Hivatásunk

Emlékébresztő délután a pszichiátrián - A szakdolgozók is érzik a mellőzöttséget és a stigmatizációt

SÓFALVI Luca

2015. JANUÁR 20.

Hivatásunk - 2015;10(01)

Szerettem Maricát. Sok türelemmel tanulta velem a szorzótáblát, melegítette az ebédemet és gyermekorvosként szakszerűen asszisztált Brumi mackó vakbélmű téteihez. Sokat nevettünk. Nyolcévesen nem jutott eszembe félni, amikor úton a játszótérre akkor ug - rottunk le a troliról, amikor jelezte az ajtók záródását az éles hangú csengő. Kaca rász - tam, amikor Marica suttogva mondta, hogy a piros kabátos nő vagy az esernyős férfi megfigyel bennünket, ezért menekülnünk kell. Izgalmas játéknak tűnt az egész.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

A kiégés nem magánügy

L. I.

A nap mint nap sok emberrel, feszített munkatempóban, tartós stressz nyomása alatt teljesítő szakmák szinte mindegyikénél fenyegető kockázat a kiégés (burnout). Vagyis az a teljes fizikai és mentális kimerültség okozta pszichés állapot, amely ha nem tesznek ellene, tartóssá, és az idő múlásával egyre súlyosabbá válhat. A veszélyeztetett szakmák sorában az elsők között szerepelnek a gyógyítással, egészségügyi vagy szociális tevékenységgel kapcsolatos munkakörök.

Hivatásunk

Aludj el szépen…

LIPTÁK Judit

Az alvás a legfontosabb élettani folyamatok közé tartozik, életünk egyharmadát tölti ki, mégis nagyon keveset tudunk róla és mostohán is bánunk vele. Egyesek úgy gondolnak rá, mint szükséges rosszra, ami csak elveszi az időt a hasznos tevékenységek elől. A fiatalok körében egyenesen megvetést vált ki, ha valaki álmosságra hivatkozva hazamegy a buliból, nem bírja az éjszakázást.

Hivatásunk

A kórház nélkül nem tud élni

SÓFALVI Luca

Szigorúan csak a szakmáról beszélt az interjú elején Szánti Istvánné, Ibolya, kamaránk járóbeteg-ellátásért felelős alelnöke. Aztán ahogy peregtek a beszélgetés percei, úgy bontakozott ki a szakember mögött a következetes, ám megértő vezető, a társaságkedvelő barát és a kiváló háziasszony, aki minden szerepében az emberi kapcsolatokat tartja a legtöbbre.

Hivatásunk

Megjósolhatatlan, mi lesz az átalakítás kimenetele

TARCZA Orsolya

A sok reformot megért egészségügyi szakdolgozói társadalom is azt gondolta, hogy a 2011-es struktúraátalakítás után az áprilisi választásokat követően nem lesznek nagy változások az ellátórendszerben, és bíztak a béremelés folytatásában. Ehhez képest mintha politikai ciklusváltás történt volna: újabb átszervezés zajlik. Miközben több kórház ban vezetőváltás történt - tovább növelve az amúgy is bizonytalanná váló helyze tet - a sajtóban 8-10 ezer fős elbocsátásokról jelentek meg hírek. A Hivatásunk Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt, egészségpolitikai elemzőt kérdezte.

Hivatásunk

Nagygyűléstől nagygyűlésig

TARCZA Orsolya

A MESZK fennállása óta a harmadik nagygyűlésére készül március 21-én a Syma Rendezvényközpontban, Budapesten. Ahogyan 2008-ban és 2012-ben, úgy most is több ezer szakdolgozót várnak a rendezvényre, amelyre nemcsak az ágazatért felelős államtitkár, Zombor Gábor kapott meghívást, hanem Balog Zoltán erőforrásminisztert, és Áder János köztársasági elnököt is invitálták. A miértekről Balogh Zoltánt, kamaránk elnökét kérdeztük.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése

ÁDÁM Szilvia, DOMBRÁDI Viktor, MÉSZÁROS Veronika, BÁNYAI Gábor, NISTOR Anikó, BÍRÓ Klára

Háttér – A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltatószektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyar­országon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél – Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése ma­gyar mintán. Módszer – Keresztmetszeti felmérésekben 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktumvaliditásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belsőkonzisztencia-elemzést (Cronbach-α) használtunk. Eredmények – A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív rövidített változatának struktú­rája megerősítette az eredeti kétdimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-α mutató alá­támasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik rész­min­tában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándultság dimen­zió­ban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések – Eredményeink elsősorban a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.

