Egészségpolitika

A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt

2016. NOVEMBER 29.

A szakképzést is nyújtó iskolarendszer irányítása és felügyelete 2016 óta az EMMI oktatási államtitkárságától átkerült a Nemzeti Fejlesztési minisztérium hatáskörébe. A tárca a napokban tette közzé a következő tanévre tervezett, államilag támogatott oktatási keretszámait és azok elosztási rendjét. Némely szakmáról, többek mellett az ápolásról, erősen elgondolkodtató számok láttak napvilágot.

Ahhoz képest, hogy az egészségügyi rendszerből a legoptimistább becslések szerint is jelenleg minimum 10 ezer, de feltételezhetően ennél lényegesen több ápoló hiányzik, a jövő évi NFM keretszámok szerint 2000-2500 fő államilag támogatott hely áll majd rendelkezésre a hazai szakiskolákban, ráadásul nem is minden megyében lesz képzés. Megkérdeztük Bugarszki Miklóst, a Magyar Ápolási Egyesület elnökét, ő vajon hogyan látja az ápolónőképzés jelenlegi helyzetét?

- Úgy tűnik, hogy a jelenlegi nővérképzési rendszer nem a fejlődés, hanem inkább a visszalépés irányába mutat. Helytálló lehet ez a feltételezés?

- A kilencvenes évek elején szűnt meg a szakközépiskolai ápoló képzés. Ez az iskola egyrészt érettségit, másrészt az ápolási szakma alapképzését adott a diákjainak. Ezeknek az ismereteknek a birtokában már dolgozhattak az egészségügyben, és munka mellett két év alatt elvégezhették a szakosodáshoz szükséges iskolát is. Ebben a rendszerben egy alacsonyabb szintű képzési forma is működött: a nyolcadik osztály befejezése után a tanulók szakképző iskolába jelentkezhettek, ahol három év alatt képezték őket általános ápoló és asszisztenssé. Ez az oktatási rendszer, az évente felvettek nagy létszáma miatt, képes volt pótolni a szakmából nyugdíjazás, vagy egyéb ok miatt távozók létszámát, így ápolónő hiányra akkoriban még nem panaszkodtak az egészségügyi intézmények. 1993-tól új szabályok léptek életbe, miszerint az ápolási szakmát csak érettségi után lehetett megszerezni.

Az unióba való belépést követően csak érettségi után az uniós direktívának megfelelően három év alatt lehetett megszerezni az ápolói képesítést. 2012-ben ismét bekerült az iskolarendszerbe az ápolói alapképzés, aminek elvégzése után gyakorló ápolói minősítést kaptak, majd két éves képzés után OKJ-s bizonyítvánnyal vállalhattak ápolói munkát. Ez az oktatási forma meglehetősen népszerűtlen volt a diákok körében, mert a többségük érettségi után inkább egyetemre, vagy egészségügyi főiskolára jelentkezett, vagyis egyre kevesebb ápolónőt képeztek. 2016-tól indult útjára a szakgimnáziumi képzés, amely négy év alatt szakmát és érettségit is ad a tanulóinak, de azon az áron, hogy minimális óraszámban, összevontan oktatják a közismereti és egyes természettudományi tárgyakat, vagyis megfelelő minőségű tudásanyag híján, az itt tanuló diákok ismeretei a felsőoktatásban való továbbtanulásra feltehetően alkalmatlanok lesznek. Marad nekik az OKJ-s képzés, amelyet üzleti alapon működő magánvállalkozások is szerveznek.

- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közelmúltban, szakmák szerinti bontásban, közzétette a jövőre tervezett, államilag finanszírozott oktatási keretet. Van néhány megye (Vas, Fejér, Nógrád, Békés), ahol nem is indul ápoló oktatás, négy megyében (Tolna, Baranya, Komárom-Esztergom, Jásznagykun-Szolnok és Csongrád) pedig nem lesz felső határa az államilag támogatott keretnek. Ezek szerint 2017-ben országosan összesen körülbelül 2200-2500 ápoló képzését tervezik. Az iskolákból kikerülők pótolhatják majd az általános nővér hiányt?

