Hivatásunk

Magyar fejlesztésű iránytű a rákgyógyításban

KUN J. Viktória

2017. JANUÁR 20.

Hivatásunk - 2017;12(01)

Felgyorsult a világunk, olyan információdömping szakadt a betegek, de az orvosok nyakába is, amelyben már nehéz eligazodni. Iránytűt ad azonban az a magyar kutatócsapat, amelyik több mint tíz éve dolgozik azon, hogy összehozza a tudományt a napi klinikai gyakorlattal. Az Oncompass Medicine csapata újabb és újabb fejlesztéseket gondol ki, hogy a betegek minél gyorsabban jussanak a leghatékonyabb kezelésekhez, a legjobb esélyt kaphassák a rákkal szembeni harcra.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

,,Mikor beléptem a PIC-re, tudtam: hazaér keztem”

KUN J. Viktória

,,Ez egy egészen külön szeglete, az egészségügynek. A hely, ahol mi magunk is jobbá válunk” - így jellemezték munkájukat, munkahelyüket azok a szakápolók, akik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának koraszülött intenzív részlegén dolgoznak. Ahol olyan, sokszor embert-lelket próbáló munkát végeznek, ami szívszorító, de felemelő is egyben. Ahol egy igazi családdá lesz a kisbaba, a szülő, a szakápoló és az orvos, és ahová hosszú évek múltán is visszajár az, aki valaha megfordult az osztályon.

Hivatásunk

Lisztérzékenység, gluténmentesség II.

MEZEI Zsuzsanna

A betegség főbb jellemzőiről, arról, hogy mit szabad fogyasztani és mit nem, a keresztszennyeződésekről, az ezt elkerülő ételkészítési alapokról előző lapszámunkban írtunk, jelen cikkünkben az egyes élelmiszercsoportok gluténtartalmáról kívánunk tájékoztatást adni, illetve elmondjuk, hogy miért jók és mire használhatók az álgabonák.

Hivatásunk

,,Nem ellenük, hanem értük” - átalakul a szakápolás

KUN J. Viktória

,,Ne kelljen diplomás ápolóknak olyan munkát végezniük, amit messze meghalad a képzettségük” - mondja prof. dr. Betlehem József miniszteri biztos. Kinevezése nyomán elindult egy jogilag is rendezett, szabályozott rendszer kidolgozása a szakdolgozók számára, amelyben tudásuknak megfelelő feladatokat végeznek, és az ehhez tartozó felelősségük is pontosan tisztázott.

Hivatásunk

Mosoly és türelem - a legjobb gyógyszer!

KUN J. Viktória

László Ibolya lett idén a legjobb, ő az „Év Kiváló Szakdolgozója” díj nyertese. Nem gyerekkori álom, vagy szülői példa vitte a pályára, belecsöppent, mégis: soha jobb döntést nem hozhatott volna. Hisz a szeretet, a figyelem és a törődés erejében, és abban: egyetlen mosolynak is gyógyító ereje van.

Hivatásunk

A kamara és a kormány közösen köszöntötte a szakdolgozókat

KUN J. Viktória

A legjobbakat díjazta évzáró gáláján a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara: a szervezet mindig gondot fordít arra, hogy elismerje az egészségügyben tevékenykedő kollégák munká ját. Dr. Balogh Zoltán elnök szerint mindannyiunk érdeke, hogy hazánkban elegendő egészségügyi szakdolgozó legyen, a pálya vonzóvá váljon, növeljék a szakma presztízsét. Az Emmi képviseletében dr. Ladányi Márta köszöntötte a dolgozókat, aki bízik abban: ma jobb az egészségügyben dolgozni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A gyermekkori agydaganatok korszerű diagnosztikája és terápiája

GARAMI Miklós

A gyermekkori daganatos betegségek ritkák. A 0-14 éves korcsoportban az életkorra standardizált tumorincidencia 149/1000 000/év. A gyermekkori agydaganatok diagnosztizálása a sajátos lokalizáció ellenére nehézségeket okozhat, de az utóbbi években a jobb felismerés miatt egyre több a sebészileg jól eltávolítható, korán felismert agydaganat. A korszerű diagnosztizálást, valamint a későbbi eredményes kezelést a betegség korai felismerése (klinikai tünetek ismerete), korszerű képalkotó eljárások (fMRI) alkalmazása és a betegséget okozó leggyakoribb molekuláris elváltozások kimutatása teszi lehetővé. Ezek a módszerek a pontos diagnózis mellett megalapozzák a kockázatadaptált, egyénre szabott kezelést is.

Klinikai Onkológia

Új generációs szekvenálás diagnosztikai felhasználása az onkológiában

BECSÁGH Péter

Napjainkban az információ az egyik legnagyobb kincs, alkalmas a meglévő tudás rögzítésére és használata, elemzése a fejlődés alapja. A természetben, az élő rendszerek - és a vírusok - szintjén is kialakult az információ megőrzésének biokémiai módja. A lineáris kódolás olyan makromolekulákat igényel, amelyek képesek megszámolható változattal rendelkező építőegységekből kombinációsorozatokat rögzíteni. Ezeket szoktuk lineáris információhordozó makromolekuláknak is nevezni. Ilyen láncok például a fehérjék és a nukleinsavak. Az onkológia területén kiemelten fontos a tumorsejtek genetikailag kódolt képességeinek meghatározása és elemzése. A tumort alkotó klónok genomjában lévő öröklött vagy szerzett eltérésekhez kapcsolható funkciók teszik lehetővé az ilyen sejtek túlélését, de egyben feltárják a támadható mechanizmusokat és azok kiemelt pontjait is. Az új generációs szekvenálás onkodiagnosztikai felhasználása leggyakrabban a tumorkialakulással és túléléssel kapcsolható génkészlet vizsgálatára terjed ki. Ez a kialakult panel ezzel a technológiával elég fejlett ahhoz, hogy bekerüljön a rutindiagnosztikába, de kiemelten fontos az in vitro diagnosztikai (IVD) feltételrendszer minőségi és standardizációs követelményeinek a biztosítása.

Klinikai Onkológia

Az új generációs szekvenálás szerepe a klinikai onkológiában

KOTMAYER Lili, BÖDÖR Csaba

Az új generációs szekvenálás megjelenése az elmúlt évtizedben az onkológiai entitások molekuláris hátterének részletes megismeréséhez vezetett. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan új célzott terápiás lehetőségek váltak elérhetővé az onkológiai betegek számára. A folyamat eredményeképpen a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok, a prediktív biomarkerek vizsgálatának köszönhetően, mára a precíziós medicina alappillérévé váltak. A klasszikus monogénes vizsgálatok mellett az elmúlt években előtérbe kerültek a célzott terápiatervezést támogató, új generációs szekvenáláson alapuló multigénes genetikai vizsgálatok. Közleményünkben a multigénes új generációs szekvenálás alkalmazása és az eredmények interpretációja kapcsán felmerülő legfontosabb szakmai szempontokat tekintjük át.

Lege Artis Medicinae

Változások a szív kontraktilis fehérjéinek szerkezetében diasztolés szívelégtelenség során

PAPP Zoltán, BORBÉLY Attila, ÉDES István

A kamrai relaxáció zavarai diasztolés szívelégtelenséget eredményezhetnek. Bal kamrai endomyocardialis biopsziás minták elemzése támpontokat adhat a kórállapot hátterében álló, strukturális és funkcionális változások megismeréséhez. Ilyen vizsgálatok folyamán derült fény arra, hogy diasztolés szívelégtelenségben szenvedő betegek biopsziás mintáiban a Frank- Starling-mechanizmus optimális sarcomerhoszszán (2,2 μm) a szívizomsejtek passzíverő-értékei szignifikánsan nagyobbak, mint az egészséges kontrollokéi. A jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy a titin - myofilamentalis struktúrfehérje - merevebbik, N2B izoformájának az expressziója növekszik a rugalmasabb, N2BA izoforma rovására. Az is felmerült, hogy diasztolés szívelégtelenségben csökken a kontraktilis fehérjék foszforiláltsága. Ezek a változások együttesen, az extracelluláris kollagén felszaporodása mellett nagymértékben hozzájárulhatnak a diasztolés szívelégtelenségben tapasztalt relaxációs zavarhoz.

Lege Artis Medicinae

Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban

TÍMÁR József, OSTOROS Gyula

A nem kissejtes tüdőrák egyik kitüntetett markere az epidermalis növekedési faktor receptorfehérjéjének (EGFR) expressziója. Újabban vált ismertté, hogy az EGFR-gén amplifikált lehet, de mutálódhat is nem kissejtes tüdőrákban, ami ideális célponttá teszi az úgynevezett molekulárisan célzott terápiák számára. A nem kissejtes tüdőrák terápiájában mérföldkövet jelent a molekulárisan célzott kezelések integrálása a klinikai gyakorlatba. Ugyanakkor igen keveset tudunk azokról a prognosztikus és prediktív tényezőkről, amelyek meghatározzák az EGFRellenes terápia hatékonyságát. A klinikai gyakorlatban egyelőre sokkal megbízhatóbb prediktív markerek a beteg és daganatának általános jellemzői (dohányzási szokások, nem, szövettani típus), mint azok a finom molekuláris sajátosságok, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a terápiás választ. Az anti-EGFR-terápia hazai indikációjának alapja az EGFR-protein immunhisztokémiai kimutatása, ezért fontos ezeknek a vizsgálatoknak a lehető legmegbízhatóbb elvégzése. Másrészről az EGFR-gén esetleges hibái rezisztenssé vagy éppen különösen érzékennyé tehetik a daganatot az EGFR-gátló kezelésekkel szemben. Diagnosztikus és terápiás költséghatékonysági szempontokból nagy jelentősége van a fenti vizsgálatok elvégzési sorrendjének.