2011. AUGUSZTUS 15.
Régóta ismert, hogy a daganatos megbetegedések eltéréseket idéznek elő a véralvadásban, ami vérrögképződéshez vezet. Azonban a Német Rákkutató Központ (Heidelberg) munkatársai szerint az összefüggés fordított irányban is igaz: a megnövekedett vérrögképződési hajlam magasabb daganatképződési kockázattal társul.
A XIX. században egy francia doktor, Armand Trousseau írta le először a rák és a vérrögképződés kapcsolatát. Ma már elfogadott tény, hogy a daganatok gyakorta járnak véralvadási zavarokkal, olyannyira, hogy az érelzáródás megelőzésére ezek a betegek alvadásgátló szert is kapnak. Ugyanakkor egyes öröklődő génvariánsok a vérzékenységgel ellentétes irányban, a véralvadás irányába tolhatják el a folyamatot, mely megnöveli a trombózis kockázatát. Becslések szerint a népesség 2-5 százaléka hordoz ilyen genetikai eltérést.
Hermann Brenner professzor és munkatársai véralvadás szabályozásában szerepet játszó hat gén variánsait tanulmányozták, hogy azok kapcsolatban állnak-e a vastagbéldaganatok kialakulásának kockázatával. A Journal of Clinical Oncology hasábjain olvasható tanulmány fókuszában a variáns gyakorisága állt 1800 vastagbélrákos, illetve ugyanennyi egészséges esetén. A munkacsoport megállapította, hogy a trombózis kockázatát növelő V. faktor Leiden-mutációja amennyiben mindkét kromoszómán jelen van, mintegy hatszorosra növeli a vastagbélrák kockázatát a mindkét kromoszómán vad típust hordozó egyénekhez képest. Ha csak az egyik kromoszóma érintett, a kockázatfokozódás nem számottevő.
Másik kapcsolatot jelenthet a véralvadás és a daganatképződés között a XIII. alvadási faktor variánsa. Ezen faktor mutációja nemcsak a vénás trombózis kockázatát, hanem a vastagbélrák kialakulásának rizikóját is csökkenti, mintegy 15 százalékkal. A másik négy gén eltérései az elemzés szerint nem befolyásolták a vastagbélrák kockázatát.
Ismert, hogy a véralvadás, és a daganatképződés folyamata kapcsolatba lehet egymással, ugyanis a szövetsérülés során aktiválódó trombin mind a véralvadék kialakításában szerepet játszik, mind a daganat vérellátását biztosító új erek kialakításában is közreműködik. A trombin ráadásul a daganatsejtek környező szövetbe való beáramlását is elősegíthetik.
A következő lépés azon, a véralvadást befolyásoló gyógyszerek feltérképezése lehet, amelyek a daganatokra is hatnak.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(05) Az alvadásgátlás fejlődése az elmúlt két évtizedben
A vérrögképződést is megakadályozhatják a koleszterintszintet szabályzó gyógyszerek
LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(09)Az antikoaguláció új korszaka
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás