Hírvilág

Zombor megadta az ütemtervet

2014. NOVEMBER 07.

Kimerítő válaszokat adott pénteken délután, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) tudományos kongresszusán valamennyi felmerülő kérdésre az egészségügyért felelős államtitkár. A Magyar Orvostudományi Napok (MON) befejező etapjaként Zombor Gábor többek között bejelentette, hogy Állami Egészségügyi Ellátó Központokat hoznak létre valamennyi megyében, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett ütőképesebb utódszervezet alakul, a háziorvosi rendszer megerősítéséhez pedig már most hozzálátnak, és tisztázódott néhány részlet az állami és a magánszektor szétválasztását illetően is.

Hitelessé kell válnia az egészségügy szereplőinek a döntéshozók előtt Zombor Gábor szerint, aki azt mondta az ágazat átalakítására tett kísérletek kudarcát az okozta, hogy a szakpolitika nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani sem a politikai, sem a gazdasági döntéshozóknak, hogy az egészségügy nem pénztemető. Éppen ezért most olyan programot igyekezett összeállítani, amely mérhetővé teszi a teljesítményt, ezért a népegészségügyi mutatók javítását tűzte ki célul, minden változtatásnak ezt kell támogatnia, és az ezt szolgáló egységeknek az ellátás minden szintjén meg kell jelennie.


Készül az alapellátási törvény


Önálló népegészségügyi intézetet hoznak létre, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szakfelügyelete mellett központi módszertani feladatokat is ellát majd. Kérdésünkre az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette, az egyelőre még nem dőlt el, hogy egy teljesen új intézményt alakítanak ki, vagy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) bázisán jön-e létre az új központ. Viszont minden kórházban létesítenek olyan egységeket, amelyek egészségfejlesztési irodaként és szűrőállomásként is működhetnek.

A gazdasági és tudományos szempontok alapján kialakítandó szűrőprogramokba a háziorvosok mellett a foglalkozás-egészségügyi szakembereket is bevonják. Az üzemorvosok 4,1 millió munkavállalót érnek el, ezért a kötelező találkozások alkalmával központilag meghatározott szűrővizsgálat elvégzése is a feladatuk lesz a népegészségügyi program keretében. Mindehhez a kormány forrásokat, informatikai eszközöket és egyéb felszereléseket is biztosít.

Jövő év április elsejétől alapellátási törvény is biztosítja a háziorvosi rendszer megerősítését, amelynek előkészítése már idén megkezdődik, az ősszel a parlament elé kerülő egészségügyi salátatörvénnyel. Már ebben az évben olyan jogszabályok születnek, amelyek mind szakmailag, mind anyagilag vonzóbbá teszik a háziorvosi hivatást, és megalapozzák az életpályamodellt az alapellátásban.

A folyamat 2016 januárjában zárul, első körben a háziorvosi praxisok fenntartását és felszereltségének biztosítását kell átvállalniuk az önkormányzatoknak. A helyhatóságoknak a jövő év első felében, éves költségvetésük ismeretében kell nyilatkozniuk arról, hogy tudják-e vállalni ezt a terhet, míg 2015 második felében arról kell dönteniük, hogy 2016. január 1-jétől állni tudják-e a háziorvos alkalmazottjának bérköltségeit. Így alig több mint egy év alatt megvalósulhat Zombor ígérete, amely szerint a kártyapénz teljes egészében a háziorvosnál marad.

Néhány héten belül megszületik, és nyilvános lesz az a jogszabály-tervezet is, amely több kompetenciát biztosít az alapellátóknak, és lehetővé teszi szakvizsgáik használatát a gyógyításban. Az államtitkárt azt reméli, ezzel csökken a szakellátásba utalt betegek száma is. Kitér majd az alapellátási törvény az iskolafogászati és körzeti fogorvosi ellátásra is, a szájüregi szűrés pedig kiemelt feladata lesz az alapellátó fogorvosoknak.

Kórházak nullponton áprilisban, béremelés később

Elfogadta a kormány azt a komplex programot, amely a fekvő- és járóbeteg-ellátó rendszer konszolidációját és finanszírozható fenntartását szolgálja, és 2015 április 1-jéig kell lezárulnia. Addig átveszik az intézmények teljes adósságállományát, megállapodnak a beszállítókkal, és kifizetik a tartozásokat. Emellett úgy alakítják át a finanszírozási rendszert, hogy a hiány ne termelődhessen újra, ezért tisztázzák a kórházak közötti tvk-különbségek okait.

