Hivatásunk

Nyitottság a végtelenre - Beszélgetés Pál Ferenc atyával

HARKAI Péter

2013. OKTÓBER 20.

Hivatásunk - 2013;8(04)

Egy címzetes prima primissima pop-prédikátor: lényegében így is meghatározható az egyik legtöbbet hallgatott és rendhagyó stílusú igehirdető: Pál Ferenc. Pontosabban: „a pálferi” - pap és mentálhigiénés szakember. Az idén Prima Primissima-díjra jelölt angyalföldi segédlelkész különösebb felhajtás nélkül az egyik legnépszerűbb egyházi előadóként járja az országot, sőt, annak határait is feszegeti. Előadásai, illetve ahogyan ő nevezi, alkalmai gyakorlatilag évek óta teltházasak. Pedig nem térít, nem visel méregdrága öltönyt, nem kápráztat a mennyország hamis illúzióival - egyszerűen csak beszél. Rólad, rólam, az életünkről. Érthetően. Nem tudom, hogy a képzeletünkben élő álmoskönyv szerint mit jelent pappal palacsintázóban készíteni interjút, de tény: az alkalomra egy nem túl szakrális helyszínen, egy vaníliaillatú palacsintázóban került sor.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Schlett Péter, az Az Év Fiatal Arca 2013 pályázat nyertese

SÓFALVI Luca

Mélyvízbe dobták Schlett Pétert áprilisban. Új Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) nyitotta meg kapuit akkoriban Győrben, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban (PAMOK), egykapus beléptetéssel, közvetlen mentésirányítással.

Hivatásunk

Hogyan fér össze a várandósság és a sport? - Kismamatorna

KRUCHIÓ Éva

Sokáig azt tartották, hogy a terhes nőnek kilenc hónapot az ágyban, párnák közt kell töltenie, ám ma már tudjuk: ez tévhit. Egy tanulmány során, amelyet ötszáz terhes nőn végeztek, kimutatták, hogy azoknak a nőknek, akik tornáztak a szülést megelőzően, egészségesebb, erősebb szívű babáik születtek. Ugyanezeknél a nőknél a szülőszobán eltöltött idő egyharmaddal rövidebb volt: 65 százalékuknál kevesebb, mint négy óra.

Hivatásunk

Új utakon az ápolásban

SÓFALVI Luca

Szorosan illeszkedtek az ápolók mindennapi szakmai tevékenységhez, és munkájukban kamatoztatható tudást kínáltak az előadások a MESZK Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozatának Ápolás Innováció II. Országos Tudományos Konferenciáján, amelynek október 31-én a budapesti Lurdy Ház adott otthont.

Hivatásunk

Rostok - mindig, mindenkinek, mindenhogy jók?

MEZEI Zsuzsanna

Dr. Denis Burkitt angol orvos már 1972-ben kijelentette az élelmi rostok kapcsán, hogy hiányuk a legfőbb oka a székrekedésnek, ami a vastagbél kóros kiboltosulásához (diverticulosis) és annak gyulladásához vezet idővel, sőt, még vastagbélrák előidézője is lehet.

Hivatásunk

Szívem csücske a radiológia - Róka Tímea, a Képalkotó Diagnosztikai Szakmai Tagozat vezetője

TARCZA Orsolya

A technika gyors fejlődése, a képalkotó diagnosztikai géppark bővülése egyre szélesebb körű ismereteket kíván a radiológia területén dolgozóktól; ennek megfelelően kellene átalakítani a képzést, és a kompetenciák meghatározására is égető szükség lenne.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Egy elfeledett orvos a magyar pszichiátria történetében. Dr. Klein Ferenc életrajza

SZABÓ József

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház Pszichiátriai Osztálya az elmúlt évben ünnepelte mûködésének 110. évfordulóját. Ez a jelentôs évforduló vetette fel a gondolatot, hogy osztályunk a szokásosnál alaposabban foglalkozzon elôdeink történetével. Elsô kinevezett osztályvezetô fôorvosunk, Klein Ferenc személyét, alakját, munkásságát a korabeli levéltári anyagok, valamint megyénk, városunk, kórházunk történeti jellegû visszaemlékezéseinek, sajtóközleményeinek segítségével igyekeztünk megismerni. A dokumentumok feldolgozása során orvosként, elmegyógyászként, hazafiként és magánemberként is elismerésre méltó személy képe bontakozott ki elôttünk. Mint tüdôgyógyász, hadiorvos, illetve elmegyógyász egyaránt képes volt megfelelni kora elvárásainak, betegei és a lakosság körében egyaránt megbecsülés övezte. Jelentôs életmûve és mártírhalála ellenére emléke méltatlanul feledésbe merült, nevét a pszichiátriatörténet és a közösségi emlékezet sem ôrzi. Klein Ferencnek biográfiája megírásával és közreadásával kívánunk méltó emléket állítani.

Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi korszakváltás peremfeltételei Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása a 21. századi egészségügyi kihívásokról

KOSZTOLÁNYI György, ÁDÁM Veronika, CSIBA László, DEMETROVICS Zsolt, FALUS ANDRÁS, HARRACH Balázs, HOHMANN Judit, KARÁDI István, KINCSES Gyula, MIHÁLYI Péter, OBERFRANK Ferenc, POÓR Gyula, SINKÓ Eszter, TULASSAY Tivadar, VOKÓ Zoltán

A MOTESZ és a Magyar Tudományos Aka­dé­mia Orvosi Tudományok Osztálya év­­ti­ze­dek óta szorosan együttműködik. Az együttműködés fontos kérdése az orvoslás, az egészségügy előtt álló kihívásokkal való szembenézés. Ez a célja az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) testületének is, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László hozott létre 2017-ben azzal a céllal, hogy tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy problémáira, és adjon róluk tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók, az egészségügyet irányító szakemberek és a döntéshozók számára. A Bizottság tagja Karádi István és Poór Gyula akadémikus, a MOTESZ két korábbi, és Oberfrank Ferenc, a szövetség jelenlegi elnöke is.

Lege Artis Medicinae

A „lopakodó” SARS-CoV-2, amit nem észlel a radar

ÖTVÖS Zoltán

Beszélgetés Duda Ernő genetikussal a SARS-CoV-2 vírus eddig megismert legjellemzőbb tulajdonságairól.

Ideggyógyászati Szemle

Fejlődésneurológia Az öntudat, a kommunikáció és a mozgás kialakulása Berényi Marianne, Katona Ferenc

VÉCSEI László

Berényi Marianne és Katona Ferenc tollából ez évben igen értékes mű jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Valójában egy könyvsorozat újabb kitűnő példányát olvashatjuk, hiszen Katona professzor úr első könyve a közel fél évszázada, 1963-ban publikált „Az agysebészet története” című kiadvány volt.

Nővér

Az észlelt szülői kompetencia vizsgálata hospitalizált gyermekek szüleinek körében

MIKLÓSI Mónika, PERCZEL FORINTOS Dóra

A vizsgálat célja: A szülő vélekedése arról, hogy mennyire képes szülői feladatait hatékonyan ellátni kórházban kezelt gyermeke mellett, fontos szerepet játszik az alkalmazkodásban; ennek vizsgálatára azonban magyar nyelven nem rendelkezünk megfelelő mérőeszközzel. Tanulmányunk célja az „Észlelt Szülői Kompetencia a Kórházban Kérdőív” (The Parental Belief Scale for Parents of Hospitalized Children; PBS; Melnyk, 1994) kérdőív magyar nyelvű változatának elkészítése volt, mely a szülő vélekedésit vizsgálja kórházban kezelt gyermeke lehetséges reakcióiról és saját szülői szerepéről. Anyag és módszer: A magyar változat elkészítése a nemzetközi ajánlások szerint történt. Száz szülő töltött ki a Heim Pál Gyermekkórház Sebészet és Traumatológia Osztályán egy kérdőívcsomagot, mely a vizsgált kérdőív mellett az általános észlelt szülői kompetenciára, a demográfiai helyzetre és szülő aktuális szorongásának mértékére kérdezett rá. Eredmények: A PBS belső megbízhatósága kiválónak (α=0,94), stabilitása megfelelőnek (r=0,85 p<0,001) bizonyult. A PBS közepesen erős, szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott az általános szülői hatékonysággal (r=0,30 p=0,025), illetve fordított irányú összefüggést a szülő aktuális szorongásának mértékével (r=-0,48 p<0,001). Következtetés: A kérdőív megbízható vizsgálóeszköznek bizonyult a szülői kompetencia mérésére hospitalizált gyermekek szüleinek körében, használatát ajánljuk a klinikumban és a kutatásban.