Hypertonia és Nephrologia

A CONADPER-HU program eredményei: vérnyomáscsökkentés, célvérnyomás-elérés, a célvérnyomást befolyásoló tényezők, a gyógyszeres kezelés jellemzői

KISS István, KÉKES Ede, PAKSY András, SZEGEDI János

2018. AUGUSZTUS 20.

Hypertonia és Nephrologia - 2018;22(02 klsz)

A szerzők a részletes elemzést 4071 aktív és 2654 nem aktív csoportba sorolt beteg adatai alapján végezték. A 18-64 év közöttieknél mindkét csoportban a szisztolés és diasztolés vérnyomást - döntő módon az első három hónap alatt - a kiindulási értékhez viszonyítva szignifikánsan tudták csökkenteni és a továbbiakban egy éven keresztül fenntartani. A legnagyobb méretű szisztolésnyomás-csökkenést a Medigen applikációt használó aktív csoport tagjainál érték el. A 140/90 Hgmm alatti vérnyomás elérési aránya az aktív és nem aktív csoportban egyaránt a kiindulási értékhez viszonyítva minden időpontban szignifikánsan nagyobb volt (70% feletti) és ezt a csökkenést a megfigyelés teljes időszakában tartani lehetett. A legkedvezőbb eredményt itt is a Medigen szoftvert alkalmazók körében találták. A 65 év felettieknél a célvérnyomás-elérés az első három hónapban itt is jelentősen növekedett, de a két csoport egyenetlen esetszáma miatt a kapott adatokat csak megközelítő értékűnek tartották. A célvérnyomás el nem érésének fő tényezői az elhízás, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség és a perifériás érszűkület, valamint a férfi nem. A Medigen applikációt használók célvérnyomás-elérési esélyeit az aktív csoport applikációt nem használóival szemben 21%-kal növeli; a nem aktív csoporttal szemben ez az esélynövekedés 31%-os. A célvérnyomás-elérési arány különbsége az aktív és nem aktív csoport között még szembetűnőbb volt a diabeteses hypertoniás betegeknél. Az elemzés azt is bizonyította, hogy a gyógyszeres kezelés a hazai és az ESHirányelveknek teljesen megfelel és jól tükrözi a hazai klinikai gyakorlatot.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

Beteg-orvos együttműködés - gyógyszer adherenciaperzisztencia a CONADPER-HU vizsgálatban

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertonia népbetegség, alapvetően meghatározza a la kos - ság egészségi állapotát, morbiditását, cardiovascularis mortalitását, rehabilitációját, életminőségét. A betegség megelőzése, korai felismerése, hatékony kezelése, a gon dozás minősége a népegészségügyi program fontos része. A terápia sikerét, a célvérnyomás elérését és tartós fenntartását - sok egyéb tényező mellett - a gyógyszer-adherencia és -perzisztencia szabja meg, amelynek egyik döntő eleme az orvos-beteg optimális együttműködése. A perzisztencia sikertelensége okozza a terápiás kudarcok nagy részét. A CONADPER-HU vizsgálat fő célkitűzése az orvosbeteg együttműködés optimalizálása (fokozott ellenőrzés, információnyújtás, otthoni vérnyomásmérés, telemedicinális eszközök használata), ezáltal a célvérnyomást elérő betegek arányának növelése és a rezisztens hypertoniás betegek számának csökkentése volt. A vizsgálat igazolta, hogy a komplex gondozási rendszer hatékony, kedvezően befolyásolja a perzisztenciát. Az is tisztázódott, hogy az első három hónap dönti el a további tartós terápiás sikert.

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina szerepe az orvos-beteg együttműködés optimális megoldása érdekében hypertoniabetegségben

KÉKES Ede, SZEGEDI János, †KISS István

A telemedicina ma már az egészségügy nélkülözhetetlen része és túljutott a kórházi információs rendszerek kimunkálásán. A modern alap- és szak - ellátás igényli a korszerű kapcsolatrendszer kialakítását a beteg és az orvos között. Ennek egyik fő oka az a törekvés, hogy a betegségek kezelését minél magasabb szintre emeljük, növeljük a megelőzés és a folyamatos gondozás színvonalát, vonjuk be a beteget mint aktív szereplőt a kezelés-gondozás folyamatába. Ez utóbbi egyre nagyobb igény, főleg amióta a telekommunikáció változatos formáiban a betegek egyre tájékozottabbak lettek. A telemedicina technikai megoldásai két formában jelentkeznek. Az egyikben a különböző telekommunikációs rendszereken keresztül orvosi mérőeszközök (szenzorok) jelei, mérési eredményei továbbításra kerülnek az orvoshoz. A másik megoldás az okostelefonok és egyéb eszközök (iPad, tablet) segítségével történik, amelyben a beteg jeleket, adatokat, tüneteket továbbít kezelőorvosa felé. Ugyanakkor a beteg információkat (például étrend, életstílus stb.) és utasításokat kaphat orvosától, kialakulhat egy folyamatos orvos-beteg konzultáció, amelyben a beteg az orvos partnere. Ezt a megoldást elősegíti a telekommunikációs eszközök rohamos terjedése a társadalom minden rétegében. A szerzők bemutatják mindkét megoldás módszereit, majd részletezik a telemedicinális módszerek gyakorlati szempontjait hypertoniabetegségben.

Hypertonia és Nephrologia

Vérnyomás-variabilitás mérése és értéke a vérnyomáscélérték elérésének növelésében hypertoniabetegség esetén

KÉKES Ede, JÁRAI Zoltán, PAKSY András, KISS István

A szerzők egy beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat keretében a vérnyomás-variabilitás rövid távú (ABPM), valamint közepes és hosszú időtartamú mérés indexeit (standard deviáció - [SD] és variációs koefficiens [VC]) és azok hasznosságát elemzik a magyarországi hypertoniás populáció gondozási fázisában. A populációt két részre osztották: az aktív csoportban a gondozás során telekommunikációs eszközök segítségével maximális mértékben fokozták a beteg-orvos kapcsolatot és a betegek oktatását, saját aktivitásukat. A nem aktív csoportban a hagyományos gondozás zajlott. Mindezeken belül 6725, 18-64 év közötti és 1005, 65 év feletti hypertoniás beteg adatait elemezték. A vizsgálat indításakor 243 esetben ABPM-vizsgálat történt. 1407 diabeteses hypertoniás beteg adatait is összehasonlították a nem diabeteses betegekével. Elemezték az eddigi nemzetközi és hazai tapasztalatokat. Jelen vizsgálatban a hypertoniagondozás első három hónapja során a szisztolés és diasztolés vérnyomás-variabilitás csökkent a 18-64 éves csoportokban, de az aktív csoportban nagyobb méretű csökkenést lehetett elérni A 65 év felettieknél csak a szisztolés variabilitásban találtak szignifikáns változást, de itt is a variabilitási indexek az aktív csoportban végig kisebbek voltak. A 65 év felettieknél a diasztolés variabilitás nem változott szignifikánsan egyik csoportban sem. A diabeteses hypertoniásoknál a variabilitási indexeket csak a 12. hónapra sikerült csökkenteni. Egyértelműen igazolni lehetett, hogy a kiemelt szintű orvos-beteg kapcsolat kedvezően befolyásolja a vérnyomás-fluktuációt hypertoniás betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

A CONADPER-HU program. A program célkitűzése, módszertana, betegek, alapadatok

KISS István, ALFÖLDI Sándor, BARNA István, JÁRAI Zoltán, SIMONYI Gábor, SZEGEDI János, PAKSY András, UGRAI Péter, KÉKES Ede

A vizsgálat célkitűzése a célvérnyomás-elérés arányának növelése és a vérnyomás-variabilitás csökkentése volt. Ez a kettős célkitűzés biztosítja az optimális terápiás sikert. A cél elérése érdekében a hypertoniás betegek fokozott gondozását a beteg-orvos-asszisztens együttműködés növelésével, valamint telemedicinális eszközök biztosításával kívántuk elérni.

Hypertonia és Nephrologia

A beteg-együttműködés jelentősége hypertoniában

SIMONYI Gábor, ALFÖLDI Sándor, BARNA István

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely jelentős, de módosítható cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia kezelésében, az életmódkezelésen túl, a gyógyszeres terápia a meghatározó. Az antihipertenzív terápia során a vérnyomáscélértékek elérésének egyik jelentős eleme a betegadherencia. A rezisztensnek tartott hypertonia jelentős részében nonadherencia áll. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek napi adagolási gyakorisága, az alkalmazott gyógy szercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. A nemzetközi és a hazai vizsgálatok szerint igen nagy a gyógyszerszedést elhagyók száma. Ennek hátránya egyértelmű, mivel a betegek nem részesülhetnek a gyógyszerek védőhatásaiban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

CSATLÓS Dalma, VAJDA Dóra, MOHOS András, GONDA Xénia

A szorongás az egyik leggyakoribb időskori pszichés rendellenesség. Nemcsak a testi betegségek járulnak hozzá a kialakulásához, hanem fordítva is igaz, a szorongás számos szomatikus betegség prognózisát is kedvezőtlenül befolyásolja, így nagymértékben fokozza a morbiditást és a mortalitást. Ezért a háziorvosi gyakorlatban is ki­emelten fontos az időskori szorongásos zavarok felismerése és megfelelő kezelése. A várható élettartam növekedésével egyre kiemeltebb figyelmet kapnak az orvosi gyakorlatban az időskori problémák és betegségek, és ezek közül a szorongás sem ma­radhat ki, mert tüneteinek korai felismerése javítja az életminőséget és csökkenti a kedvezőtlen prognózis esélyét.

