Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A módszerek és koncepciók fejlődése epilepsziában

HALÁSZ Péter

A klinikai diagnosztika, a kezelés és a kutatás is jelentős mértékben módszerfüggőek. Az új eredményeket legnagyobb részt új módszerek alkalmazásával érik el. Ebben a különszámban az epilepsziadiagnosztikában kialakult új módszerekről és a kezelésben megjelent új eljárásokról kapunk rövid közleményeket az adott szakterület kiemelkedő művelőitől.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotáson alapuló térképezési eljárások epilepsziában

KOZÁK Lajos Rudolf, TÓTH Vivien, BARSI Péter, RUDAS Gábor

Az epilepsziasebészetben és más idegsebészeti műtétek során nem pusztán a kóros területek eltávolítása, és így a betegség meggyógyítása vagy a tünetek megszüntetése a cél, hanem a lehető legjobb életminőség megtartása is.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Mágneses rezonanciás mérési és adatfeldolgozó módszerek epilepsziában

BARSI Péter

Az epilepsziás beteg kivizsgálásában alapvető jelentőségű a neuroradiológia, azon belül is elsősorban a mágneses rezonanciás (MR-) vizsgálat szerepe. A vizsgálati eredmény kiemelt fontosságú terápiarezisztens fokális epilepsziás beteg esetében, amikor műtéti megoldásra lehet szükség. A folyamatosan fejlődő MR-technika lehetővé teszi, hogy optimális vizsgálati protokollt alkalmazzunk.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography): háromdimenziós EEG-forráslokalizáló módszer

CLEMENS Béla

A szerző a LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography) EEG-forráslokalizáló módszert ismerteti vázlatosan, különös tekintettel az irodalomban explicit módon nem részletezett adatokra.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Magas frekvenciás oszcillációk regisztrálásának módszertana és céljai epilepsziában

CLEMENS Zsófia

A digitális EEG fejlődése és széles körű elterjedése ráirányította a figyelmet a hagyományos 0,3-70 Hz-es sávon kívüli frekvenciatartományok jelentőségére. A szélső frekvenciatartományokban jelentkező aktivitások fiziológiás eredetűek, az epilepsziás kórfolyamat azonban transzformálja és kórosan kiemelkedővé teszi ezeket.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Tartós EEG-monitorozás

HALÁSZ Péter

A tartós EEG-monitorozás és a videofelvétellel szinkronizált változata, a video-EEG-monitorozás a korszerű epileptológia nélkülözhetetlen eszköze a ma már specializálódott centrumokban, a diagnosztika alapvető formája.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

JANSZKY József, BALÁS István, KOVÁCS Norbert

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Genetikai módszerek és hozzáférhetőségük epilepsziában

KELEMEN Anna, GÁL Anikó

Munkánkban ismertetjük azokat az epilepsziákat, amelyekben klinikai jelentősége van a genetikai vizsgálatoknak, valamint bemutatjuk a genetikai vizsgálatok típusait is. A Na-csatorna-epilepsziák körébe több klinikai entitás tartozik, a molekuláris genetikai diagnózisnak a prognózisban, a genetikai tanácsadásban és a Na-csatorna-blokkoló gyógyszerek kerülésében van szerepe, rohamprovokáló hatásuk miatt.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A gyógyszervizsgálatok típusainak és céljainak kritikai elemzése

JUHOS Vera

Az antiepileptikumok (AE) véletlen besorolásos, kettős vak (RKV) klinikai vizsgálatainak protokolljaival kapcsolatban az utóbbi években komoly kritikai megjegyzések láttak napvilágot1- 3. A protokollok sokkal inkább a szabályokra, licencekre helyezik a hangsúlyt, mint a klinikai szempontokra. Jelentős etikai kérdések merülnek fel az új RKV vizsgálatok betegbeválasztási szempontjaival kapcsolatban.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Új antikonvulzív szerek és terápiás szempontok

SZUPERA Zoltán

Az epilepszia heterogén betegségek gyűjtőfogalma. A népesség 0,5%-át érinti. Az elmúlt évtizedekben az alapkutatások jelentősen növelték és szélesítették az ismereteinket az epilepszia területén. Ennek eredményeként nagyszámú új antiepileptikum került forgalomba. Mindezek ellenére a betegek 15-20%-a gyógyszerrezisztens maradt.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A neuronavigáció szerepe az epilepszia sebészeti kivizsgálásában és kezelésében

ERÕSS Loránd

A gyógyszerrezisztens fokális epilepsziák műtéti kezelését részletes morfológiai és funkcionális képalkotó, illetve elektrofiziológiai vizsgálatok előzik meg. Reszektív beavatkozások során a laesio, az epileptogén zóna, az elokvens régiók helyének pontos ismerete elengedhetetlen az idegsebész számára.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Neuropszichológiai módszerek és irányvonalak az epilepsziaellátásban

BORBÉLY Csaba

A neuropszichológiai vizsgálat sajátos szerepet játszik az epilepszia diagnózisában, eredményeinek integrálása más vizsgálati eredményekkel pedig hozzájárul ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk az epilepsziás betegekről.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Oligoepilepszia: önálló entitás vagy az epilepsziás készség benignus formája?

RAJNA Péter, SÓLYOM András

Noha az epilepsziák meghatározásában, szakmai protokolljában és alkalmassági véleményezési dokumentációjában többnyire szerepel az oligoepilepszia (OLE) kategóriája, a tudományos szakirodalomban gyakorlatilag nem található ezzel kapcsolatos közlemény. Vizsgálatunk célja az említett epilepszia-alcsoport megjelenésének és főbb tulajdonságainak bemutatása.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Új generációs antiepileptikumok: mit kínálnak a jobb tolerancia és biztonság szempontjából?

BIHARI Katalin

French és munkatársai cikke kiválóan foglalja össze az újabb antiepileptikumok nyújtotta lehetőségeket az epilepszia kezelésében. Ezért az ideggyógyászok jó áttekintést kaphatnak belőle a gyógyszeres kezelésben rendelkezésre álló lehetőségekről.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Kongresszusi naptár

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Semmelweis e-learning nap

LIPTÁK Judit

A lelkes amatőrök korszaka lejárt, a digitális világ nem cél, hanem a világ megismerésének eszköze, amely feszegeti az oktatás korlátait. Az e-learning kiterjeszti az egyetemi oktatás határait térben és időben is. Kapszulázott tudást nyújt, amely nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot, de jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy a személyes oktatás lényegre törőbb és hatékonyabb lehessen.

HUN 2011;64(09-10)