- Magyarországon ma nincs olyan megbízható statisztika, amely megmutatná a rendszerből hiányzó ápolók számát. Vannak becslések, amelyek 10-15 ezer főre becsülik, mások szerint akár 25ezren is hiányozhatnak az ellátásból. A huszonötezres hiányt említők, valószínűleg az OECD országok átlagszámítására alapozták az állításukat, amely a 100 ezer lakosra jutó ápolók létszámát veszi figyelembe. Egyesületünk becslése szerint ennél valamelyest mérsékeltebb lehet a hiány, de mindenképpen meghaladja a 10 ezer főt. Ráadásul a szakképzett ápolók hiánya évről-évre nagyobb mértékű. Az NGM által közölt 2017-es képzési keretszámok alapján beiskolázandó diákokból (nem számolva a lemorzsolódással) négy év múlva lesz körülbelül 2200-2500 fő gyakorló ápoló, akik ezután még, munka mellett, plusz két évet rászánnak a szakosodásra. Vagyis a mai tízezres hiányt (ami akkorra már 15 ezer, vagy még több is lehet) 2022-23-ra aligha pótolják.

- A keretszámok összeállítói más szakmákkal, sokkal bőkezűbbek voltak. Az egyházzenészeknekpéldául 1666 államilag támogatott helyet, a sportmasszőrnek 2380-at, a sportedzőnek 4513-at, a wellness- és fitneszinstruktornak pedig 4310-at kínálnak. Ennyire hanyagolhatónak véli az NGM az egészségügyi ágazat krónikus létszámhiányának a pótlását?

- Az egészségturizmus tudtommal kiemelt kormányprogram, így megmagyarázható a fitneszinstruktorok iránti nagy kereslet. Megjegyzem persze, hogy a gyógy-turizmusban ugyanúgy szükség van dietetikusokra, gyógytornászokra is, mint például sportmasszőrre, vagy fitnesztrénerre, ezért az ő oktatási lehetőségeiket sem kellene szűk keretek közé terelni.

- A szakképzés piaci kínálatában, az OKJ-s tanfolyamok között nagy a különbség, ami az áraikban is megmutatkozik. Van olyan képzőhely, amely 90 ezer forintért vállalja az oktatást, de vannak, amelyek 300 ezer forintot is elkérnek érte. A képzési időben is nagy a szórás: fél évtől két évig terjedhet az oktatás tartama. Mi ennek az oka, minőségi, vagy egyéb szempontok miatt keletkezett ez a látványos eltérés?

- Ezeken a tanfolyamokon 50-50 százalék az elméleti és a gyakorlati tárgyak oktatása. Azt kizártnak tartom, hogy fél év alatt bármely szakmából mindez elsajátítható volna. Ehhez minimum 10 hónap intenzív elméleti és gyakorlati oktatás, de némely szakmában akár két év is kell. Valószínű, hogy az árak is ehhez igazodnak. A tanfolyamokon vagy orvosok, vagy diplomás egészségügyi dolgozók, esetleg végzett tanárok oktatnak. Tény, hogy az érettségire épülő különféle képzések minőségében különbségek lehetnek és az oktatás minősége nem mindenhol és nem mindig ellenőrizhető. A követelményeket jogszabály határozza meg, a tanfolyam végzőseit vizsgáztató bizottságok tagjai az állam által erre felhatalmazott szakemberek. Többek között az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője is ott ül a bizottságban. Elvben az ő feladatuk, hogy a vizsgázók által produkált tudásanyag alapján kontrollálják az oktatás minőségét.

Köszönöm az interjút!

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2016.november 29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Markánsan a fogászatról

Szépségipari vonatkozásai miatt sikeres a fogászati turizmus

Egészségpolitika

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

dr. KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

COVID-19

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.