Klinikai Onkológia

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

HARISI Revekka

A tumoros anorexia-cachexia szindróma (CACS) a vázizomzat folyamatos csökkenésével járó összetett tünetegyüttes, amelyet nem lehet teljes mértékben visszafordítani a szokásos táplálási támogatással, és amely progresszív funkcionális zavarokat okoz. A daganatos betegek többségében jelentkezik, megjelenése rontja az életminőséget, csökkenti a fi zikai terhelhetőséget és a túlélést. Ismert, hogy a tumorsejtek és a gazdaszervezet közötti, citokinek által közvetített kölcsönhatás felelős a tumor progressziójáért, a metasztázisképződésért és a kialakuló krónikus gyulladásért is. A gyulladásos citokinek emelkedett szintje felelős a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavaraiért. Ezért az új anticachexiás készítmények a fenti anyagcsere-folyamatok normalizálására irányulnak. Ma a leghatékonyabbnak tartott anti-CACS gyógyszer a megesztrol-acetát (MA). Hatása kettős, egyrészt serkenti a neuropeptid Y (NPY) stimulációját, másrészről gátolja a gyulladásos citokinek szintézisét és expresszióját. Klinikai hatása ezzel teljes összhangban van, javítja az étvágyat, ezzel fokozza a kalóriabevitelt és növeli a testsúlyt. A CACS kezelésében paradigmaváltás következett be, a hagyományos mesterséges táplálást felváltotta a gyógyszeres kezeléssel kombinált táplálásterápia és táplálékkiegészítők adagolása.

Hypertonia és Nephrologia

A gyógyszeres kezelés aktuális szempontjai alsó végtagi obliteratív verőérbetegségben endovascularis intervenció után

JASSÓ István

Az alsó végtagi perifériás érbetegek endovascularis intervenciója után a megfelelő gyógyszeres kezelés nélkülözhetetlen az érpálya nyitva maradása, az életminőség javítása és a cardiovascularis rizikó csökkentése szempontjából. A cikkben az aktuális ajánlások alapján áttekintjük a rutingyakorlatban szükséges gyógyszeres kezelés lehetőségeit és a hosszabb távú cilosztazolterápia lehetséges előnyeit.

LAM KID

Újra az adherenciáról - Divatos téma vagy csontig hatoló aktualitás?

VALKUSZ Zsuzsanna

Az osteoporosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek esetében a nem megfelelő beteg-együttműködés vagy adherencia nemcsak Magyarországon, de világszerte is jól ismert probléma. Krónikus betegségek esetén, ez a nem megfelelő gyógyszerszedési compliance komoly egészségügyi és gazdasági problémát jelent a betegek és a társadalom számára egyaránt. Osteoporosisban ez a következmény az elkerülhető törések számának növekedése. Az együttműködést és perzisztenciát javító törekvések, mint például a gyógyszerszedés frekvenciájának csökkentése, javíthat az adherencián. Számtalan klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy osteoporosisban csak kellő adherencia esetén várható a csonttörések számának csökkenése. Igazi áttörést hozhat azonban az adherencia javításában az orvos- beteg kommunikáció, a betegek oktatása, a betegek szükségleteinek, igényeinek jobb megismerése és a betegek bevonása a terápiás döntésbe.

Lege Artis Medicinae

A cardiovascularis prevenció - A kockázat csökkentésének lehetőségei, 2010

NAGY András Csaba

Az ezredforduló óta eltelt tíz év tapasztalatai ismételten megerősítettek bennünket abban, hogy leginkább a hatékony megelőzés képes befolyásolni a hosszú távú cardiovascularis morbiditást és mortalitást. Bár a korszerű cardiovascularis prevenció területén egyre több ismeret és tapasztalat halmozódott fel, újabb és újabb mérföldkő tanulmányok láttak napvilágot, amelyek alapján átdolgozták az irányelveket, mégsem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. A tények azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítéseink ellenére hazánkban nem javult lényegesen a cardiovascularis morbiditás és halálozás aránya, és bizonyos sikerek - az akut STelevációs szívinfarktus európai szintű ellátásának megszervezése - ellenére például az aktív korosztály (35-60 évesek) cardiovascularis halálozása terén az Európai Unióban sereghajtók vagyunk. Ebben az időszakban több érdekes ellentmondás is felszínre került a prevenció terén. Ilyen a primer prevencióban alkalmazott acetilszalicilsav hatékonyságának kérdése is, amely átírja a több éve megszokott prevenciós gondolkozásunkat. Meg kell említeni olyan adatokat is, amelyek a rossz eredmények magyarázatául szolgálhatnak másfajta megközelítésből. A REALITY vizsgálatok eredményei nemcsak a beteg, hanem az orvos együttműködésének kérdését is előtérbe állítják. Podcast verzió: A cardiovascularis prevenció - A kockázat csökkentésének lehetőségei, 2010- Audio Podcast