Hivatásunk

A szenvedő embert látta a betegben

HIDEGKÚTI Alexa

2017. JANUÁR 20.

Hivatásunk - 2017;12(01)

Kétszáz évvel ezelőtt, 1817. február 19-én született Kossuth Zsuzsanna, a magyar ápolástörténet kiemelkedő alakja. Rövid, ám annál mozgalmasabb élete alatt részt vett a magyar történelem sorsfordító eseményeiben, és létrehozta a modern, ma is érvényes ápolási alapelveket.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

,,Nem ellenük, hanem értük” - átalakul a szakápolás

KUN J. Viktória

,,Ne kelljen diplomás ápolóknak olyan munkát végezniük, amit messze meghalad a képzettségük” - mondja prof. dr. Betlehem József miniszteri biztos. Kinevezése nyomán elindult egy jogilag is rendezett, szabályozott rendszer kidolgozása a szakdolgozók számára, amelyben tudásuknak megfelelő feladatokat végeznek, és az ehhez tartozó felelősségük is pontosan tisztázott.

Hivatásunk

,,Mikor beléptem a PIC-re, tudtam: hazaér keztem”

KUN J. Viktória

,,Ez egy egészen külön szeglete, az egészségügynek. A hely, ahol mi magunk is jobbá válunk” - így jellemezték munkájukat, munkahelyüket azok a szakápolók, akik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának koraszülött intenzív részlegén dolgoznak. Ahol olyan, sokszor embert-lelket próbáló munkát végeznek, ami szívszorító, de felemelő is egyben. Ahol egy igazi családdá lesz a kisbaba, a szülő, a szakápoló és az orvos, és ahová hosszú évek múltán is visszajár az, aki valaha megfordult az osztályon.

Hivatásunk

Lisztérzékenység, gluténmentesség II.

MEZEI Zsuzsanna

A betegség főbb jellemzőiről, arról, hogy mit szabad fogyasztani és mit nem, a keresztszennyeződésekről, az ezt elkerülő ételkészítési alapokról előző lapszámunkban írtunk, jelen cikkünkben az egyes élelmiszercsoportok gluténtartalmáról kívánunk tájékoztatást adni, illetve elmondjuk, hogy miért jók és mire használhatók az álgabonák.

Hivatásunk

Mosoly és türelem - a legjobb gyógyszer!

KUN J. Viktória

László Ibolya lett idén a legjobb, ő az „Év Kiváló Szakdolgozója” díj nyertese. Nem gyerekkori álom, vagy szülői példa vitte a pályára, belecsöppent, mégis: soha jobb döntést nem hozhatott volna. Hisz a szeretet, a figyelem és a törődés erejében, és abban: egyetlen mosolynak is gyógyító ereje van.

Hivatásunk

A kamara és a kormány közösen köszöntötte a szakdolgozókat

KUN J. Viktória

A legjobbakat díjazta évzáró gáláján a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara: a szervezet mindig gondot fordít arra, hogy elismerje az egészségügyben tevékenykedő kollégák munká ját. Dr. Balogh Zoltán elnök szerint mindannyiunk érdeke, hogy hazánkban elegendő egészségügyi szakdolgozó legyen, a pálya vonzóvá váljon, növeljék a szakma presztízsét. Az Emmi képviseletében dr. Ladányi Márta köszöntötte a dolgozókat, aki bízik abban: ma jobb az egészségügyben dolgozni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Egy özvegyasszony szabadságharca - 200 éve született Kossuth Zsuzsanna

CZIGLÉNYI Boglárka

Vannak életek, amelyeknél az is elég, ha a száraz adatokat, a kifejtett munkát és a világra gyakorolt hatást nézzük. Azt, aminek az illető ember alárendelte magát, még ha nem is tudunk sokat a személyisége magváról. Mert bárhogyan és bármiért tette is, bizakodva vagy keserűen, könnyen vagy küzdelmesen, de megtette, és a tettei túlmutatnak rajta.

Nővér

Referáló laptól a tudományos igényű folyóiratig: A NŐVÉR serdülőkora és felnőtté válása (1993-2004)

FEDINECZNÉ VITTAY Katalin

A NŐVÉR folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából készült írásában a szerző visszatekint a lap életének arra az évtizedére, amikor főszerkesztőként részt vett Magyarország egyetlen ápolástudományi folyóirata alakításában. Időrendi sorrendben mutatja be azokat a lépéseket, amelyek révén a lap referáló kiadványból szakmai bírálaton átesett, angol nyelvű összefoglalókkal készült tudományos közleményeket publikáló, a nemzetközi ápolástudományi adatbázisban is referált szakfolyóirattá vált.

Ideggyógyászati Szemle

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzői a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedő betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.