Hírvilág

Növekednek a keretszámok

2012. NOVEMBER 22.


Jövő héten ismét a kormány elé kerülhetnek a 2013-as felsőoktatási keretszámok. Az MTI információi szerint a miniszterelnök azt kérte a kabinet ülésén, hogy a szakterületi mellett szakokra lebontott javaslatot is készítsen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A kormány a tervek szerint 53 640 hallgatónak biztosítana teljes, illetve részösztöndíjat.

Első körben a kormány szerdán tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-ai dátumú Emmi-előterjesztés szerint a kormány összesen 53 640-ben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát.

Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 - valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az előterjesztés szerint továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak kiemelt biztosítása. A kormány ezen belül 4 ezer fős külön keretet biztosít a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben, gyedben részesülő jelentkezők számára.
A javaslat - amely képzési területekre bontott keretszámokat tartalmaz - azt rögzíti, hogy a felsőoktatási szakképzésben 2350, az alapképzésben 24 780 hallgató kezdhetné meg teljes támogatás mellett tanulmányait. Az agrárterületen 1500, a bölcsészterületen 2000 hallgató kapna teljes ösztöndíjat.

A gazdaságtudományi és jogi területen nem lenne teljes állami ösztöndíjas támogatás, az informatikai területen 3430, a műszakin területen 8800, az orvosi és egészségügyi területen 2850, a pedagógusképzésben 1550, a sporttudományok területén 550, a társadalomtudományok területén 770, a természettudományok területén 2715, a művészeti képzésben 615 a teljes állami támogatású keretszám. A művészetközvetítés elnevezésű területen szintén nem lenne teljes állami ösztöndíj. A határon túli kihelyezett képzések keretszáma 400 lenne.

Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a 2013. évi felvételi eljárásokban az állami ösztöndíjas keretszámok meghatározásakor a Széll Kálmán Terv által összes keretként megállapított 35 ezer fős felsőoktatási szakképzési, alapképzési, osztatlan képzési keretszámból indultak ki. Ez a tavalyi évi (csaknem 38 ezer állami ösztöndíjas és 5500 állami részösztöndíjas) kerethez képest összesen mintegy 7 ezres keretszámcsökkenést jelent.

A felsőoktatási szakképzés keretét, a korábbi években felvételt nyert létszámok alapján - az új képzési forma megjelenésére tekintettel -, becsléssel 2500 főben határoznák meg. E keretszám a képzés jellegéből adódóan a gyakorlatorientált, elsősorban műszaki, informatikai, gazdasági területeken biztosít felsőoktatási helyeket, rövid képzési idejével gyors, munkaerő-piaci szempontból releváns tudást biztosít. Mindezért a keretszám jelentős csökkentését nem tartják indokoltnak - olvasható a javaslatban.

Az alapképzés esetében a műszaki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, a sporttudományi, valamint a pedagógusképzési területek keretszámainak arányát növelték az előző évihez képest, figyelemmel az adott képzési területen levő intézményi kínálat, valamint a jelentkezések számának várható korlátaira. Változatlanok az arányai az informatikai és az agrár képzési területek keretszámainak.

Alapképzésben a javaslat szerint arányaiban kis mértékben csökkent a természettudomány képzési terület keretszámának aránya, mert a jelentkezések korábbi években tapasztalt alacsony száma ezt indokolta. Ezen a területen az intézményeknek nem sikerült feltölteniük létszámokat, továbbá az osztatlan tanárképzés bevezetése miatt további csökkentés volt indokolt. A bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek összes

keretszámból való részesedésének aránya egyrészt a nemzetstratégiai prioritások miatt, másrészt a bölcsészettudományok terén a tanárképzés osztatlan képzési formában való elindulásának köszönhetően nem növekedett, illetve kis mértékben csökkent. Az osztatlan tanárképzési forma várhatóan a bölcsészettudományi terület diszciplináris jelentkezőszámát fogja a legnagyobb mértékben csökkenteni - írták.

Az osztatlan képzések terén a legnagyobb változást az eredményezi, hogy a bevezetendő osztatlan tanárképzésnek 1550-es ösztöndíjas keretet határoztak meg. Ez a kifutó rendszerű bolognai típusú tanári mesterszak részére a mesterképzésben biztosítandó keret mellett a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében kiemelt fontosságú. Az orvosképzési keretszám ugyan nominálisan csökkent az előző évhez képest (1800-ról 1650-re), de relatív értelemben részaránya növekedett a többi képzési területhez képest.

A mesterképzési keretszámot az előterjesztésben a 2012. évi 19 600-ról 16 ezerre javasolják csökkenteni, ezzel követve az előző három év alapképzésre felvett létszámátlagának csökkenését. A felsőoktatási képzések közül a doktori képzésben javasolják a 2012. évi keretszám, azaz az 1300 fős keret megtartását, melyből 430 a humán tudományoké, 870 pedig az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületeké.




MTI 2012. november 22., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A marihuána gátolja az immunrendszer működését

A kannabisz egyes összetevőinek hatására beindul azoknak a sejteknek a működése, melyek elősegítik a rákos daganatok növekedését.

COVID-19

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

A British Journal of Haematology levelezési rovatában megjelent közlemény a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-fertőzés miatt a különösen veszélyeztetett betegcsoportok közül a hematológiai betegek járvány idején való kezelésére, a folyamatos gondozás alatt álló betegek esetében pedig elsősorban a kockázatokat csökkentő lehetőségekre összpontosít.

Egészségpolitika

A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt

Az egészségügyi rendszerből a legoptimistább becslések szerint is jelenleg minimum 10 ezer ápoló hiányzik, a jövő évi NFM keretszámok szerint 2000-2500 fő államilag támogatott hely áll majd rendelkezésre a hazai szakiskolákban. Megkérdeztük Bugarszki Miklóst, a Magyar Ápolási Egyesület elnökét, ő vajon hogyan látja az ápolónőképzés jelenlegi helyzetét.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Gondolat

Több pénzt vártak Zombortól

EGVE: Az egészségügy nem bír ki újabb négy szűk esztendőt