Az olasz koronavírus megbetegedés 2019 kitörése – ajánlások a klinikai gyakorlat alapján
2020. ÁPRILIS 15.
2020. ÁPRILIS 15.
A közlemény a The Societa Italiana di Anestesia Analgesia Rianimazionee Terapia Intensiva (SIAARTI), az Airway Research Group és The European Airway Management Society közreműködésével készült.
2019. decemberében Wuhanban jelent meg a koronavírus-2 által okozott tüdőszövődmény, súlyos akut légzési elégtelenség szindróma (SARS-CoV-2) és a következményes koronavírus megbetegedés 2019 (COVID-19). A kórkép klinikai megjelenési formája az enyhe felső-légúti fertőzéstől – gyakran társulva lázzal (82%) és köhögéssel (81%) – a súlyos akut légzési disztressz szindrómáig és a szepszisig terjed. Következménye lehet halálos (4,68%), elsősorban idős, kísérő betegségben (hipertónia, szívelégtelenség, diabetes mellitus) szenvedőknél. A fertőzőképessége rendkívül magas, a reprodukciós szám (Ro) 2,68 (95%Cl 2.47-2.86).
A helyi, nemzeti és nemzetközi egészségügyi rendszernek jelentősszerepe van a COVID-19 betegek ellátásának szervezésében. A járvány kitörésekor az egészségügyi személyzet 21%-a betegedett meg, ezért országszerte az egyik fő feladat a dolgozók védelmének biztosítása.
A COVID-19 fertőzött betegek szupportív intenzív kezelésének központi kérdése a korai légzés terápia biztosítása.
Az olasz COVID-19 járvány 2020. március 20-ig a legnagyobb esetszámú (41035) Európában és a legmagasabb a halálozás (3405). Az olasz egészségügyi rendszer az egyik legjobban szervezett a régióban, ennek ellenére a rendszer nem volt felkészülve a pandémiára. A szájmaszkok, PPE (personal protective equipment, személyi védőfelszerelés) száma elégtelen volt. A klinikai gyakorlatban kevés volt a szakképzett személyzet (orvos, szakdolgozó), rezidenseket és a klinikai gyakorlatban kevésbé járatos orvosokat vontak be a betegellátásba. Hiányzott a megfelelő számú, magasszintű intenzív ellátást biztosító ágy a betegek számára. Olaszország Európa 10 azon országába tartozik, ahol a legmagasabb az intenzív ágyszám (12,5 ágy/100.000 lakos), ez magasabb az európai átlagnál (11,5 ágy/100.000 lakos).
Számos intézkedést hoztak: kórházi látogatás csökkentése, triage régiók kialakítása, betegutak meghatározása, az elektív sebészeti beavatkozások megszüntetése, csak a sürgős traumatológiai, onkológiai műtétek tervezése. A műtőket intenzív betegellátásra rendezték be. A kórházakat COVID-19 pozitív és negatív csoportba osztották. Az aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvosok feladata komplex és dinamikus, beleértve a kritikus állapotban levő betegek osztályozását, és korai ellátását. A klinikusokra háruló etikai megterhelés mellett a triage klinikai szempontjait a Societa Italiana di Anestesia Analgesia Rianimazione e Terapia Intensiva (SIAARTI) határozta meg.
A klinikai ellátás során meghatározták az oxigén adagolás, a non-invazív lélegeztetés, a légút biztosítás és az intenzívellátás kérdéseit. A spontán légző beteg non-invazív oxigén terápiája az aerosol általi fertőzés veszélyét jelentősen fokozza. Hudson -és Venturi-maszk alkalmazása csökkenti ennek lehetőségét, szemben a high-flow orrszondán keresztüli vagy arckmaszkon át alkalmazott oxigén adagolással. Azonban a SARS és MERS fertőzések kapcsán nem találták bizonyítottnak a high-flow nasal oxigén, a non-invazív lélegeztetés viralis aerosolizációjának hatását. Azonban előzetes megfigyelés alapján megállapítható, hogy súlyos COVID-19 fertőzés esetén a non-invazív lélegeztetés eredménye nem megfelelő, szükséges a betegek intratrachealis intubálása és invazív mesterséges lélegeztetése. A korai intubálás bevezetése mind a beteg megfelelő oxigenizációja szempontjából, mind a személyzet fertőzésének védelmében indokolt. A szabad légút biztosításának protokoll szerint kell végezni, lehetőség szerint választott időpontban, negatív nyomású, izolált helységben, megfelelő technikai (javasolt video-laryngoscop alkalmazása) és személyi felkészültség mellett (a leggyakorlottabb szakorvos végezze), lehetőség szerint narkózisban. Preoxigenizáció, rapid-sequence intubáció javasolt, arc-maszkon keresztüli lélegeztetést lehetőleg ne alkalmazzunk, csak súlyos artériás deszaturáció esetén. Az intubáláshoz intravénás anesztetikum adását követően neuromuszkuláris blokkoló adását javasolják (1,2 mg/kg rocuronium vagy 1 mg/kg suxamethonium). Sikertelen intubáció esetén flexibilis bronchoscoppal (lehetőleg egyszer használatos eszközzel) történő intubálás, esetleg percutan cricothyroidotomia, ultrahang vezérelt tracheostomia javasolt a kritikus deszaturáció kivédésére. A sürgősségi intubálás fokozott fertőzés veszélyt jelent a személyzet számára, PPE használata szükséges. Magas hatékonyságú légúti filter alkalmazása szükséges.
A személyzet részérről a megfelelő személyi védőfelszerelés (szemüveg vagy arcpajzs, vízlepergető köpeny vagy teljes védőruha, dupla kesztyű és védőcsizma vagy lábzsák) viselése elengedhetetlen. Ennek egyik alapja a megfelelő (FFP3 vagy FFP2) arcmaszk alkalmazása, mely a levegőt speciális filterkapacitással szűri.
Megjegyzés: fontos hangsúlyozni, hogy a személyi védőfelszerelés szabályos fel- és levétele az ellátók biztonságának egyik kulcseleme, különös figyelemmel a kivetkőzés során előforduló önfertőzés megelőzésére. Ez képzéssel, gyakorlással, valamint külső megfigyelő által ellenőrzött, protokoll szerinti lépések alapján történő öltözéssel biztosítható.
A betegek transzportját megfelelő protokoll alapján kell végezni.
Szakmai ajánlások, protokollok, szimulációs gyakorlatok szükségesek a munka eredményességének fokozására, nemzetközi összefogás a pandémia legyőzésére.
Eredeti közlemény:
The Italian coronavirus disease 2019 outbreak: recommendations from clinial practice. 27 March 2020
eLitMed.hu
2020.április 15.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás