Hivatásunk

A jövő ápolói, szakdolgozói versenyeztek

2017. MÁJUS 10.

Hivatásunk - 2017;12(02)

2017-ben ünnepeljük Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulóját, melynek alkalmából a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék Ápolástörténeti és Szakmai Versenyt hirdetett ápoló BSc-hallgatók számára. A Magyar Ápolási Egyesület által meghirdetett Kossuth Zsuzsanna emlékév jegyében megszervezésre kerülő verseny kitűzött célja volt, hogy elődök nyomán járva felidézzék és megemlékezzenek azokról az értékekről és törekvésekről, melyek megalapozták és elősegítették az ápolói hivatás kialakulását, fejlődését.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Ételallergiák, ételintoleranciák IV. - ritkábban előforduló kórok

A sorozat zárásaként szeretnék röviden néhány szót ejteni ritkábban előforduló allergiás megbetegedésekről is a teljesség igénye nélkül, melyek diétás kezelése - komoly és súlyos következményeik miatt - feltétlenül dietetikus segítségét igénylik. Ezen diétáknál az étrend tisztázása összetett kérdés, nem elegendő egy lista megadása a kerülendő élelmiszerekről. Jelen cikkemben épp ezért nem térek ki a fogyasztható/nem fogyasztható termékek felsorolására, hanem inkább a kórállapotok precíz étrendi kezelésének szükségességére szeretném a figyelmet felhívni konkrét példákon keresztül.

Hivatásunk

Arctorna - Minden az arcunkra van írva

JAKUS-KRUCHIÓ Évi

Az arcbőr alatt 21 úgynevezett mimikai izom található, melyek kifejezhetik a szomorúságot, az örömöt, a fájdalmat, a jókedvet vagy éppen a dühöt. A gyakori arckifejezések vonalai beleíródnak bőrünkbe, ami azokat finom vonalak, később ráncok formájában tárolja.

Hivatásunk

Bizalom - a betegellátás kulcsa

KUN J. Viktória

Dr. Németh László gyereksebészként indult, majd mostanra a hazai fekvőbeteg-ellátást átfogó intézmény vezetőjévé vált, és immár több mint másfél éve dolgozik az átlátható és kiszámítható egészségügyért. Munkája nyomán a kórházak irányítási rendszere átalakulásnak indult, amelytől hatékonyabb működést vár el a fenntartó tulajdonos intézmény. A végső cél az, hogy az ellátás a leginkább érintettek - a betegek, az orvosok, a szakdolgozók és a háttérintézményi dolgozók - számára legyen biztonságos, és egyben nyújtson egyenlő eséllyel hozzáférést. A legfontosabb a bizalom megteremtése, megtartása, illetve helyreállítása ott, ahol az esetleg meggyengült korábban. A betegellátás alapja a bizalom. Bizalom az orvos-beteg, az orvos-szakdolgozó, nővér-beteg között, illetve ugyanennyire fontos az orvos-orvos, nővér-nővér és különböző szakágak közötti bizalom is, hiszen e nélkül nincs hatékony gyógyítás és gyógyulás sem.

Hivatásunk

,,Lelkileg nehezen viselem, ha egy beteggel nem foglalkoznak…”

KUN J. Viktória

Az ápoló, akit 10 év után is felismernek az utcán, a bankban, a postán. Az ápoló, aki a társadalom perifériájára szorult embereket is uramnak, hölgyemnek szólítja, akinél nincs ,,egyeske”, ,,ketteske”, és aki képtelen elviselni, ha bármelyik beteg csak ül, és nem foglalkoznak vele. Vörösmarty Attila ma a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet ápolási igazgatója, de nem karriervágyból került a kislaborból a vezetői székbe. Mindig is az a vágy hajtotta, hogy megtanítsa minden kollégájának az emberek iránti tiszteletet, a törődést és a figyelmet.

Hivatásunk

Egy mindenkiért, mindenki egyért és a betegekért!

KUN J. Viktória

Kiskunhalas, az eddig csipkéjéről méltán világhírnevet szerzett város mostantól az ország legjobb szakdolgozói közösségével is büszkélkedhet. 2016-ban ők nyerték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elismerését munkájukért, amely előtt az egész ágazat kalapot emelhet. A mátrix rendszerben dolgozó nővérek az elképesztő összetartás, csapatmunka nélkül nem is tudnák elvégezni ezt az embert próbáló és minden szaktudásukat naponta hadsorba állító betegellátást.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Lege Artis Medicinae

Az evés és a testkép zavarai a 21. század elején - mit hoz a jövő?

TÚRY Ferenc, HAYRIYE Güleç, MEZEI Ágnes

Az evészavarok a modern civilizációs betegségek közé tartoznak, az anorexia nervosa (AN) 1873 óta ismert, a bulimia nervosa (BN) pedig mindössze 1979 óta. Pszichoszomatikus zavarokról van szó, amelyek megértését a biopszichoszociális modell könnyíti: a kialakulásban szerepük van biológiai, pszichológiai és társadalmi- kulturális tényezőknek egyaránt.

Nővér

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, MÁTÉ Orsolya, BETLEHEM József, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.

Hivatásunk

Szívgyógyászok, szakdolgozók a pitvarfibrillációról

KUN J. Viktória

Rendkívüli, de remélhetőleg hagyományt teremtő országos találkozót szerveztek a leggyakoribb szívritmuszavarról. A Lurdy Házban laikusok, érintettek és szakdolgozók tudhattak meg elsőkézből mindent a pitvarfibrillációról. Úgy, ahogy eddig még sohasem. Nemzetközileg elismert kardiológus szaktekintélyek, vezető szakaszszisztens, diplomás szakápoló hozta testközelbe a betegséget és a gyógyítómunkát. A SZÍVSN Országos Beteg - egyesület szervezésében, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Kardiológusok Társaságának támogatásával elindult kezdeményezés célja a tájékoztatás, a hiteles információk átadása, hogy szakemberek és laikusok minél inkább tisztában legyenek az egyre gyakrabban diagnosztizált betegséggel.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.