Hírvilág

Sürgősséggel az oktatásról

2012. NOVEMBER 09.

Míg Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az orvosképzésben résztvevő egyetemek képviselőivel tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériumában csütörtök délután, addig helyettese, Cserháti Péter a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) XI. Kongresszusán arról beszélt Székesfehérváron, hogy az utóbbi évek forráselvonásai és zárolásai érzékenyen érintették az egyetemeket. Úgy tűnik, emiatt azok készek lemondani korábban sokat védelmezett autonómiájukról, így a szaktárcának több beleszólása lehet abba, hogy mit és hogyan oktatnak az orvosoknak, diplomás szakdolgozóknak.

Az oktatás egységesítése és színvonalának emelése a sürgősségis orvosok és szakdolgozók képzésében egyaránt elengedhetetlen. Míg dr. Varga Csaba, az MSOTKE elnökségi titkára arról beszélt, hogy szeptember óta fél év sürgősségi gyakorlat – néhány kivételtől eltekintve - a szakorvosképzés teljes vertikumában kötelező, addig dr. Pethő Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének docense a szakdolgozó képzésről szólva azt mondta, az oktatáshoz nincs egységes tankönyv, a vizsgáztatáshoz használt moduláris rendszer alkalmatlan a számonkérésre. Bár az oktatók megbuktattak volna egy rosszul teljesítő hallgatót, a vizsgaszoftver ezt nem engedte – mesélte a Pető doktor, hozzátéve, hogy a tananyag például az intenzívterápiás szemápolással hosszan foglalkozik, viszont újraélesztési tétel nincs benne.

A sürgősségi orvosképzésben sem sokkal jobb a helyzet, bár a Szegeden is egyre többen választják ezt a nem kötelező modult a medikusok közül. Ugyanakkor a szakképzési gyakorlatot „akár az egyetem mosókonyhájában le lehetett tölteni”. Márpedig ha a szakma fel akarja emelni a fejét, az oktatás színvonalán mindenképpen javítani kell, akkreditált helyeken, akkreditált oktatóktól kellene tanulniuk a hallgatóknak. Dr. Gőbl Gábor, a Magyar Oxyologiai Társaság (MOT) elnöke ehhez annyit tett hozzá, a szakorvosképzésben olyan készségek oktatásával töltik az időt, amelyeknek már az egyetemről kilépve birtokában kéne lennie a hallgatóknak.

Az egyetemi vezetést ki kellene hagyni, és egységes sürgősségi oktatást bevezetni a négy, orvosképzésben résztvevő intézményben – vélekedett dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője. Erre válaszul fejtette ki Cserháti Péter, hogy az elmúlt évek megszorításai úgy tűnik, felpuhítják az egyetemek eddigi autonómiáját, s a fenntartóhoz fordulnak segítségért, például az uniós források megszerzése érdekében. Így a szakpolitikának is nagyobb beleszólása lehet abba, mi folyik az oktatásban, ahol egyébként célzott, központi rezidensképzést kellene megvalósítani.


A rendelő nem sürgősségi osztály


A kórházak államosítása jó lehetőséget ad a sürgősségi ellátás megszervezésére, az országos lefedettség biztosítására – mondta Cserháti Péter a konferencián. A funkcióváltó kórházak a sürgősségi ellátás térképet is átírták, viszont egyértelműen strukturálódnak a fennmaradó sürgősségi osztályok, amelyek közül kilencen teljesítették a hármas progresszivitási szint elvárásait, hiátus leginkább az egyes szintű ellátóhelyeknél jelentkezik. Jelenleg hat kórház működhetne ezen az ellátási szinten, azonban az infrastrukturális hátteret esetükben fejleszteni kell, ebben TIOP pályázatokból célzottan segítené őket a fenntartó.

