Járványügy

Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?

2020. MÁRCIUS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

Újabban számítógépes programok is segíthetik az orvosokat, hogy mikor helyezzenek át intenzív ellátásra betegeket és ott meddig folytassák a kezelésüket, ami jelentős segítség a koronavírus járvány következtében előállt szükséghelyzetben. Miután Olaszországban tömeges igény merült fel a koronavírus fertőzött betegek életmentő intenzív kezelésére, ezt a lehetőséget az USA-ban is figyelembe kell venni. Ezért egy orvosokból és matematikusokból álló kutatócsoport közvetlenül a betegágynál alkalmazható orvosi döntéseket támogató számítógépes programot készített. A program fejlesztői fő célfeladatként a halálozási arány csökkentését jelölték meg. Első lépésként a hagyományos, tapasztalati döntéseket elemezték, majd azokat összevetették az általuk elkészített különböző matematikai modellekkel. Általánosságban megállapítható, hogy a kórházba érkezés sorrendjének elsődleges elve, amelyet Kínában Wuhan tartományban alkalmaztak, nem a legkedvezőbb stratégia a helyzet kezelésére, ráadásul a helyszíni tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárult a járvány kezdeti nagyarányú halálozásához. Másfelől az sem elfogadható döntés, hogy üres ágyakat tartsanak fenn a várhatóan beérkező súlyos eseteknek, és közben kevésbé súlyos, de intenzív terápiát igénylő betegek maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Ennek azonban a fordított esete is igaz lehet, amennyiben olyan betegek foglalják el napokon keresztül az intenzív ágyakat, akiknek minimális az esélye a felépülésre. Az ilyen esetek kivétel nélkül személyes döntéseket igényelnek a terminális ellátásra való áttérés miatt, amelyekből a szubjektív elemek kiszűrésére csak a matematikai modellek adhatnak segítséget. Másfelől az is jelentős segítség a modellek alkalmazása kapcsán, hogy ilyen módszerrel közelebb lehet hozni egymáshoz az intenzív betegágyak mellett dolgozó orvosok szemléletét és a kórházi menedzsment stratégiai gondolkodását. Mindennek ellenére nagyon is fokozott óvatossággal kell az egész kérdéskört kezelni, ugyanis a koronavírus járvány kapcsán még nem állnak rendelkezésre a betegek túlélési esélyeivel kapcsolatos statisztikai bizonyítékok. Következésképpen pontos halálozási adatok sem számíthatók, amelyek nélkül felelősségteljes matematikai modellek sem készíthetők. Eredeti közlemény: Daley J.: How to Triage Patients Who Need Intensive Care. Scientific American 2020, March, 22. Szemlézte: Balázs Péter dr. A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Járványügy

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Járványügy

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Járványügy

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Járványügy

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Járványügy

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Járványügy

Megfigyelt/várt-arány és negatív szövődmények Covid után

SZEMLE eLitMed

Két nagy vizsgálat eredménye látott napvilágot az elmúlt hetekben a Covid-ellenes oltások kívánatos és nemkívánatos mellékhatásaival kapcsolatban. A Vaccine tanulmánya 99 millió beoltott személy, míg a Heart cikke 10 millió beoltott és ugyanannyi nem beoltott, megbetegedett személy adatain alapul.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.