Hivatásunk

Ady betegségei

LÓRÁNTH Ida

2018. AUGUSZTUS 20.

Hivatásunk - 2018;13(03)

A 19. század második fele, a 20. század első évtizedei a magyar irodalomban különösen szerencsésnek mondhatók, hiszen mind versben, mind prózában zseniális művészek hada jelentette meg alkotásait. Az irodalmi élet szereplői akkoriban hasonló életet éltek, mint a közemberek, örültek, búsultak, néha alaposan berúgtak és igen, betegek is voltak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Te is egy vagy, te sem vagy más!

KUN J. Viktória

Egy tábor, ami több mint egy tábor. Egy hely, ahol semmi sem rendkívüli, ahol nem néznek rád ferde szemmel, ahol te is ugyanolyan gyerek lehetsz, mint bárki más. Ahol csak az élmény, a teljes kikapcsolódás számít, ahol elfelejtheted a betegségedet. Bátor Tábor - a bátraké. Akik a hétköznapokon komoly harcot vívnak, daganatos vagy más krónikus betegséggel harcolnak, de nem is csak a betegséggel. Sokszor kirekesztés, megbélyegzés kíséri mindennapjaikat. Az itt töltött pár nap viszont alapjaiban változtathatja meg életüket.

Hivatásunk

Mindig az egész embert kell látni!

KUN J. Viktória

„Amikor egy alig mozgó végtag vagy egy teljesen lebénult test újra életre kel, az az igazi boldogság!” - mondja Kiss Evelin konduktor, okleveles rehabilitációs szakember, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Szanatórium utcai telephely rehabilitációs osztályának munkatársa. Az év elhivatott fiatal szakdolgozója 2017 pályázat egyik kiemelt jelöltje.

Hivatásunk

Éhezzük az elismerést!

KUN J. Viktória

Idén is Siófokon adják át a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elismeréseit. Két díjazott, Végvári Viktória dietetikus és Gaál Mária, a MESZK Budapesti Területi Szervezetének fekvő betegellátásért felelős alelnöke mesélt lapunknak arról, mit jelent számára, hogy országos szinten is kiemelték szakmai munkáját.

Hivatásunk

Az élet nagy játékai

TARCZA Orsolya

Három nagy család határozza meg dr. Balogh Zoltánnak, a MESZK elnökének életét. Kettőről, amelyet a szakdolgozók és a tanítványok alkotnak, szívesen, színesen és hosszan mesél, azonban az „igaziról”, amely munkájához a támogató hátteret adja, keveset. De azt mondja, ez így van jól.

Hivatásunk

Eltiltották a szakmájától, majd Nobeldíjat kapott

HIDEGKÚTI Alexa

A szívbetegeknek, a megfelelő ismeretek és eszközök híján, a gyógyítók, az orvosok hosszú évszázadokon keresztül nem sok hasznos, valódi eredményeket hozó kezelést tudtak biztosítani. A legtöbb, amit tehettek a betegükért, a gyógynövénykúra (például digitálisz) volt. A szívgyógyítás valódi és egyre gyorsabb fejlődése a 19. század végén, a 20. század elején kezdődött.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.

Lege Artis Medicinae

Az elhízás szerepe a gasztroenterológiai kórképekben

GYÖKERES Tibor, KIRÁLY Ágnes, LAKATOS László, MADÁCSY László

A kóros kövérség vagy elhízás és a leggyakoribb gasztroenterológiai megbetegedések közti potenciális összefüggések kerülnek tárgyalásra a jelen, hiánypótló közleményben. Amíg az elhízás és a cardiovascularis megbetegedések közötti kapcsolat széles körű orvosi publicitást kapott az utóbbi években, addig gasztroenterológiai vonatkozásairól kevés az írásos anyag. Az elhízásról mint népbetegségről, külföldi és hazai gyakoriságáról, közegészségügyi veszélyeiről adott általános áttekintést követően az egyes szervrendszerek szerinti felosztásban kerülnek részletezésre a kövérséggel összefüggő legfontosabb gasztroenterológiai megbetegedések - a gastrooesophagealis reflux betegség, a zsírmáj, az epekőbetegség, a hasnyálmirigy betegségei és a colorectalis carcinoma -, ezek incidenciája, patomechanizmusa és következményei. Végül említés történik a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről.

Ca&Csont

Ajánlás az osteoporosis és más metabolikus csontbetegségek diagnosztikájára 2004-ben

HORVÁTH CSABA, LAKATOS Péter, MARTON István, BORS Katalin, POÓR Gyula, HOLLÓ István

Az anyagcsere-csontbetegségek a csontrendszer szisztémás betegségei, amelyeknek hátterében kóros anyagcsere-folyamatok és/vagy a hormonrendszer egyes betegségei állnak. A leggyakoribb metabolikus osteopathiák a különféle osteoporosisok és osteomalaciák, de idetartoznak a primer és szekunder hyperparathyreosisok és számos ritkább csontbetegség is.

Lege Artis Medicinae

A cardiovascularis betegségek és a vese

PRÉDA István

Élettani értelemben a vese a keringési rendszer integráns része. A vese betegségei kedvezőtlenül érintik a szív funkcióit, és viszont: a szív és a keringési szervek betegségei visszahatnak a vesefunkcióra, ami a balkamra-funkció csökkenéséhez vagy idült szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A vesebetegségek szívmanifesztációi közül jellegzetes a bal kamra volumen- és nyomásterhelése, az uraemiás toxinhatás, a gyakori dialízis és az immunkomprimált állapot okozta fertőzéses szövődmények, a hyperparathyreosis, valamint a társbetegségek (hypertonia, diabetes mellitus, coronariabetegség) ismert megjelenési formái. Mindezek alapján érthető, hogy a vesebetegségben szenvedők gyakran cardiovascularis ok következtében haláloznak el. Vesebetegségben ezért is kiemelten fontos a cardiovascularis kockázat csökkentése. Ennek legfontosabb tényezője a gyakran előforduló hypertonia korszerű ismereteknek megfelelő kezelése ACEgátló, AT II-receptor-gátló és kalciumantagonista gyógyszerekkel; az esetek egy részében fennálló diabetes mellitus diétás és gyógyszeres terápiája, továbbá szükség esetén a lipidszint csökkentése és a thrombocytaaggregációt gátló, kis dózisú acetilszalicilsav-kezelés.

Lege Artis Medicinae

Az urogenitalis rendszer betegségei okozta halálozás területi adatai 2010-2014 között Magyarországon

KISS István, PAKSY András

A Betegségek Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (10. revízió, BNO 10; XIV) alapján az urogenitalis rendszer főcsoportjába tartozó betegségek következtében 2010-2014 között évente átlagosan 910 személy halt meg Magyarországon, mely az összes halálozásnak kevesebb, mint 1%-a. Az urogenitalis betegségek főcsoportjában a vese és a húgyúti betegségek teszik ki a halálokok legjelentősebb hányadát, 2010-2014 között ez az arány átlagosan 85% volt. Az adatok értékelésénél hangsúlyozni kell, hogy ebben a haláloki csoportban nem szerepelnek a daganatos betegségek, a hypertoniás és diabeteses eredetű vesebetegségek, a fejlődési rendellenességek, továbbá a női genitaliák vonatkozásában a terhességgel, szüléssel kapcsolatos betegségek és kóros állapotok. A megyei szintű haláloki adatoknál a KSH nem közöl nemek szerint és korcsoportonkénti bontásokat ezért csak a nemek szerint összevont adatokat közöljük. Tekintve, hogy az évente előforduló urogenitalis ha­lálesetek száma egy megyén belül viszonylag kevés, évente jelentős szóródást mutat, ezért a 2010-2014. évek ötéves átlagadatait közöljük. Az urogenitalis betegségek miatti halálozásban igen jelentős különbségek vannak a megyék között. A 100 ezer lakosra jutó ha­lálozás Békés megyében 6,74, Fejér me­gyében 16,38. Még egy régión belül is je­lentős különbségek vannak a megyék kö­zött, Győr-Moson-Sopron megyében 7,01, Vas megyében 14,73 a 100 ezer lakosra ju­tó mortalitás. A megyék/főváros népességének kormegoszlási különbségeit kiküszöbölő standardizált mortalitási hányadosok is hasonló különbségeket mutatnak. Még jelentősebbek a területi különbségek, amennyiben az urogenitalis betegségek kö­zül csak a vesebetegségek miatti halálozást vesszük figyelembe. Ekkor 2-3-szoros kü­lönbségek is vannak a megyék között. Egy régión belül itt is jelentős különbségek vannak a megyék között, a 100 ezer lakosra jutó halálozás Hajdú-Bihar megyében 3,74, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8,04. A háziorvosok által regisztrált vese­betegségek megyei szintű gyakorisága tendenciájában szignifikánsan összefügg a vesebeteg-mortalitással, azonban csupán ezzel nem magyarázhatók a területi kü­lönbségek. A dialízisellátottság megyei/re­gionális jellemzői nem mutatnak semmiféle összefüggést a vesebeteg-mortalitással.