Hypertonia és Nephrologia

Dystopiás vese - Rendellenes elhelyezkedésű vese

DOLGOS Szilveszter1, TÁRNOKI Ádám Domonkos2, TÁRNOKI Dávid László2

2019. DECEMBER 12.

Hypertonia és Nephrologia - 2019;23(06)

A rendellenes elhelyezkedésű, dystopiás vese egy olyan veleszületett fejlődési rendellenesség, amely során a magzati korban, a vesék felfelé történő vándorlása csak részben történik meg. Normális körülmények között a vesék a kismedencéből a lumbalis gerinc felső részének (ThXII-LII) magasságáig vándorolnak.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szent Margit Kórház, Nefrológiai Osztály, Budapest
  2. Semmelweis Egyetem, Radiológiai Klinika, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

A magasvérnyomás-betegség és agyi funkció Hypertonia és demencia kapcsolata a szervezet öregedése során. Fiatalkori vérnyomás-emelkedés - időskori demencia

SZÉKÁCS Béla, KÉKES Ede

A hypertonia által kialakult agyi vascularis károsodások elsősorban kognitív diszfunkcióban nyilvánulnak meg, amelynek hátterében az agyszövet hipoperfúziója, ischaemiás vagy vérzéses stroke, illetve a fehérállomány sérülése áll. A magas vérnyomás nemcsak a vascularis hátterű agyi károsodást - demenciát - eredményezheti, hanem a klasszikus, géneredetű Alzheimer-kór kialakulását, progresszióját is elősegítheti. Az idős és az igen idős életszakaszban a vérnyomás fokozatosan emelkedik és a hypertonia gyakorisága - leginkább mint izolált szisztolés hypertonia - 50-70%-ot is elér. A magas vérnyomás dominánsan vagy teljes értékűen már nemcsak a kiserek keringési ellenállásának növekedését, hanem - a szervezet öregedésének részeként - a nagyerek rugalmatlanságát (stiffness) is jelenti. Ezzel párhuzamosan a demencia gyakorisága az életkor előrehaladásával együtt ugrásszerűen, a 65 év feletti életkor 5-6%-áról a 85-90 éves életszakaszban 20%-ra, majd e felett 40% fölé emelkedik. A magas vérnyomás és a demencia viszonya a fiatalkortól az igen idős életkorig terjedő életszakaszokban az aktuális életkor függvényében módosulhat. Az igen idős életszakaszban mind az érállapot, mind az agyfunkció romlásában egyre meghatározóbb a hypertonián kívül egyéb kóros tényezők individuálisan változó befolyása. Ebben a késői életszakaszban az éröregedés előrehaladt mértéke és a nutritív véráramlás gyakran magasabb perfúziós nyomást igényel és a nem kellően átgondolt mérvű vérnyomáscsökkentés inkább károsító, mintsem protektív befolyást eredményezhet az agy állapotára, funkciójára. A SPRINT MIND az intenzív vérnyomás - csökkentéssel nem oldotta meg a kérdést, sőt jogosan feltehetjük, hogy inkább a 130-140 Hgmm SBP a legkedvezőbb a demencia szempontjából. A DBP 70 Hgmm alatti értéke mindenképpen kedvezőtlen.

Hypertonia és Nephrologia

A szerotoninerg szerek a testtömegcsökkentésben. A lorkaszerin hatásosságának és cardiovascularis biztonságosságának áttekintése

SIMONYI Gábor

Az elhízás komplex kezelésének egyik eleme a gyógyszeres terápia. Az Egyesült Államokban számos testtömegcsökkentő készítmény érhető el, amelyek egyike az 5-HT2c-agonista lorkaszerin. A korábbi nem szelektív szerotoninerg szerekkel (fenfluramin, dexfenfluramin) kapcsolatos kudarcok után nagy várakozás és még több kérdés övezte a lorkaszerin forgalomba kerülését, amely számos fázis III vizsgálatban bizonyította effektivitását és biztonságosságát. Tekintettel arra, hogy a lorkaszerin az 5-HT2c-receptorok szelektív agonistája, ezért mentes a korábbi nem szelektív készítmények valvulopathiát, illetve pulmonalis hypertoniát okozó hatásaitól. A nemrégiben publikált CAMELLIATIMI 61 vizsgálat eredményei igazolták a lorkaszerin cardiovascularis biztonságosságát.

Hypertonia és Nephrologia

Pitvarfibrilláló betegek katéterablatiós vagy antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésének hatása a halálozásra, vérzésre, a stroke és hirtelen szívhalál gyakoriságára: CABANA randomizált vizsgálat P

VÁRALLYAY Zoltán

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tachyarrhythmia-típus (60 év felett gyakorisága rapidan nő), amely a tünetmentestől a jelentős életminőség-romláson át a korlátozottsággal kísért állapotig változatos klinikai képet mutat. Az epidemiológiai vizsgálatok (Framingham, Olmsted County) alapján rossz prognózissal társul, beleértve a csökkent túlélést, major nem fatális kardiális betegségek fokozott kockázatát: stroke, szívelégtelenség, késői kognitív károsodás. Ennek a betegcsoportnak az ellátása növekvő jelentőséggel bír az egészségügyi ráfordítások terén is. Hogy ezek a kockázatok a sinusrhythmus visszaállításával hogyan enyhíthetők, még bizonytalan. Az évtizedekig elsődleges gyógyszeres terápia korlátozott hatékonysága, illetve a nem meghatározott kockázat vezetett a sinusrhythmus fenntartásának más stratégiáihoz.

Hypertonia és Nephrologia

Kedves Olvasóink!

ALFÖLDI Sándor, KÉKES Ede

Hypertonia és Nephrologia

Az elektronikus cigaretta és a dohányzást utánzó elektronikus eszközök használatával járó kockázatok

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

A dohányfüst több mint 7000 kémiai anyag halálos keveréke. Közülük több száz mérgező, mintegy 70 rákkeltő hatású.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Balkamra-hypertrophia

A bal kamra izomzatának megvastagodása leggyakrabban hypertoniabetegségben, aortastenosisban és hypertrophiás cardiomyopathiában alakul ki.

Hypertonia és Nephrologia

Polycystás vesebetegség - Ren polycysticum

DOLGOS Szilveszter, TÁRNOKI Ádám Domonkos, TÁRNOKI Dávid László

A leggyakoribb monogénes nephropathia, a vese veleszületett, cystosus, térfoglaló folyamata, amely fokozatos vesefunkció-romláshoz vezet. A veseelégtelenséghez gyakran társul a máj, illetve pancreas cystás elváltozása, agyi artériaaneurysma vagy mitralis prolapsus.

Hypertonia és Nephrologia

Covid-19 és a vese

PATÓ Éva, DEÁK György

A Covid-19-pandémia a kínai Wuhanból indult 2019 decemberében. A fertőzés nemcsak a tüdőt, hanem más szerveket, így a vesét is megbetegíti. A Covid-19-fertőzés és a vese kapcsolata kétirányú. Egyfelől a Covid-19-fertőzés az esetek felében-háromnegyedében vesekárosodást okozhat, amelynek következményei proteinuria, haematuria és akut veseelégtelenség lehetnek. Az akut veseelégtelenség etiológiája multifaktoriális. Kiemelt szerepe van a vírus által okozott direkt proximális tubulussejt-károsodásnak, a szepszis által okozott hemodinamikai zavarnak, a citokinviharnak és a hypercoagulabilitásnak. A vírus a proximális tubulusok, illetve podocyták ACE-2-receptorához kötődve hatol be a sejtbe, majd a vírus a lysosomákban szaporodik, és károsítja a sejteket. A szövettani képet az akut tubularis necrosis és az akut interstitialis nephritis jellemzi. Kritikus állapotú betegekben az akut veseelégtelenség a mortalitás meghatározó prediktora. Másfelől a krónikus vesebetegek, külö nö sen a vesetranszplantált vagy dialíziske zelésben részesülők esetében, gyengült im munvédekezésük következtében, je lentősen fokozott mind a megfertőződés, mind a mortalitás rizikója. Hemo dia lizáltak ese té ben a kis csoportos mentőszállítás és a közös térben történő kezelés miatt a fertőzés futótűzként terjedhet. Vesepótló kezelésben részesülő, Covid-19-fertőzött betegek mortalitási rátája 20-35%-os. Elengedhetetlenek a preventív, korlátozó intézkedések és a fertő zöt tek (kohorsz) izolációja a tömeges in fekció elkerülése érdekében. Magyarországon min den fertőzött dializált vagy transzplantált beteget fel kell venni a kijelölt járványosztályra.

Lege Artis Medicinae

A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején

KOMÓCSI András

A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és kö­zülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Co­vid-19-betegeknél a vérzés, vagy a throm­boemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében fi­gye­lembe kell venni a vese- és májműködést, va­lamint az orális antikoaguláns-, és a Co­vid-19-terápia kö­zötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatáso­kat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) ese­tében a jobb biztonság, a kedvezőbb ke­zelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a ha­tás laboratóriumi ellen­őrzése, ami a köz­vet­len érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.