Hírvilág

Orvosokat, betegeket ösztönözné, ha ismernék a gyógyítási eredményeket

2016. NOVEMBER 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az onkológiák eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazta a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György szerint az orvos társaság idei országos kongresszusának ez a legfőbb üzenete valamennyi centrum, illetve a gyógyítók felé: saját példájával várja a csatlakozókat, esetleg döntéshozókat a továbblépéshez. Az ez évi találkozót a magyar rákgyógyítás legnagyobb alakjának, a napokban elhunyt dr. Eckhardt Sándor emlékének szentelték, ahol több külföldi szakember, illetve itthoni onkológus számolt be a szakma legújabb eredményeiről. ,,A szakma, a döntéshozó és legfőképpen a beteg részéről jogos elvárás, hogy nyilvánossá tegyék az intézmények az eredményességi mutatóikat. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma szakmai fórumokon rendszeresen publikálja egyes betegségtípusokban a gyógyulási arányszámait, illetve hogy az adott stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a kezelésekkel biztosítani. Nagyon fontos ez a lépés, hogy a betegek se szájhagyomány útján tájékozódjanak”- hangsúlyozta a professzor, aki ezúton hívta föl a kormány, illetve a többi centrum figyelmét, hogy a kórházak legyenek ebben partnerek és egységes, egymással összehasonlítható módon tegyék közzé az adataikat. Ez egyrészt segítené a betegeket az intézményválasztásban, másrészt lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, s országos szinten javulhasson a betegellátás színvonala. ,,Ennek fontos lépése még az egységes protokollok bevezetése, hogy mindenütt ugyanazon rend szerint folyjék a gyógyítás. Az MKOT a hazai ellátás szakmai színvonalának fejlesztése érdekében lefordíttatta, s kiadta magyar nyelven az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) által jegyzett, aktuális nemzetközi terápiás útmutatókat. A kiadványt a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány támogatásával az ország minden onkológiájára eljuttatták. Eddig az áttétes vastagbélrák és a prosztatarák európai kezelési sémáit tették közzé, a sorozat folytatását tervezik. Ugyan a kezelésekben a hazai finanszírozási protokoll tekinthető csak hivatalos útmutatásnak, de a szakmai munkát segítheti, ha a szakorvosok ismerik a jelenlegi európai gyakorlatot. A modern daganatellenes terápiák alapvetően elérhetők a hazai onkológiai centrumokban, ebben nagy előrelépést hoz, hogy januártól újabb gyógyszerek kerülnek be a közfinanszírozásba. Néhány kiemelt kezeléstípusnál vannak szakmai viták abban, hogy túl szűkre szabták-e azon intézetek körét, ahol hozzá lehet jutni a kezelésekhez, például egyes immunterápiákhoz. Az azonban szintén meghatározó kérdés, hogyan jut el a beteg a centrumokba, vagyis komoly teendők vannak az esélyegyenlőség terén is. Fontos a centralizáció, de az is, hogy ez ne jelentsen egyetlen betegnek sem akadályt a gyógyulásban” – mondta dr. Bodoky György, aki kiemelte: az idei kongresszus egyik fő fókusza a háziorvosok képzése: az ő rendelőikben dől el ugyanis első körben a betegek sorsa. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság IX. kongresszusán több száz szakorvos – onkológusok mellett patológusok, radiológusok, sebészek, sugárterápiás szakemberek, pszichológusok, társszakmák képviselői – vett részt, emléket szentelve a hazai onkológia atyjának tekintett, napokban elhunyt Eckhardt Sándor professzornak. Az új immunterápiákkal, amelyektől áttörést vártak több betegségtípusban is, egyelőre a betegeknek csak egy kis részénél sikerült látványos eredményeket elérni. Oxfordból érkezett David J. Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság korábbi elnöke, akit a magyar orvos társaság tiszteletbeli tagjává is avatott, a biomarkerek fontosságáról beszélt, de szóba kerültek a vastagbélrák, a hasnyálmirigyrák, a veserák, a bőrrák, a szarkóma legújabb kezelési lehetőségei is. Bodoky György egyébként beszélt arról az ígéretről is, miszerint 2018-tól beindul a hosszú évek óta várt vastagbélrák szűrés, amiben kompromisszum született: a szakma elfogadja a székletmintán alapuló tesztet, feltéve, ha emellett a tükrözéses vizsgálat is ingyenessé válik. Kun J. Viktória eLitMed.hu 2016. november 17.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

CANØSSA – Hátraarc a halálból

A halálos kór egy súlyos stádiumából fordult vissza és választotta a gyógyulás útját a CANØSSA könyv és a hozzá kapcsolódó, terápiás céllal írt zenemű szerzője. A könyv a betegséghez vezető utat, a betegség, a teljes legyengülés és hitehagyottság fázisait, majd a visszatérés katarzisát írja meg.

Gondolat

A tumor mint az alkotás forrása – Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.

Hírvilág

A szűrés életet menthet, mégsem élünk vele

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai alapján az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a nők körében. 2020-ban becslések szerint világszerte 2,3 millió nőt diagnosztizáltak mellrákkal és 685 000-en vesztették életüket a betegség következtében. Habár a mellrák minden 4. nőt érint világszerte és minden 6. daganatos halálesetért felelős, időben felismerve jó eséllyel gyógyítható lenne.

Klinikum

Az időskori vérszegénység

GADÓ Klára

Az életkor előrehaladtával a vérszegénység előfordulása egyre gyakoribb. Időskorban nagyon gyakran több krónikus betegség egyidejű jelenlétét tapasztaljuk, amelyek a geriátriai szindrómákkal együtt jelentős mértékben befolyásolják az idős ember önellátó képességét, életkilátásait, életminőségét, valamint a kórházi kezelés szükségességét.

Klinikum

Az idős beteg és a bőronkológia: fókuszban a szűrés jelentősége

BÁNVÖLGYI András

Az időskori mortalitásban és morbiditásban a rosszindulatú bőrdaganatok fontos szerepet játszanak. Időben történő felismerésükkel és korai ellátásukkal megelőzhetők a későbbi szövődmények. Rendszeres szűrővizsgálattal és a nem bőrgyógyászati szakképzettségű egészségügyi személyzet edukációjával a korai felismerés aránya jelentős mértékben javítható.