Klinikum

A statin használata növeli a diabetes kockázatát

2019. SZEPTEMBER 20.

A vér koleszterinszintjét csökkentő statinok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, ezért is fontos a Diabetes Metabolism Research and Reviews című szaklapban megjelent közlemény (A statin-használók körében megnő a dysglycemia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázata) szerzőinek figyelmeztetése, miszerint ha egy betegnek statint ír fel az orvosa, a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát, és a diabetesprevenció érdekében a betegnek étkezéssel és testmozgással kapcsolatos speciális tanácsadásban és támogatásban is részesülnie kell.

Az amerikai kutatók adatbázisokon alapuló vizsgálata az első, ami való életbeli adatokra hivatkozva állapította meg, hogy összefüggés van a statin-használat és a cukorbetegség kialakulásának kockázata között. A szerzők szerint az ok–okozati kapcsolat is kimondható, mivel az összefüggés dózisfüggőnek bizonyult.

A retrospektív kohorsz vizsgálatba olyan betegeket vontak be (n= 4.683 fő, átlagéletkor: 46 év), akik a vizsgálat 2011-es indulásakor nem szenvedtek cukorbetegségben, azonban megnövekedett szívbetegség- vagy agyvérzés-kockázatuk miatt orvosuk mérlegelte, hogy elindítsa statin-kezelésüket. A betegbevonás 2014-es lezárásáig végül ezek 16%-a, összesen 755 fő részére írtak fel statint. Az eredmények szerint a statin-használat legalább kétszeresére növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, míg azok körében, akik több mint két éve szedik a koleszterin-csökkentőket, a kockázat több mint háromszorosra nő. A szerzők szerint az, hogy a statin-használat időtartama és a diabetesz-kockázat között összefüggés mutatható ki – vagyis hogy a statin-használat és a diabetesz-kockázat közötti összefüggés dózis-függő –, arra utal, hogy ok-okozati kapcsolatról van szó. A statin-használók körében 6,5%-kal megemelkedett annak is az esélye, hogy kórosan magas HbA1c-érték alakuljon ki náluk.

A tanulmány szerint az USA-ban napjainkban a középkorúak több mint negyede szed koleszterin-csökkentőket, ezért fontos, hogy tovább vizsgálják a statinok szénhidrát-metabolizmusra kifejtett hatását, és megállapítsák, mely statinok milyen dózisának használatával jár együtt a legnagyobb diabetesz-kockázat. Jó lenne, teszik hozzá a szerzők, ha a nagy prospektív vizsgálatok nemcsak arra fordítanának figyelmet, hogy milyen hatással bírnak a statinok a lipidanyagcserére, de azt is vizsgálnák, hogy hogyan befolyásolják az általános egészségi állapotot, illetve jó lenne, ha a prospektív vizsgálatok nemcsak azt a betegséget vennék számításba, aminek kezelésére az adott szert tervezték. Korábbi prospektív vizsgálatok már felvetették a koleszterin-csökkentők és a diabetesz-kockázat közötti kapcsolatot, azonban a jelen tanulmány való életbeli, klinikai adatokra alapozva állapította meg az összefüggést. A kezelési adatokon és laboreredményeken kívül a kutatók rendelkezésére álltak a betegek biometrikus adatai és egészségfelmérési eredményük is (életkor, nem, etnikum, iskolai végzettség, BMI, csípőkörfogat, orvosi vizitek száma). A kutatás korlátai között a szerzők azt emelik ki, hogy a betegek nagy része fehér bőrű volt, és nem voltak adatok a betegek gyógyszerszedési adherenciájával kapcsolatban, csak a felírt recepteket vették számításba.

Összefoglalóan a szerzők hangsúlyozzák: olyan életmód-programokat kell indítani, amelyek segítik a statint szedő betegeket a diabétesz megelőzésében, és a statint felíró orvosnak a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát.

A statin-használat és a diabetes-kockázat további vizsgálataihoz mutat példát egy tavaly megjelent vizsgálat, ami konkrétan elemezte az egyes statinok használata mellett jelentett izommellékhatásokat. Mint a szerzők írják, egyesült államokbeli és európai adatbázisokon alapuló korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a többi gyógyszerekhez képest a statinok fogyasztása mellett megnő az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) mint mellékhatás jelentése, tanulmányuk azonban egyenként is elemezte, hogy a különböző statinok használata mellett milyen gyakorisággal jelentik ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását. A Drug Safety című szaklapban megjelent elemzés (Statin-használattal összefüggő ALS) az amerikai FDA mellékhatásjelentő rendszerének adatait használva megállapította: a többi gyógyszerhez képest valamennyi statin használata mellett szignifikánsan nő annak a valószínűsége, hogy ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását jelentik (ROR: reporting odds ratio, azaz jelentési esélyhányados). A ROR növekedése a lipofil statinok használata esetén a legnagyobb. A hidrofil statinok esetén a számok a következőképp alakultak: rosuvastatin: ROR=9,09; pravastatin: ROR=16,2, míg a lipofil statinok esetén: atorvastatin: ROR=17, simvastatin: ROR=23, lovastatin: ROR=107.


Eredeti közlemények

Statin users have an elevated risk of dysglycemia and new-onset-diabetes.
Zigmont VA, Shoben AB, Lu B, Kaye GL, Clinton SK, Harris RE, Olivo-Marston SE.
Diabetes Metab Res Rev. 2019 May 24:e3189.

Amyotrophic Lateral Sclerosis Associated with Statin Use: A Disproportionality Analysis of the FDA's Adverse Event Reporting System.
Golomb BA, Verden A, Messner AK, Koslik HJ, Hoffman KB.
Drug Saf. 2018 Apr;41(4):403-413.


Kazai Anita dr.
eLitMed.hu
2019. szeptember


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Klinikum

A glikozilált hemoglobin érték klinikai jelentősége és helye a klinikumban

A kérdés tehát az, hogy ezek elégségesek-e, vagy pedig szükséges bevonni melléjük a protokollba más egyéb paramétereket is, mint például a HbA1c. Bármilyen változtatás történne, a legfontosabb az, hogy a jelenlegi gyakorlatot még jobbá, sikeresebbé tegye.

Klinikum

A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek

A zöld környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében.

Képdiagnosztika

Mit lát az alábbi cukorbeteg lábán?

T2DM és a Covid-19