõ in vitro esszével. Becslések szerint átlagosan az acetilszalicilsavval kezelt betegek mintegy 30%-a, a clopidogrellel kezelt betegek 20%-a nem éri el a hatásosság megfelelõ mértékét a thrombocytaaktivitást tekintve.

Ideggyógyászati Szemle

Új, hatásos immunmoduláló gyógyszer a sclerosis multiplex kezelésében: a fingolimod

KOMOLY Sámuel

A sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek döntő többsége (80-90%-a) a relapszusokkal- remissziókal, majd másodlagos progresszióval (RRSM) jellemezhető formában szenved. A jelenleg törzskönyvezett immunmoduláló gyógyszerek a visszaesések számát csökkentik, hatástalanok a másodlagos progresszív fázisban, ennek egyik magyarázata lehet, hogy ebben a fázisban jelentős az axonpusztulás.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Epilepszia Liga közgyűlése

SZUPERA Zoltán

A XXIX. győri Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia keretében tartotta meg az éves közgyűlését a Magyar Epilepszia Liga (MEL). Prof. dr. Janszky József elnöki beszámolója a vezetőség éves munkájáról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19 neurológiai szövődményei

LAMBERTUS Iván, DOBRONYI Levente, BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.

Hypertonia és Nephrologia

Ritmuszavarok hypertoniában

ZÁMOLYI Károly

A hypertonia a cardiovascularis betegségek – szívelégtelenség, coronariabetegség, stroke és krónikus veseelégtelenség – fő és leggyakoribb rizikófaktora. A hypertoniás szívbetegség egyik klinikai manifesztációja a különböző ritmuszavarok megjelenése, amely a myocardium strukturális és funkcionális patofiziológiai változásával magyarázható. Hypertoniában a leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, de más supraventricularis és kamrai arrhythmiák is előfordulnak főleg balkamra-hypertrophia vagy szívelégtelenség esetén.

Ideggyógyászati Szemle

A Covid-19 betegség, a tápláltsági állapot és a dysphagia összefüggései, kiemelten a stroke-betegek esetében

KOVÁCS Andrea, SZABÓ Pál Tamás, FOLYOVICH András

A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbeteg­ség­gel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a beteg­ség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkal­maz­kodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.