Hivatásunk

Illemhely történet

NEMESI Zsuzsanna

2015. SZEPTEMBER 20.

Hivatásunk - 2015;10(03)

Az egyes fajok az ürüléket gondosan az odún, fészken kívül helyezik el, az emlősök pedig a terület megjelölésére használják. Az ember mint vándorló faj nem tartja ezt a funkciót szükségesnek; de egy dolog biztos: már egészen a korai időktől fogva erős benne a késztetés, hogy a székletet el kell tüntetnie valahogy - ezért elássa, felhasználja vagy a vízbe ereszti.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Testi tüneteket okozhat a stressz

L. I.

A hazai kórházi ellátásban, az ágy mellett szolgálatot teljesítő ápolónők többségének 40-45 éves korára már számos egészségügyi problémája lehet. Azok többsége szorosan összefügg hivatásuk gyakorlásával, a mindennapi stresszel, az erejüket gyakran meghaladó fizikai terheléssel, a három műszakban teljesített munka egészségügyi hátrányaival.

Hivatásunk

Egészségügy: halmozottan hátrányos helyzetű munkahely

TARCZA Orsolya

A betegséget elkerülni sokkal könnyebb és eredményesebb, mint gyógyítani, hiszen ha valamit kezelni kell, az már veszteséggel jár. A leghatékonyabb az, ha a kór ki sem alakul - mondta a Hivatásunknak prof. dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgató-helyettese, aki az ápoló személyzet szempontjából tekinti át az onkológiai ellátás biztonságosságát a MESZK II. Tudományos Szakdolgozói Kongresszusán.

Hivatásunk

A betegápolás művészete

TARCZA Orsolya

Az országos intézmény nyüzsgő forgatagát, a tízórás munkanapokat hagyta maga mögött Schilling Magdolna, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) nyugalmazott ápolási igazgatója, aki azonban nyugdíjas éveire nehéz feladatot vállalt magára.

Hivatásunk

Államtitkár kerestetik

TARCZA Orsolya

Augusztus 31-ei hatállyal kérte felmentését az emberi erőforrás minisztertől Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. Lemondásában személyes és családi okokra hivatkozott, majd arról beszélt, szívproblémái miatt nem tudja folytatni a munkát.

Hivatásunk

Szakmai díjazottak 2015-ben

SÓFALVI Luca

A MESZK 2006-ban alapított Szakmai Díját azoknak a kamarai tagoknak ítélik oda, akik hivatásuk képviseletével az egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, az ápolás terén példaértékű eredményt értek el, és kimagasló teljesítményükkel hozzájárultak a szakdolgozói tevékenység fejlesztéséhez. A helyi és területi szervezetek javaslatára, az Országos Kitüntetési Bizottság véleményezésével, az országos elnök jóváhagyásával ez évben is 21 fő kapja meg az elismerést.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélő fegyveresek „bosszúból” feldarabolták a festményt. De az efféle erőszakos beavatkozások mellett láthatatlan erők is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektől az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthető képmásokon kívül számtalan műtárgy rejtőzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva művészettörténésszel, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövőjéről.

Lege Artis Medicinae

„Kozmikus kutyaugatás” Nemesi Nagy Zsuzsanna

ABODY Rita

„Kozmikus kutyaugatás” Nemesi Nagy Zsuzsanna Kiadja: Nyitott Műhely Alapítvány A LAM 30 éves jubileumi lapszámának összeállítása idején jelent meg Nemesi Nagy Zsuzsanna „Koz­mikus kutyaugatás” című posztumusz verseskötete. Zsuzsa – elszántságával és élénk, alkotó szellemével – a kezdetektől közreműködött a lap művészeti rovatának megalkotásában. A kötet utószavában Szijj Ferenc így emlékezik róla: „Sok rejtett személyi szál lehet egy ember életében, sokan lehetnek, vagy mondjuk, jó páran lehetnek, pontosabban lehetnek néhányan, akikről utólag ki­derül, hogy valamiképpen, rejtett, korábban fel nem ismert módon fontos részei a történetnek, pedig látszólag nem is csinálnak semmi különöset, csak vannak, vendégül látnak, etetnek, itatnak, kérdeznek. Vagy egyszerűen csak nem lehet őket a történetből kihagyni, az is elég. Nélkülük, úgy érezzük, nincs történet, pedig történetnek kell lennie, akár akarjuk, akár nem…” Bojár Iván András pedig ekképpen: „Most verseit ízlelem, cizellált érzékeny prelűdök. Egy érzést, atmoszférát, gondolatot kap fel a szobán átsurranó lágy huzat. Karcos fájdalom vagy mélyen kitartva zúgó bánat kavarog bennük. Mintha kezdetük lenne csak, lezárható végük sosem.”

Lege Artis Medicinae

A történet újraírása Augustus Y. Napier: A törékeny kapcsolat

FERENCZI Andrea

Önmagunk értékes voltának tudata igen fontos feltétele az ép elmének és az ép léleknek, és sarkalatos pontja az önfegyelemnek. A szülői szeretet közvetlen terméke. Ezt a meggyőződést gyermekkorban kell megszerezni, felnőttként már rendkívül nehéz.

Ideggyógyászati Szemle

Frontotemporalis dementia - I. rész Történet, prevalencia, klinikai elõfordulás

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzõk három részbõl álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, elõfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztetõ kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint a terápiáját tekintik át. A dolgozat elsõ része a történeti, epidemiológiai és klinikai sajátosságokkal foglalkozik. A körülírt atrófiát mutató, típusos frontotemporalis dementiát Arnold Pick írta le elõször, Alois Alzheimer pedig intraneuronális lerakódásokat talált a betegek agyában. Késõbb felismerték, hogy sok esetben nincs sem atrófia, sem sejtszintű elváltozás, viszont genetikai mutációt azonosítottak. A frontotemporalis dementia az agy frontális és elülsõ temporalis lebenyeinek nem tisztázott eredetű degeneratív állapota. Tünettana változatos, az interperszonális kapcsolatok zavara, a szociális viselkedés korai hanyatlása, érzelmi elsivárosodás és az ítélõképesség gyors elvesztése fordul elõ leggyakrabban progresszív jelleggel. A szindróma epidemiológiája nem ismert, megbízható tanulmányok nem állnak rendelkezésre, de általánosan elfogadott, hogy a 65 év alattiak körében elõforduló dementia gyakori oka (megközelítõen öt százalékot képez az irreverzíbilis dementiák között) a frontotemporalis dementia. E dementiaformák nevezéktana, felosztása még nem egységes. Három fõ klinikai szindróma különíthetõ el: 1. frontális variáns (frontális típusú dementia) esetén a szociális viselkedés és a személyiség változása a hangsúlyos, 2. semanticus dementiában (progresszív fluens afázia) a nyelvi kifejezés és a megértés alapját képezõ fogalomkészlet zavara fordul elõ, 3. a progresszív nem fluens afáziánál pedig a nyelv fonológiai és szintaktikai komponensei érintettek. A szerzõk két esetleírás kapcsán bemutatnak néhány klinikai tünetet, megjelenési formát és érintik a differenciáldiagnosztikai és terápiás problémákat.

Lege Artis Medicinae

Csiszér Zsuzsi képei

„Minden bennem zajlik legbelül. Minden benn és kinn ugyanaz. Közösségben vagyok a természettel, a tárgyakkal, a gondolataimmal. A történelem, a férfiak, a nõk, a gyerekeim, a múltam, a történet maga bennem van, a bensõmben. A valóság is belül játszódik, teremtõdik újra és újra...”