Hírvilág

Szembajok Rómában

2013. ÁPRILIS 18.


Egy baktérium okozta szembetegség kezelésére is szolgálhattak azok a római kori eszközök - köztük kis csipeszek és kaparók -, amelyekről eddig a kutatók úgy vélték, hogy piperecélokra használhatták őket.

A szakemberek szerte Nagy-Britanniában találták ilyen eszközöket, amelyek a 43 és 410 közötti időből származnak, amikor a sziget nagy része római fennhatóság alatt állt. Ezek a szerszámok hasonlítanak a ma használt kozmetikai eszközökre, ugyanakkor a trachoma nevű szemfertőzés "házi" kezeléséhez használt eszközökkel is sok hasonlóságot mutatnak - mondta az elmélettel előrukkoló Wendy Morrison, az Oxfordi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója.

"A Chlamydia trachomatis nevű baktérium által okozott szembetegség évezredek óta sújtja az emberiséget" - nyilatkozta a szakember a LiveScience című tudományos hírportálnak adott interjújában.

- Etnográfiai bizonyítékainak vannak a modern kori Afrikából és történelmi leleteink az ősi Indiából, amelyek azt mutatják, hogy a csipeszekhez és reszelőkhöz hasonló szerszámokat a befelé fordult szempillák kitépésére és a beteg szemhéj megtisztítására használták." Mint hozzátette: lehetséges, hogy a római kori britek ugyanígy jártak el.

A szóban forgó szettek általában kis csipeszeket, feltehetőleg a fülviasz eltávolítására szolgáló apró kanalakat, körömtisztítókat, reszelőket, tisztítópálcákat és valószínűleg a kozmetikumok előállításához szükséges mozsarakat tartalmaztak - mondta Morrison, akiben akkor született meg a gondolat, hogy az eszközöknek más funkciója (is) lehetett, mint a szépségápolás, amikor meglátta egy vakság megelőzéséért küzdő jótékonysági szervezet reklámját, amelyben csipeszek lógtak egy kenyai nő nyakában.

A trachoma a kötőhártya elhúzódó fertőzése, melyet a Chlamydia trachomatis nevű baktérium okoz. A betegség következtében megkeményedik a szemhéj belső felszíne és a szempillák befelé fordulnak, pislogáskor dörzsölve a szaruhártyát, ami vaksághoz vezethet. Megfelelő kezelés hiányában a betegségtől szenvedők gyakran kitépik a szempilláikat az átmeneti fájdalomcsökkentés érdekében.

A trachoma már a történelem előtti időkben is sújtotta az embereket: erre utalnak az időszámításunk előtti 12 000-ből származó ausztráliai leletek, és a betegség - vagy egy hozzá nagyon hasonló kór - a római kori Angliában is jelen volt - mondta Morrison. A kutató elmélete szerint a csipeszeket annak idején a befelé fordult szempillák kitépésére használhatták, míg a körömtisztítónak gondolt eszközökkel a szemhéj belső felén keletkezett durva kinövéseket kaparták le. A "kozmetikai mozsárral" pedig gyógynövényeket és egyéb anyagokat zúzhattak össze, hogy kenőcsöt készítsenek a szemfájdalom enyhítésére.

Mindez azonban csak sejtés marad, amíg a kutatóknak nem sikerül olyan mozsarat találniuk, amely elárulja, hogy egykor mit őröltek benne. Egy ehhez hasonló felfedezés vagy a szerszámok pontos funkciójára utaló újonnan lefordított szöveg megerősíthetné a trachoma-elméletet. Morrison eredményeit az Oxford Journal of Archaeology című folyóiratban közölték.

(http://www.livescience.com/28806-roman-cosmetics-eye-disease.html)

2013. április 18., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

A képversek költője

Guillaume Apollinaire francia költő, a szürrealizmus szó megalkotója 135 éve, 1880. augusztus 26-án született.

Hírvilág

A szüzesség kultusza

GYIMESI Ágnes Andrea

A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.

Gondolat

A fény-árnyék mestere

Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrász, építész, festő 335 éve, 1680. november 28-án halt meg.