Az aktív ágyakat feladó intézmények helyett huszonnégy órás, folyamatos ellátást biztosító rendelőket működtetnének, amelyek a kisebb sérüléseket, traumákat helyben látnák el, első sorban a manuális szakmák terén, levéve ezzel a terhet a sürgősségi osztályokról, növelve a lakosság biztonságérzetét. A Kiskunfélegyházán és Bonyhádon már működő példa mindösszesen kétmillió forint többletet jelent havonta.

Többen éltek kritikával a megoldást illetően, dr. Pikó Károly, az MSOTKE örökös tiszteletbeli elnöke sem tartotta ezt jó ötletnek, szerinte inkább az egyes progresszivitási szintet kellene tisztességesen kialakítani. Míg Pető Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi 2 millió forint a szakorvosnak órabérben mindössze 1300 forintot jelent, mások szerint ez az ellátás hamis biztonságérzetet ad csupán a lakosságnak, s nem kellene sürgősségi címkét tenni olyan intézményekre, amelyek nem biztosítják azt. Dr. Berényi Tamás, az MSOTKE elnöke hozzátette azt is, ezek az ellátók nem fogják csökkenteni a sürgősségi osztályok forgalmát.

Válaszul a helyettes államtitkár elmondta, nem gondolják, hogy a sürgősségi ellátás rendszerébe tartoznak a betegeket éjjel-nappal fogadó rendelők, de onnan még mindig tovább lehet küldeni a pácienseket a magasabb ellátási szintet nyújtó intézménybe, amennyiben az eset kezelése meghaladja az ügyeletes orvos kompetenciáját.


Minimum vagy maximum?


Kérem a szakmát, hogy álljon mellénk a vitában – reagált Cserháti Péter Pető Zoltán felvetésére, mely szerint az orvosok nem szeretnék, ha csökkennének az elvárások, ha felpuhulnának a minimumrendeletek. A kórházmenedzsmentek észrevételei a napokban érkeztek vissza az államtitkársághoz a minimumfeltételekkel kapcsolatban, álláspontjuk némi túlzással az, hogy „nem kell nővér, a beteg ellátja saját magát” - fogalmazott Cserháti. Leginkább a túlterheltséget kellene csökkenteni, a humánerőforrás krízisre megoldást találni, a szakorvoshiány az intenzív gyermekellátásban okozza a legnagyobb problémát. A minimumfeltétel-csomag revíziója most folyik, ezzel december 31-re készülnek majd el – mondta a helyettes államtitkár.


Készül a budapesti koncepció


Mi lesz az egyetlen toxikológiai centrummal, amely évek óta egy kiüresedett intézményben működik, diagnosztikai háttér nélkül? – tette fel a kérdést a helyettes államtitkárnak Zacher Gábor. Válaszában a szakpolitikus kifejtette, korábbi elképzeléseik szerint az osztály a Honvéd Kórházban kapott volna helyet, ám az ott kialakult helyzet, a vezérkar lecserélése véget vetett a kooperációnak. December végéig készíti el az államtitkárság a Budapest Koncepciót, ezen belül a tervezett három sürgősségi központ kialakításával kapcsolatos elképzeléseit is. Míg a Korányi fejlesztése már beindult, most a budai sürgősségi ellátás kérdése kerül terítékre, a helyettes államtitkár azt reméli, itt kaphat új helyet a toxikológia is.

Megtaláltuk a helyünket a medicinában, de nem találtuk meg a politikában – összegezte Pikó Károly, aki szerint jó lenne végre a gyakorlatban is látni a sürgősségi ellátás Semmelweis Tervben megfogalmazott prioritását.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-11-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Sürgősségi kijózanítás

Budapesten is a sürgősségi osztályokon detoxikálják az ittas személyeket január 1-től

Hírvilág

Szövetség a sürgősségi ellátásért

Világos alternatíva kell a sürgősségi ellátásban dolgozóknak

Hírvilág

Borulni fog az ügyeleti rendszer?

Két évig kizárólag szakorvossal együtt ügyelhetnek a rezidensek

Hírvilág

Ünnepi betegellátás

Nagyobb terhelés várható a sürgősségi betegellátásban