Nem tudni, mi kerül a tányérunkra
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az LMP szerint Magyarországnak környezeti, egészségügyi és gazdasági érdeke, hogy a jövőben is megőrizze a genetikailag módosított élelmiszerekre (GMO) vonatkozó mentességét, de ez a jelenlegi szabályozással nem sikerülhet. A Vidékfejlesztési Minisztérium előtt tartott szerdai sajtótájékoztatóján Jávor Benedek közölte, pártja tovább erősítené a génmódosított termékek tilalmát. A parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke amellett érvelt, hogy módosítani kell a szabályozást, meg kell erősíteni az ellenőrzést, az információs kötelezettségeket és a szankciókat. Szerinte ugyanis a magyarországi és nemzetközi szabályozás, illetve a hatósági gyakorlat nem alkalmas Magyarország GMO-mentességének biztosítására. A politikus úgy fogalmazott, hogy sem a fogyasztók nem tudják, hogy mi kerül a tányérjukra, sem a gazdák nem lehetnek biztosak abban, hogy mit vetnek el. Eközben az látszik, "hogy a kormány általában a környezetvédelmi hatósági rendszer leépítésével foglalkozik" - tette hozzá. A képviselő az esetleges hazai lépéseket nem tartja elégségesnek. Egyúttal szigoríttatná az európai szintű engedélyezési eljárásokat és együttműködési eljárásokat indíttatna a környező országokkal. Emlékeztetett arra, hogy most vizsgálják felül az Európai Unió GMO-direktíváját, amelynek nyomán a tagállamok saját területükön teljes tilalmat rendelhetnek el. Hozzátette: az nem elégséges, ha csak Magyarország mondja ki a teljes tilalmat, mert a környező államokból átterjedhetnek az ország területére a génmódosított növények. Ladányi Atilla, az LMP vidékpolitikai szakszóvivője kijelentette, hogy az országnak egy úgynevezett zöld fordulatra van szüksége, amelynek során - többek között - felhívnák a gazdák figyelmét a veszélyekre. Egyúttal felkészítenék a falugazdászokat is, akikkel képzések során ismertetnék meg a kockázatokat. Hozzátette, hogy a pártjuk által meghirdetett zöld fordulat összhangban van a kormány vidékfejlesztési stratégiájával is. A sajtótájékoztató alatt két, fekete kámzsát viselő, arcát halálfejes maszkkal eltakaró aktivista egy harmadik, bekötött szemű társukat etette gyümölcsökkel, hogy így szimbolizálják, jelenleg nem lehet biztosan tudni, mely termékek génmódosítottak azok közül, amelyeket az emberek fogyasztanak. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás