NEMESI Zsuzsanna
2014. JANUÁR 20.
Hivatásunk - 2014;9(01)
A Pallas Nagylexikon szerint a hóhér (az elavult német Haher szóból) nem más, mint a bíróság által kimondott halálbüntetés végrehajtója. A hóhérok a középkorban zárt társadalmi osztályt alkottak, melynek tagjai egymás között házasodhattak csupán, és a hivatás apáról fiúra szállt. Az orvosok és kirurgusok mellett a legnagyobb anatómiai ismeretekkel a hóhérok rendelkeztek.
Hivatásunk
A futás az egyik legegyszerűbb sport a világon! Nem kell hozzá speciális felszerelés, semmi eszköz, csak elszántság és kitartás. Megéri! A futás karcsúsít, kondíciót ad és feltölt. Ne gondoljuk, hogy „ilyen idős korban már nem lehet”, és az se legyen kifogás, hogy „két gyermek mellett nincs erre időm”. Muszáj magunkra odafigyelnünk! Kell egy kis időt szakítani a testünkre, hiszen ez pozitív hatással lesz a lelkünkre is, így két legyet ütünk egy csapásra.
Hivatásunk
Ő az, aki mindig mosolyog. Míg beszélgetünk, egyetlen egyszer tűnik el arcáról a derű, és gyűlik könny a szemébe. Amikor a férjét említi, akit hét évvel ezelőtt, tragikus hirtelenséggel ragadott el mellőle a betegség. A férfit, akihez ugyanúgy maradt hosszú évtizedekig hűséges, mint a családjához, az eszméihez, a barátságaihoz, a szakmájához és a munkahelyéhez.
Ez a beteg nem hal meg. Még akkor sem, ha későn ismerik fel, hogy bélelzáródása van. Akkor sem, ha malignus kamrai ritmuszavart mutat az EKG-ja, és rossz gyógyszert adnak be neki. És akkor sem lesz baja, ha rossz helyre vezetik az endotrachealis tubust. Mert ez a beteg csak szimulálja, hogy lélegzik, hogy dobog a szíve, hogy használ, vagy éppen árt neki az infúzió.
Hivatásunk
Orvosként, kórházvezetőként és a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnökeként egyaránt támogatandónak tartotta dr. Kovács József a Magyar Ápolási Egyesület kérését, hogy a Magyar Országgyűlés - elismerve a szakdolgozók múlhatatlan érdemeit a betegellátásban - határozatban ismerje el a Magyar Ápolók Napját, amelyet minden évben február 19-én, Kossuth Zsuzsanna születésnapján ünnepelnének.
Hivatásunk
Elsõ alkalommal, de a hagyományteremtés jegyében rendezték meg a MESZK fennállásának 10. évfordulója alkalmából március 1-jén a Kamarai Bált, amelynek a Budapesti Lurdy Ház adott otthont. Az ötszázötven résztvevõt, akik az ország szinte valamennyi megyéjébõl érkeztek, este hétre várták a szervezõk, és a Bál házigazdája, Harsányi Levente.
Lege Artis Medicinae
Aki tudománnyal foglalkozik, bármilyen szinten cselekszi is ezt, előbb-utóbb felteszi magának a kérdést, voltaképpen mi is az értelme annak, amit művel. Amennyiben az adott szakterület gyakorlatban alkalmazhatót, „hasznosat” termel, az adható válasz első pillantásra könnyű (azt, hogy végső soron valóban hasznos- e a haszon, e mesterségek szakemberei közül általában nem bolygatja senki). Ha azonban szakmánk értelme nehezebben határozható meg, bizonyos tudományba vetett hit, illetve ennek retorikai megnyilvánulása szokta helyettesíteni az érveket. Valójában azonban ez a hit és retorika a „hasznos tudományok” számára is minden magyarázat alapja, csakhogy ebben az esetben szerényen meghúzódik a háttérben.
Az őskőkortól a 20. századig lényegesen változtak a táplálkozási szokások, a tápanyagok minősége és összetétele. A korábbi emberfajok fehérjealapú kalóriafelvételét a neolit forradalom (a termelő gazdálkodásra történt áttérés) óta felváltotta a szénhidrátalapú táplálkozás. Az élelemtermelés kezdete a tápanyagok skálájának változását, a mozgásszegény életmód kezdetét is jelentette. Ezzel egy időben, mintegy ötezer évvel napjaink előtt megjelent az osteoporosis. A szerzők röviden ismertetik a korai emberfajok őskőkori és a Homo sapiens újkőkori, ókori, középkori és újkori táplálkozási szokásait, eledeleit és a táplálkozás, valamint a csontritkulás lehetséges kapcsolatát.
Lege Artis Medicinae
Dante Gabriel Rossetti preraffaelita festő és költő (1828-1882) Beata Beatrix című festményén (1863-1871) látszólag a középkori köl - tő, akitől a nevét kapta, Dante Alighieri (1265-1321) és szerelme, Beatrix története éled újra.
Lege Artis Medicinae
Mai világunkban a férfiak születéskor várható élettartama jelentősen megnövekedett a korábbi történelmi korokhoz képest. Az ókori Görögországban és Rómában a várható átlagéletkor 28 év volt, a középkori Európában 30 év, a XX. század elején 45 év.
LAM Extra Háziorvosoknak
Mai világunkban a férfiak születéskor várható élettartama jelentősen megnövekedett a korábbi történelmi korokhoz képest. Az ókori Görögországban és Rómában a várható átlagéletkor 28 év volt, a középkori Európában 30 év, a XX. század elején 45 év.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás