PharmaPraxis

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

2019. JÚNIUS 25.

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Ennek ellenére a felmérések szerint a legtöbb vállalat és intézmény nem rendelkezik a vezetőváltást gördülékennyé tevő formális utánpótlási tervvel, így pl. egy 2013-as egyesült államokbeli vizsgálat során a tíz éven belül nyugdíjba vonulásukat tervező kórházi gyógyszertári vezetők kevesebb, mint fele mondta, hogy felkészült ezen a téren. Kanadában tíz évvel ezelőtt már készült egy témába vágó felmérés a Kanadai Intézeti Gyógyszerészek Társasága (CSHP) megbízásából (a CSHP 2008-ban adott ki egy irányelvet, ami a formális utánpótlási terv kidolgozására szólított fel), a jelenlegi vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, milyen változások történtek azóta, és összegyűjtsék a gyógyszertári vezetők javaslatait, aggályait, továbbá meghatározzák, mennyire érzik szükségét a gyógyszertári vezetők a formális utánpótlási terv meglétének, és kiderítsék, milyen akadályokat, illetve segítő tényezőket észlelnek a vezetők az utánpótlási terv kidolgozása során.

Vizsgálat és eredmények
A prospektív környezettanulmány két fő komponensből állt: először telefoninterjút végeztek a CSHP központi és ágazati vezetőivel (n= 8 fő, az interjúk átlagos időtartama: 32 perc) annak érdekében, hogy finomíthassák és pontosíthassák a felmérés kérdéseit, amit aztán 83 formális és informális kórházi gyógyszertári vezető töltött ki online (a résztvevőket a CSHP levelezőlistáján és hírlevelében toborozták).

A válaszadók 85%-a szerint nagyon ritka, hogy az intézmények vezetői utánpótlási tervvel rendelkezzenek. Bár a válaszadók 72%-a vélte úgy, hogy jelenlegi pozíciójában szükség volna utód kijelölésére, mindössze 16%-uk nyilatkozta, hogy intézménye rendelkezik utánpótlási tervvel (63% mondta, hogy nincs ilyen tervük, 20% nem tudta, hogy van-e, 1 fő nem válaszolt a kérdésre). A válaszadók véleménye szerint egyébként a patikavezetői utódlási tervek kidolgozása a gyógyszerész-szakma feladata volna, abban a humán erőforrás-menedzsmentnek csak tanácsadói szerepet kellene kapnia.

A válaszadók szerint az utánpótlási terv kidolgozása útjában álló legfontosabb akadályok a következők (csökkenő fontossági sorrendben)
• a formális terv elkészítéséhez szükséges eszközrendszer, struktúra hiánya,
• szakszervezeti környezet, ami az életkort preferálja a teljesítmény helyett,
• az utánpótlási terv implementációjának hiánya,
• az életpályamodellek és karrierlépcsők kidolgozatlansága,
• a gyógyszertár jövőbeli intézményi struktúrájával kapcsolatos bizonytalanságok,
• a lehetséges utódok továbbképzési lehetőségeinek hiánya, a vezetői kompetenciák felmérésének és fejlesztésének hiányosságai,
• a formális vezetői utánpótlási tervek felületessége,
• aggályok, hogy a kiképzett utód távozni fog,
• magánéleti nehézségek.

A válaszadók szerint az utánpótlási terv kidolgozását a következő tényezők segítik elő leginkább (csökkenő fontossági sorrendben):
• vezetői szerepre pályázó jelöltek elérhetősége,
• az utánpótlási terv fontosságának tudata (pl. közelgő nyugdíjazás),
• kompetens vezető, akinek van víziója, és hajlandó a felelősség megosztására,
• szereprugalmasság (pl. a vezető lehetőséget teremt arra, hogy munkatársai fejlesszék vezetői kompetenciáikat): mentorálás, coaching, házon belüli és kívüli vezetői tréningek,
• többfokozatú karrier-létra,
• több olyan pozíció, amiben vezetői és klinikai munkára egyaránt lehetőség van,
• lehetőségek arra, hogy a stáb tagjai demonstrálhassák vezetői képességeiket (pl. bizottsági tagságok),
• rezidens-programok kórházi gyakorlattal,
• a potenciális utódok azonosítására alkalmas technikák megléte, ismerete.

A válaszadók szerint a következő tényezők alapján történhet az utód kiválasztása (csökkenő fontossági sorrendben):
• vezetői kompetencia
• megfelelő attitűd
• meglévő/potenciális barátság
• megfelelő munka-etika
• politikai kapcsolatok
• klinikai kompetencia

Megbeszélés és konklúzió
A CSHP tíz évvel ezelőtti felmérése szerint a kanadai kórházi gyógyszertárak 18%-a rendelkezett vezetői utánpótlási tervvel; bár azóta a társaság irányelvben írta elő az utánpótlási terv készítését, ez a 2018-ban végzett vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzet azóta csak romlott: jelenleg a kórházi gyógyszertárak mindössze 16%-a rendelkezik a vezetőváltást elősegítő tervvel, ezért szükséges egy olyan nemzeti eszköztár kifejlesztése, ami támogatja e tervek elkészítését, és stratégiát javasol a felsorolt akadályok leküzdésére. Fontos volna továbbá, hogy a gyógyszerész-szakma proaktív hozzáállást tanúsítson, ezzel is elkerülve, hogy csak reagálhasson a külső erőkre, behatásokra. Végül az is hasznos volna, ha rendszeresen felmérnék, milyen mértékben készültek fel az intézeti patikák a vezetőváltásra.

Eredeti közlemény
Dumont, Z., MacKinnon, N. J., Mueller, W., Babcock, K., & Sobotka, J. (2019). Leadership succession preparedness and sense of urgency in Canadian hospital pharmacy. The Canadian journal of hospital pharmacy, 72(2).


Szemlézte: dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

PharmaPraxis

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

PharmaPraxis

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.