Az ópium gyönyörű áldozata, vagy amikor az eljátszott szerep valósággá válik
GEREVICH József
2015. NOVEMBER 03.
Lege Artis Medicinae - 2015;25(10)
GEREVICH József
2015. NOVEMBER 03.
Lege Artis Medicinae - 2015;25(10)
Dante Gabriel Rossetti preraffaelita festő és költő (1828-1882) Beata Beatrix című festményén (1863-1871) látszólag a középkori köl - tő, akitől a nevét kapta, Dante Alighieri (1265-1321) és szerelme, Beatrix története éled újra.
Lege Artis Medicinae
Az egészségügyi szolgáltatások, különösen a fekvőbeteg-ellátás rendszere, látványos fejlődésen ment keresztül a dualizmuskori Magyarországon. Ennek jogi alapját az 1876. évi XIV. tvc. teremtette meg. Napjainkban már megkérdőjelezhetetlen a betegek mint egészségügyi szolgáltatás fogyasztók jogi helyzetének törvény általi rögzítése. Erről először, széles értelmezési mezőben és átfogó módon az 1997. évi CLIV. tv. rendelkezett. Betegjogok természetesen a 20. századot megelőzően is léteztek, de ezekkel eddig nagyon kevés tanulmány foglalkozott. A jelen tanulmányunk elsődleges célja, hogy 1. elemezze az 1876-os tvc.-ben, illetve a kórházrendeletben megjelenő orvosi kötelezettségeket, és ezen keresztül a betegek jogi helyzetét; 2. összehasonlítsa ezen jogszabályokat - és a témához illeszkedő normáit - hatályos egészségügyi törvényünkkel. Az 1876-os egészségügyi jogszabályok, valamint az 1997-es egészségügyi törvény összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy a dualizmus korában már jól kimutatható a kiszolgáltatott helyzetű betegek védelmére irányuló szándék, sőt közvetlen előzményként és jól azonosíthatóan a mai értelemben vett betegjogok is megjelennek. Összefoglalva arra a megállapításra juthatunk, hogy szakítani kell azzal a gyakran hangoztatott állítással, miszerint az 1997-es egészségügyi törvényben megjelenő tételes betegjogi szabályozás közvetlen történelmi előzményeit legfeljebb a 20. század derekára, jellemzően azonban csak az 1972. évi II. tv.-re vezethetjük vissza. A ma hatályos betegjogi rendelkezéseknek a 18-19. században már komoly és közvetlen történelmi előzményeit lehet kimutatni.
Lege Artis Medicinae
Az első ismert európai szakácskönyvet egy bizonyos Marcus Gavius Apicius írta latin nyelven, De re coquinaria (A konyhaművészet- ről) címmel, valószínűleg az 1. században. Fenn - maradt - immár magyarul is olvasható - változata azonban sokkal későbbi, a 4-5. századból származhat.
Lege Artis Medicinae
A légúti infekciók, elsősorban a súlyos pneumonia eddig nem kellő mértékben felismert, súlyos cardiovascularis szövődményekhez vezet, ami megnyilvánul a korai szakban fellépő akut coronariaszindrómákban, ritmuszavarokban és sokszorosan magasabb halálozási arányban, ami éveken keresztül kimutatható. Az akut coronariaszindróma kialakulásában központi jelentőségű a proinflammatorikus citokinfelszabadulás következtében kialakuló plakkruptura és a thrombus kialakulása a fokozott thromboticus hajlam folyamán. Ehhez hozzájárul a coronariák vasoconstrictiója, a perifériás vasodilatatio és hypoxia. A pneumococcusok szerepe ezen belül különösen hangsúlyossá vált egye-dülálló direkt szívkárosító hatásuk miatt: direkt cardiomyocyta- és kontraktilitásgátló hatással rendelkeznek, microlaesiókat képeznek, melyek maradandó hegek képződésével gyógyulnak. Ezek a jelenségek hatékony antibiotikum-kezelés ellenére is kialakulnak, ezért jelenleg a hatékony prevenció egyetlen eszköze a vakcináció. A CAPITA vizsgálat eredménye szerint a konjugált pneumococcusvakcina jelentősen csökkenti a súlyos pneumococcuspneumoniák (45%) és bacteriaemiák számát (75%) idősekben is. A pneumococcusinfekciók specifikus és aspecifikus hatásának következtében fellépő, korai és késői cardiovascularis szövődmények új megvilágításba helyezik a hatékony prevenció jelentőségét.
Lege Artis Medicinae
Az optimális glykaemiás kontroll eléréséhez 1-es típusú cukorbetegeknél napi több alkalommal adott injekcióval végzett intenzív inzulinkezelés, vagy folyamatos sub-cutan inzulininfúziós terápia - continuous subcutaneous insulin infusion CSII - (inzulinpumpa) szükséges. CSII alkalmazása esetén az alábbi gyors hatású analóg inzulinkészítmények állnak rendelkezésre: aszpart inzulin, liszpro inzulin és glulizin inzulin. A CSII-terápia előnye bizonyított az 1-es típusú cukorbetegek esetében a napi többszöri inzulinkezeléssel történő összehasonlítás során, figyelembe véve a glykaemiás kontrollt, a kisebb inzulinigényt, az életminőség és a betegelégedettség adatait. CSII-terápia esetén gyermek- és ifjúkorban kifejezetten csökkent a hypoglykaemia kockázata, felnőttkorban az összefüggés kevésbé egyértelmű. Inzulinpumpa-kezelés széles körben ajánlott gyermek- és felnőttkorban, míg terhességben egyéni megítélés szükséges. A közleményben ismertetjük a „Beavatkozással nem járó vizsgálat az Accu-Chek Combo készülék használatának az életminőségre és az anyagcsere kontrollra kifejtett hatásának megfigyelésére” eredményeit (COM-1101-HU 1.3).
Lege Artis Medicinae
A fenti büszke kijelentést Paul Gascoigne egykori futballista tette, miután súlyos alkoholproblémái miatti terápiában vett részt. A betegségekkel, kezelésükkel és a gyógyulással kapcsolatos szokásos, már-már közhelyes kifejezések jelennek meg itt: a győzelem, a háttérben az esetleges vereséggel (X. Y. celebritást legyőzte a rák, vagy elvesztette a küzdelmet a rákkal stb.), azaz a harc, sőt háború kifejezéseivel írjuk le, ragadjuk meg az orvoslás folyamatát.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Lege Artis Medicinae
A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gastrointestinalis és a cardiovascularis nemkívánatos eseményeket tekintve, az aceclofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne beszéljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.
Lege Artis Medicinae
Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Medicinae (LAM) első számában („Lectori salutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás