Hírvilág

Migrén aurával, egy génpolimorfizmus és a stroke kockázata

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Tehát mi köze van egymáshoz az aurával járó migrénnek, egy viszonylag gyakori génpolimorfizmusnak és a stroke kockázatának, és ez miért érdekes? Talán unatkoztak a kutatók? Egyik új vizsgálatban a metilén-tetrahidrofolsav-reduktázt kódoló gén (MTHFR) gyakori 677C>T polimorfizmusa, a migrén és a cardiovascularis betegségek (stroke és szívinfarktus) közötti összefüggést tanulmányozták. Meghatározták a Women’s Health Study 25 000 résztvevőjének genotípusát, és megkérdezték őket, hogy szenvednek-e aurával járó migrénben (a kérdőív szövege: „migrén, amelyet megelőz aura vagy valami jel, ami arra utal, hogy jön a migrén”), vagy aurával nem járó migrénben. Az eredmények kevésbé unalmasak Az aurával járó migrén kétszeresére növelte a cardiovascularis betegségek (mind az ischaemiás stroke, mind a szívinfarktus) kockázatát a migrénben nem szenvedő betegekhez képest – az elemzést természetesen korrigálták az ismert cardiovascularis kockázati tényezők szerint. Akik ezen kívül az MTHFR gén TT genotípusát hordozták, négyszer gyakrabban szenvedtek ischaemiás stroke-ot, de a szívinfarktus kockázatát nem növelte a mutáció. (Az aura nélküli migrén nem befolyásolta a kockázatot.) Érdekes viszont, hogy a TT genotípusú betegekben ritkábban fordult elő aurával járó migrén, továbbá a TT genotípus önmagában nem növelte a cardiovascularis betegségek kockázatát. Módszertani megfontolások A résztvevők nagy száma miatt a vizsgálat statisztikai ereje hatalmas, az eredményeket nem okozhatta a véletlen, Az ilyen, a genotípust és a fenotípus közötti összefüggést értékelő vizsgálatok gyenge pontja viszont a fenotípus megbízható meghatározása. Itt a migrént megelőző aura definíciója nem feltétlenül volt elég pontos – olyan betegek is bekerülhettek az aurával járó migrénesek csoportjába, akiknél a fejfájást megelőző tünetek nem teljesítik az aura hivatalos definícióját. Tanulság? Az előbbi megfontolások mindazonáltal alig csökkenti a levonható következtetések megbízhatóságát, az ugyanis kétségtelen, hogy a migrénes betegek egy bizonyos csoportja jóval hajlamosabb a cardiovascularis betegségekre, és létezik egy – nem ritka – genetikai variáció, amely önmagában nem, de az aurával járó migrénnel együtt tovább fokozza a kockázatot. És ez még csak a kezdet. Azon túl, hogy azonosíthatók a valószínűleg erélyesebb cardiovascularis prevenciót érdemlő betegek – a nők 7%-a(!) – érdemes lenne most újra elgondolkozni a cikk bevezetőjében feltett kérdésen. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Neurology 2008 Aug 12; 71:505.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.