Hírvilág

Többletfeladat a háziorvosoknak

2014. OKTÓBER 14.

Többletfeladatot adnának a tervek szerint a háziorvosoknak, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb jusson megfelelő minőségű, definitív ellátáshoz, mentesítve ezzel a járóbeteg-ellátókat és a kórházakat. A teljes körű ellátást az indikátorrendszer és a kompetencialista bővítésével képzeli el a döntéshozó – legalábbis erről beszélt egy korábbi konferencián Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Úgy tűnik azonban, hogy a gyakorlatban hiába bővítenék akár az ösztönzők körét, akár a kompetenciákat, pénz nélkül nem lesz változás.

Az indikátorrendszert azért határozták meg, hogy érdekeltté tegyék a háziorvost a finanszírozásban. Mindezt nemcsak az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet szabályozza, hanem a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet is – mondja dr. Barzó Tímea ügyvéd, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Az ebben meghatározottak alapján a háziorvos magasabb finanszírozást kaphat, ha például kevesebb antibiotikumot ír fel, javasolja és beadja a rendeletben megjelölt korosztálynak az ott jelzett védőoltásokat, vagy különféle szűrésekre küldi a betegét. Az indikátorrendszer azonban nincsen megfelelőképpen „reklámozva” sem az OEP, sem az ÁNTSZ részéről, a háziorvosok pedig érthető módon nem a jogszabályokat és a Magyar Közlönyt olvasgatják. Emellett meglehetősen nagy a kapcsolódó adminisztrációs teher, hiszen mindent igazolnia kell az orvosnak, ezzel szemben az anyagi ösztönző meglehetősen csekély.

Amíg a háziorvos kártyapénzt kap, és nem a rendelőben elvégzett beavatkozást finanszírozzák, nincs sok értelme bővíteni a jelenlegi indikátorrendszert, ami mindössze havi bruttó 20-50 ezer forintos többletbevételt jelent a praxisnak, amely után aztán még fizetni kell az iparűzési és társasági adót is – sorolja dr. Rácz István, ságvári háziorvos, aki szerint a jelenlegi bevétel kétszeresét kellene biztosítania az államnak egy-egy praxis esetében. Egy vidéki, vállalkozó háziorvos cégének havi bevétele átlagosan összesen egymillió forint. Ennek nagy részét elviszik a bérek és járulékok, emellett az informatikai költségek, a telefon és internet előfizetés, a benzin és a gyógyszerek-kötszerek ára is az egészségügyi vállalkozást terheli, sok helyen a rendelő rezsijét és bérleti díját is ki kell gazdálkodni.

A praxisok túlnyomó többsége egy asszisztenssel életképes, ha többletfeladatot akarnak bízni az alapellátóra, legalább plusz egy fő foglalkoztatását is finanszírozni kellene. Az indikátorrendszerrel Rácz doktor szerint egyébként sem arra ösztönzik az alapellátót, hogy helyben biztosítson definitív ellátást, hanem éppen arra, hogy magasabb ellátási szintre utalja a betegét. A teljes körű betegellátáshoz eszközre, esetleg a rendelő átalakítására is szükség lehet, amire szintén nem futja a jelenlegi kártyapénzből.

Az indikátorrendszer Barzó Tímea szerint sem ösztönöz a gyógyító munkára, egyetért dr. Rácz Istvánnal abban, hogy napi 80-100 beteg ellátása egyébként sem lehet definitív. Ezért aztán a háziorvosok „recept és beutaló gyártó kisiparosi” szerepbe kényszerülnek, igaz, gyakran a betegek is azt várják el tőlük, hogy azt tegyék, amit ők diktálnak, különben panaszt tesznek, vagy máshoz viszik a kártyájukat.

Miközben a kártyarendszer kiszolgáltatottá teszi a háziorvost, jogszabály sem írja elő, hogy pontosan mit kell tennie a beteggel. Az ide vonatkozó jogszabály általános megfogalmazásban csupán annyit rendel el, hogy akut panasz esetén, vagy ha az orvos úgy ítéli meg, magasabb ellátási szintre kell utalnia a pácienst – folytatja a jogász, aki szerint sokszor biztonsági okokból is egyszerűbb megírni a beutalót, mert akkor már a felelősség sem egyedül az alapellátót terheli.

A járóbeteg-ellátónak minden körülmények között meg kell vizsgálnia a beteget, azonban ha úgy ítéli meg, hogy gyógyítása nem szakellátási feladat, és alacsonyabb szinten is megoldható, akár vissza is irányíthatná őt a háziorvoshoz. Ám a hazai rendszerben jellemzően egyirányú a betegküldés: egyre magasabb ellátási szintek felé terelik a pácienseket.

A háziorvosok túlnyomó többsége nem venné jó néven, ha az indikátorrendszeren keresztül ösztönöznék a definitív ellátásra – vélekedik dr. Czuczor Szabolcs, győri háziorvos, aki úgy fogalmaz, hogy az indikátor rendszer bonyolult, átláthatatlan, a kitűzött célnak nem megfelelő, sőt ellentétes eredményt ad. Jelenleg a finanszírozó azt jutalmazza, ha elküldi a betegeit másik ellátóhoz, a kártyapénz pedig akkor is megvan, ha a háziorvos halálra dolgozza magát, és akkor is, ha nem végez gyógyító tevékenységet. De ha egy adott kórkép esetén helyben felírja a megfelelő gyógyszert, és nem küldi a beteget olykor fölöslegesen röntgenre, szemészetre, így nem terhelve a kasszát, az főbenjáró bűnnek számít. Ahogyan az is, ha az orvos saját költségére beruház, és vásárol egy vérvizsgáló automatát, amellyel helyben végzi el a szükséges vizsgálatot, amit nem ismer el a biztosító, inkább fizeti a vidéki beteg laborvizsgálata mellett az útiköltséget is a negyven kilométerre lévő kórházba és vissza.

Kardiológusi szakvizsgájának sem sok hasznát veszi Czuczor doktor a háziorvosi praxisában. Mivel másodállásban egy győri járóbeteg-ellátónál is tevékenykedik, sajátmagához utalja be saját betegeit, ahol aztán felírhatja azokat a recepteket, amit házorvosként nem. Majd önmagának megcímzi a leletet, amivel saját háziorvosi rendelőjébe küldi vissza saját betegét, többszörösen túlterhelve ezzel mind a pácienst, mind a kasszát, mind az ellátórendszert.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-14

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Egészségpolitika

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

PharmaPraxis

Minősített háziorvosok

A minőségi betegellátásért szövetkeztek a magánellátók

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.