Csak ezután kerítenek sort annak kidolgozására, milyen körben és milyen ütemben valósítható meg az ágazatban az életpályamodell bevezetése, de nyár közepén a kormány elé kerülhet egy hosszú távú program a megoldásokkal. Döntés született viszont arról, hogy a Markusovszky-ösztöndíj kiterjesztésével egy időben, kifutó rendszerben vezetik be a szakorvosi minimálbért. Az ösztöndíjrendszerből 2016-ban lépnek majd ki tömegével a végzett szakorvosok, akiknek így már nem esik vissza egyharmadával a jövedelmük, ezzel csillapulhat az elvándorlás.

"Tudjuk, hogy ez bérfeszültségeket fog okozni, de egyelőre csak az orvosi életpályamodell első néhány évét tudjuk tervezni" – mondta a szakpolitikus, hozzátéve, a harmincezer orvos bérének rendezése nemzetgazdasági szinten nem okozna problémát, de a százezer szakdolgozóé viszont igen, és most a fiatal orvosok megtartása a legfontosabb. Erre most prioritásként tekintenek, így a gyakorlati képzésben is lesznek változások. Nem szabad, hogy a kórház anyagi helyzete határozza meg, hogy felvesz-e rezidenst vagy sem. Fontos lépés a központi gyakornoki rendszer visszaállítása, és bár a képzés továbbra is az egyetemek fennhatósága alá tartozik majd, az oktatásnak és a szakképzésnek mindenütt egységesnek kell lennie.


Megyei központok, átjárható kasszák


Elvetette az új államtitkárság az előző ciklusban erőltetett régiós egészségügyi ellátásszervezést, és a Térségi Egészségszervezési Központok (TESZK) helyett, amelyek 1-1,5 millió lakos ellátását koordinálták volna, megyénként hozzák létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központokat. Ezek feladata lesz a területi kasszák elosztása – hogy ezek hogyan valósíthatóak meg azon még dolgozik az államtitkárság az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) közösen –, amelyekben a megyei kórházak szintjén lehetőség lesz az ellátási szintek közötti átjárhatóságra. Budapesten, a főváros speciális helyzetéből adódóan, elképzelhető, hogy több központot alakítanak ki. A „bölcsek tanácsában” – ahogy az államtitkár az új szervezeteket nevezte – az OEP mellett helyet kap az OTH, a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek képviselője, valamint az intézményvezetők. A központoknak kell majd foglalkozniuk a várható reintegrációs feladatokkal is.

Az elkövetkezendő néhány hétben területenként és progresszivitási szintenként újraosztják a kasszát, itt kiemelt figyelmet fordítanak az országos intézetekre – mondta Zombor Gábor egy kérdésre válaszolva. Az OEP-pel közösen döntenek arról, mely területeken, milyen feltétlenül szükséges, de elégséges kapacitásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy lakhelytől függetlenül mindenütt ugyanannyi esélye legyen a betegeknek a gyógyulásra.


Ami a bejelentésből kimarad


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból nem részesülhet a privát szektor – mondta a múlt héten az államtitkár, találgatáslavinát indítva ezzel. A konferencián most némi magyarázattal szolgált a hallgatóságnak, amikor kifejtette, a bejelentéssel azt kívánta deklarálni, miként gondolkodnak az ellátórendszerről. A közreműködői szerződéssel dolgozó orvosokat semmilyen körülmények között nem tekintik magánszolgáltatónak. Bár az állam igyekszik kiváltani azokat a kiszervezett szolgáltatásokat, amelyek ellátására rendelkezik elegendő kapacitással, ugyanakkor amit nem tud biztosítani, azt továbbra is megvásárolja a magánellátóktól.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár többek között beszélt még a pszichiátriai ellátásról, amelynek veszteségeit azért is nehéz szakpolitikai eszközökkel orvosolni, mert a szakorvosok nehezen köthetőek a kórházakhoz és klinikákhoz. Mivel "a kormányban is kiveri időnként a biztosítékot egy-egy eset", így Zombor esélyt lát a komplementer medicina és az alternatív gyógyászat szabályozásának szigorítására, amelyet három éve sürget a Szakmai Kollégium illetékes tagozata. Azonban a szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a csalások szankcionálása nem az egészségügyi jogszabályok feladata. Úgy vélte, a tiszta viszonyok megteremtése ezen a területen is elengedhetetlen, hiszen kínai-magyar orvosi intézményt már létrehoztak Budapesten, és egyezség született az indiai állammal is, amelynek támogatásával ájurvéda központ nyílik a pécsi egyetemen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-11-07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz

Bemutatkozott a Magyar Rezidens Szövetség új elnöke

Hírvilág

Hálapénz: a félelem bére

Az orvosok szerint hála, a betegek szerint a szolgáltatás ára

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer