PharmaPraxis

A betegek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertárak minőségi értékelésének?

2016. JÚNIUS 27.

A tanulmány tárgyát képező vizsgálat elsőként foglalkozott azzal, hogy a páciensek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertári szolgáltatások minőségéről készült felméréseknek. Fontos szempontot jelent-e a számukra az, amit a gyógyszertárakról a nyilvános jelentésekben olvashatnak, befolyásolják-e őket ezek az adatok abban, hogy mely egészségügyi szolgáltatót válasszák. A gyógyszerész-szakmában (Amerikában) ugyanis egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy mindenki számára hozzáférhető jelentéseket tesznek közzé.

A vizsgálat nem volt átfogó, szűk körben és földrajzi területen folyt, és főleg kaukázusi populáción, ami miatt az eredményi kevésbé általánosíthatóak. Kiindulópontját az a feltételezés adta, hogy az egészségügyi szolgáltatás minőségének nyilvános értékelése fejleszti az egészségügyet, növelve a felelősségvállalást és a szolgáltatás átláthatóságát is. Bár azt illetően vegyes eredményeket kaptak, hogy a szolgáltatás minőségére vonatkozó információ mennyire befolyásolják a pácienseket az egészségügyi szolgáltató kiválasztásában, kimondható, hogy a páciensek igénylik az ilyen fajta tájékoztatást, és érdekeltek abban, hogy megtalálják a jó minőséget nyújtó szolgáltatót.

A gyógyszertárak nyilvános értékelését az USA-ban a Pharmacy Quality Alliance (PQA) nevű non-profit szervezet felméréseinek fejlődése tette lehetővé. A PQA célja a gyógyszertárak és gyógyszerészek munkájának ellenőrzése és az eredmények közvetítése a páciensek, gyógyszerészek, munkáltatók és az egészségügy döntéshozói felé; azért, hogy fejlesszék az egészségügy minőségét és biztosítsák páciensek biztonságát.

A PQA a gyógyszerhasználatot illetően annak biztonságosságát, megfelelő voltát és a pontos adagolást tartotta szem előtt a gyógyszertárak felmérésekor. A konkrét területek, amelyeket vizsgáltak, a következők voltak: a gyógyszerek megfelelő rendszerességű szedésének elősegítése; a diabétesz-gyógyszerek adagolása; magas kockázatú gyógyszeres kezelések időskorban; gyógyszerkölcsönhatások; diabéteszes páciensek magas vérnyomásának nem optimális kezelése és az asztmás pácienseknek nem a kontrollra törekvő kezelése (gyógyszeres segítség rohamok esetén anélkül, hogy megpróbálnák megakadályozni a rohamok kialakulását).

A vizsgálat hipotézise az volt, hogy a minőségi felmérés egyes aspektusait a páciensek különféleképpen értékelik majd, és hogy csak bizonyos aspektusok befolyásolják a pácienseket abban, hogy melyik gyógyszertárat válasszák. A vizsgálati személyek mindegyikénél valamilyen krónikus megbetegedés került diagnosztizálásra, közösségi gyógyszertárat használtak, és éppen zajlott az orvos által előírt terápiájuk. A vizsgálati személyek részben falusi, részben városi környezetből kerültek ki, Amerika egyik közép-nyugati államában. A felmérés kérdőív alapú interjúval történt. Összesen 34 páciens adott választ a kérdésekre, átlagéletkoruk 62.85 év volt.

Általánosságban elmondható, hogy a páciensek nem feltétlenül váltanának patikát a felmérések eredményei miatt. De nagyobb figyelmet fordítanának a minőségi értékelésekre, ha újonnan költöztek volna egy számukra ismeretlen területre, ha általában ismertek lennének a minőségi felmérések eredményei, vagy ha előzőleg negatív élmény érte volna őket a gyógyszertárukkal kapcsolatban. Az, hogy korábban nem hallottak ilyen felmérésről, több páciensben keltett bizonytalanságot, nem tudták, hogyan használják a kapott információkat.

A páciensek lakóhelye hatással volt arra, hogy váltanának-e gyógyszertárat a kapott információk alapján. A falusi környezetben élő páciensek kevésbé hajlottak a váltásra, számukra meghatározóbbak voltak a gyógyszertár alkalmazottaival kialakult személyes kapcsolatok, amelyek miatt jobban meg is bíztak a gyógyszertárban, jobban informáltnak gondolták magukat. Emellett a kisebb választék (kevesebb számú helyi patika) is közrejátszott. A vizsgálat kiértékelésekor az is felmerült magyarázatként, hogy mivel a vidéki patikák kisebb forgalmat bonyolítanak, több idejük van törődni a vásárlóikkal, így azok elégedettebbnek érzik magukat.

A páciensek a felmérésben szereplő mindegyik szempontot fontosnak tartották (a résztvevők 94.1%-a egyetértett azzal, hogy használná a minőségi értékeléseket a gyógyszertára kiválasztásához), de megkülönböztették az egyes szempontok jelentőségét aszerint, hogy ők maguk szenvedtek-e abban a krónikus megbetegedésben, amelyre az adott aspektus vonatkozott. Az asztmarohamok megelőzésére törekvő terápia és a diabéteszes páciensek magas vérnyomásának kezelése volt az a két szempont, amelynek a legkisebb fontosságot tulajdonították. Legnagyobb jelentőségűnek a gyógyszerkölcsönhatásokat gondolták, illetve az idősekre veszélyes gyógyszerek kérdését.

Azt illetően kétségeik voltak, hogy a gyógyszerésznek volna-e ideje követni az ő gyógyszereik adagolását, és vegyesek voltak az érzelmeik azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy telefonhívással figyelmeztesse őket a gyógyszertáruk, amikor ki kéne váltaniuk az újabb adag gyógyszerüket.

Az értékelési rendszer hitelessége kifejezetten foglalkoztatta a pácienseket, és a döntéshozatal előtt meg akarták ismerni a kiértékelés forrását. Hangsúlyozták azt is, hogy csak a gyógyszertárak közötti erős különbség sarkalná őket váltásra, mert az enyhe különbségeket más faktorok ellensúlyozni tudják, pl. a kényelmi szempontok. Más vizsgálatok is azt mutatják, hogy a páciensek inkább a rossz egészségügyi szolgáltatók elkerülésére használják fel a minőségről szóló adatokat, mintsem a jobbak kiválasztására.

Két különböző dimenzió rajzolódott ki a vizsgálatból: a tudás (az információ ismerete és helyes értelmezése) és az attitűd (a minőséggel kapcsolatos információra vonatkozó nézetek, bizalom, értéktulajdonítás és az információ felhasználása). A cselekvéshez (pl. gyógyszertárváltáshoz) nem elégséges önmagában az információ, ami abból is kitűnik, hogy sok páciens bizonytalan volt abban, hogy mit kezdjen a hallottakkal. Tehát ezt illetően is fontos lenne a páciensek felvilágosítása. Illetve a két legkevésbé fontosnak tartott szempont (asztma, ill. diabéteszesek magas vérnyomása) is feltehetően a páciensek hiányzó ismeretei miatt került hátra a rangsorban. A gyógyszerbiztonság (gyógyszerkölcsönhatások) kérdése viszont nagy hatással volt a páciensekre.

A Szerzők szerint elképzelhető, hogy a minőségi felméréseknek csak azokat a szempontokat kellene a nyilvánosság előtt hangsúlyozniuk, amelyekre a páciensek fogékonyak. Emellett feltételezik azt is, hogy a minőségi értékelések akkor kapnak jelentőséget egy páciens szemében, amikor személyesen érintetté válik, pl. ha diagnosztizálnak nála egy betegséget. Az értékelések közvetítésekor fontos az is, hogy a páciensek általában tudjanak a kiértékelésekről, ismert legyen a számukra, hogy léteznek ilyen nyilvános jelentések. Ez ugyanis növeli az adatokba vetett bizalmukat.

Fontos lenne a későbbiekben az etnikai hovatartozás, iskolázottság és más szociológiai változók mentén pontosítani az eredményeket. A jövőbeli vizsgálatoknak fontos célja lenne a Szerzők szerint, hogy megállapítsák a minőség azon aspektusait, amelyek a kiértékelések eredményeinek felhasználására motiválják a pácienseket. Az már most világos, hogy a költözés és a korábbi személyes rossz élmény erős motivációt jelent. Az érzelmi hatások tehát valószínűleg erős szerepet játszanak a páciensek döntéseiben, és a csalódott páciensek jobban odafigyelnek a gyógyszertárak minőségéről készült felmérésekre.


Cziglényi Boglárka
2016. június 27.

Eredeti közlemény
Shiyanbola, O. O., & Mort, J. R. (2015). Patients’ perceived value of pharmacy quality measures: a mixed-methods study. BMJ Open, 5(1), e006086. http://doi.org/10.1136/bmjopen-2014-006086

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

Agykutatás

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.

Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

Klinikum

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.