Hivatásunk

Szívgyógyászok, szakdolgozók a pitvarfibrillációról

KUN J. Viktória

Rendkívüli, de remélhetőleg hagyományt teremtő országos találkozót szerveztek a leggyakoribb szívritmuszavarról. A Lurdy Házban laikusok, érintettek és szakdolgozók tudhattak meg elsőkézből mindent a pitvarfibrillációról. Úgy, ahogy eddig még sohasem. Nemzetközileg elismert kardiológus szaktekintélyek, vezető szakaszszisztens, diplomás szakápoló hozta testközelbe a betegséget és a gyógyítómunkát. A SZÍVSN Országos Beteg - egyesület szervezésében, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Kardiológusok Társaságának támogatásával elindult kezdeményezés célja a tájékoztatás, a hiteles információk átadása, hogy szakemberek és laikusok minél inkább tisztában legyenek az egyre gyakrabban diagnosztizált betegséggel.

Nővér

Munkahelyi konfliktus és kiégés kapcsolata egészségügyi szakdolgozók körében

IRINYI Tamás, LAMPEK Kinga, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja egészségügyi szakdolgozók körében felmérni a munkahelyi konfliktusok összefüggését a kiégéssel és feltárni a munkahelyi konfliktusra adott egyéni reakciók típusait. Anyag és módszer: Az adatfelvétel 2016. június-augusztus hónapokban történt egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel. Az adatelemzés SPSS 23.0 program segítségével készült, Kolmogorov-Smirnov, Shapiro-Wilk teszt, Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis próba és Mann-Whitney teszt (Bonferroni korrekcióval) alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Az 1201 válaszadó csupán 4,6%-a nem élt át munkahelyén még konfliktust, 44,2%-a pedig valamilyen mértékben érintett a kiégés által. Konfliktus esetén 62,2% igyekszik mielőbb tisztázni a konfliktus okozójával a problémát, 41,2% visszaszól, és 1/3-uknál idegesség, zaklatottság jelentkezik. A kiégés mértéke és a munkahelyi konfliktus gyakorisága korrelál egymással (r=0,390; p<0,000). Következtetések: minél rosszabb lelkiállapotban van valaki, annál konfliktusosabban éli meg a munkahelyét, és főként önvédelmi stratégiákat alkalmaznak konfliktus esetén.

Lege Artis Medicinae

Kisebbségi hallgatók a magyarországi orvosképzésben

SZÉL Zsuzsanna

Az egyes kisebbségekhez tartozó személyek közös jellemzője, hogy általános egészségi állapotuk rosszabb, mint a többségi társadalomhoz tartozóké, továbbá gyakran szenvednek el diszkriminációt mindennapi életük során. A kisebbségekhez tartozó gyógyítók szívesebben dolgoznak kisebbségekhez tartozó betegekkel, vagy hátrányosabb helyzetű ellátási területeken, ami fontos lehet az egészségügyi rendszerben megjelenő egyenlőtlenségek csökkentésében. Anonim, online kérdőív négy magyar orvosegyetem általános orvos hallgatóival (n = 530, válaszadási arány: 8,86%). Jelen írásunkban, deskriptív elemzés segítségével a hallgatók észlelt diszkriminációval kapcsolatos vélekedéseit elemezzük. Konfirmatív statisztikai elemzéseink (statisztikai tesztek) eredményeit exploratív statisztikai kontextusban értelmeztük. A válaszadók 29,6%-a vallja magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. Az elmúlt évben a kisebbséghez tartozó hallgatók 63,0%-a, illetve a nők 53,8%-a számolt be negatív megkülönböztetésről, a többségi hallgatóknál ez az arány 37,8%, míg a férfiaknál 31,9% volt. A hallgatók szerint a leggyakoribb jelenség a nemi identitás, az etnikai hovatartozás, a szexuális orientáció és a fogyatékosság kapcsán elszenvedett diszkrimináció. A válaszadók legnagyobb arányban az „ageizmus”, vagyis a 30 év alatti (12,0%) és az 50 év feletti (8,6%) életkorral összefüggő negatív megkülönböztetés létezésével nem értenek egyet. A diszkrimináció elterjedtségének megítélése nem mutatott összefüggést a kisebbségi státusszal. A kisebbséghez tartozó hallgatók számára kevésbé jelent kényelmetlenséget más kisebbséghez tartozókkal együtt dolgozni. A férfi hallgatók ugyanakkor a szexuális, valamint transzszexuális ki­sebb­séghez tartozó munkatársakkal való mun­kát nagyobb százalékban tartják ké­nyel­metlennek, mint a nők. Az egyetem sok­színűségért tett erőfeszítéseinek megítélésében a kisebbségi hallgatók kevésbé érzik elégségesnek az egyetemek erőfeszítéseit. A kisebbséghez tartozóknak és női hallgatóknak kulcsszerepük lehet az ellátórendszerben megjelenő egyenlőtlenségek és diszkrimináció csökkentésében. Annak ellenére, hogy a nők nagyobb arányban vannak jelen az orvosképzésben, nagyobb arányú hátrányos megkülönböztetésről számolnak be, mint férfi hallgatótársaik. Ugyanakkor vizsgálatunk fontos korlátját jelenti – a téma jellegéből is adódó – alacsony válaszadási arány, amely nem teszi lehetővé az eredmények általánosíthatóságát.

Nővér

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.