PharmaPraxis

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

2019. JÚNIUS 25.

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Ennek ellenére a felmérések szerint a legtöbb vállalat és intézmény nem rendelkezik a vezetőváltást gördülékennyé tevő formális utánpótlási tervvel, így pl. egy 2013-as egyesült államokbeli vizsgálat során a tíz éven belül nyugdíjba vonulásukat tervező kórházi gyógyszertári vezetők kevesebb, mint fele mondta, hogy felkészült ezen a téren. Kanadában tíz évvel ezelőtt már készült egy témába vágó felmérés a Kanadai Intézeti Gyógyszerészek Társasága (CSHP) megbízásából (a CSHP 2008-ban adott ki egy irányelvet, ami a formális utánpótlási terv kidolgozására szólított fel), a jelenlegi vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, milyen változások történtek azóta, és összegyűjtsék a gyógyszertári vezetők javaslatait, aggályait, továbbá meghatározzák, mennyire érzik szükségét a gyógyszertári vezetők a formális utánpótlási terv meglétének, és kiderítsék, milyen akadályokat, illetve segítő tényezőket észlelnek a vezetők az utánpótlási terv kidolgozása során.

Vizsgálat és eredmények
A prospektív környezettanulmány két fő komponensből állt: először telefoninterjút végeztek a CSHP központi és ágazati vezetőivel (n= 8 fő, az interjúk átlagos időtartama: 32 perc) annak érdekében, hogy finomíthassák és pontosíthassák a felmérés kérdéseit, amit aztán 83 formális és informális kórházi gyógyszertári vezető töltött ki online (a résztvevőket a CSHP levelezőlistáján és hírlevelében toborozták).

A válaszadók 85%-a szerint nagyon ritka, hogy az intézmények vezetői utánpótlási tervvel rendelkezzenek. Bár a válaszadók 72%-a vélte úgy, hogy jelenlegi pozíciójában szükség volna utód kijelölésére, mindössze 16%-uk nyilatkozta, hogy intézménye rendelkezik utánpótlási tervvel (63% mondta, hogy nincs ilyen tervük, 20% nem tudta, hogy van-e, 1 fő nem válaszolt a kérdésre). A válaszadók véleménye szerint egyébként a patikavezetői utódlási tervek kidolgozása a gyógyszerész-szakma feladata volna, abban a humán erőforrás-menedzsmentnek csak tanácsadói szerepet kellene kapnia.

A válaszadók szerint az utánpótlási terv kidolgozása útjában álló legfontosabb akadályok a következők (csökkenő fontossági sorrendben)
• a formális terv elkészítéséhez szükséges eszközrendszer, struktúra hiánya,
• szakszervezeti környezet, ami az életkort preferálja a teljesítmény helyett,
• az utánpótlási terv implementációjának hiánya,
• az életpályamodellek és karrierlépcsők kidolgozatlansága,
• a gyógyszertár jövőbeli intézményi struktúrájával kapcsolatos bizonytalanságok,
• a lehetséges utódok továbbképzési lehetőségeinek hiánya, a vezetői kompetenciák felmérésének és fejlesztésének hiányosságai,
• a formális vezetői utánpótlási tervek felületessége,
• aggályok, hogy a kiképzett utód távozni fog,
• magánéleti nehézségek.

A válaszadók szerint az utánpótlási terv kidolgozását a következő tényezők segítik elő leginkább (csökkenő fontossági sorrendben):
• vezetői szerepre pályázó jelöltek elérhetősége,
• az utánpótlási terv fontosságának tudata (pl. közelgő nyugdíjazás),
• kompetens vezető, akinek van víziója, és hajlandó a felelősség megosztására,
• szereprugalmasság (pl. a vezető lehetőséget teremt arra, hogy munkatársai fejlesszék vezetői kompetenciáikat): mentorálás, coaching, házon belüli és kívüli vezetői tréningek,
• többfokozatú karrier-létra,
• több olyan pozíció, amiben vezetői és klinikai munkára egyaránt lehetőség van,
• lehetőségek arra, hogy a stáb tagjai demonstrálhassák vezetői képességeiket (pl. bizottsági tagságok),
• rezidens-programok kórházi gyakorlattal,
• a potenciális utódok azonosítására alkalmas technikák megléte, ismerete.

A válaszadók szerint a következő tényezők alapján történhet az utód kiválasztása (csökkenő fontossági sorrendben):
• vezetői kompetencia
• megfelelő attitűd
• meglévő/potenciális barátság
• megfelelő munka-etika
• politikai kapcsolatok
• klinikai kompetencia

Megbeszélés és konklúzió
A CSHP tíz évvel ezelőtti felmérése szerint a kanadai kórházi gyógyszertárak 18%-a rendelkezett vezetői utánpótlási tervvel; bár azóta a társaság irányelvben írta elő az utánpótlási terv készítését, ez a 2018-ban végzett vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzet azóta csak romlott: jelenleg a kórházi gyógyszertárak mindössze 16%-a rendelkezik a vezetőváltást elősegítő tervvel, ezért szükséges egy olyan nemzeti eszköztár kifejlesztése, ami támogatja e tervek elkészítését, és stratégiát javasol a felsorolt akadályok leküzdésére. Fontos volna továbbá, hogy a gyógyszerész-szakma proaktív hozzáállást tanúsítson, ezzel is elkerülve, hogy csak reagálhasson a külső erőkre, behatásokra. Végül az is hasznos volna, ha rendszeresen felmérnék, milyen mértékben készültek fel az intézeti patikák a vezetőváltásra.

Eredeti közlemény
Dumont, Z., MacKinnon, N. J., Mueller, W., Babcock, K., & Sobotka, J. (2019). Leadership succession preparedness and sense of urgency in Canadian hospital pharmacy. The Canadian journal of hospital pharmacy, 72(2).


Szemlézte: dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

PharmaPraxis

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.