Hírvilág

Kiszagolják a kutyák a tüdőrákot

2012. FEBRUÁR 22.

Kiszagolják a kutyák a tüdőrákot - Majdnem száz százalékos biztonsággal dolgoznak


A tüdőrák korai szakaszának kimutatására képeznek ki kutyákat egy gyömrői családi házban. "Ha a módszer nálunk is elfogadottá válik, úgy évente akár több száz életet is meg lehetne menteni ezzel a kifinomult szimatra hagyatkozó diagnosztikai eljárással" - állítja Szemes Zsuzsanna, a külföldön már kipróbált gyakorlat egyik eltökélt hazai kezdeményezője. Az eredeti szakmája szerint külkereskedő asszony gyerekkori barátnőjével, Scherr Gabriella agrármérnökkel közösen évekkel ezelőtt jegyeztette be a Kutyákkal a Rák Ellen az Életért alapítványt, és fogott hozzá a napi rendszeres elfoglaltságot, nagy türelmet és állatszeretetet igénylő betanításhoz.



Elmondta, hogy munkájuk eredményeként jelenleg három, a legintelligensebb fajtaként számon tartott border collie juhászkutya, név szerint Panda, Qinny és Flacky áll ugrásra készen, hogy bevessék őket az orvosok szolgálatára.

- Mint köztudott, a kutyák orra képes több ezer szagot is megkülönböztetni. Ezért is jó segítője a vámosoknak a bőröndbe rejtett drogok kiszimatolásában, a rendőröknek a nyomkövetésben, a katasztrófáknál pedig a romok között rekedt túlélők felkutatásában - utal rá Szemes Zsuzsanna. - Ebeinknél lényegében a munkakutyákéhoz hasonló kiképzést alkalmazunk. Ehhez tüdőrákos betegek leheletének szagmintáit vesszük alapul. E mintákat a kutyáink orra előtt elhúzva arra késztetjük az okos állatokat, hogy jelezzék, amit észlelnek. Jutalmuk egy falat virsli. Évek óta naponta akár órákon át százszor is megismételjük a gyakorlatot, hogy a feltételes reflexek által beléjük rögzített reakciót ébren tartva megőrizzük tudásuk, ne hagyjuk megkopni azt. A tapasztalat szerint kutyáink a kontroll szagmintákból 99 százalékos biztonsággal kiszűrik a betegekét.

Elektronikus orr

A mintákat a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet biztosítja.
Póczi Magdolna tüdőgyógyász, az intézmény igazgatója szívesen együttműködik a kiképzőkkel, mert ígéretesnek tartja kutyák bevetését a diagnosztikánál. Véleménye szerint annál is inkább szükség lenne erre, mert a tüdőrák korai felismerésénél az orvostudomány még sötétben tapogatózik. A tüdőröntgen ugyanis csupán a tbc felismerésére alkalmas, a rákos elváltozás kezdetét legfeljebb CT vizsgálattal lehet észlelni, ami viszont nagyon drága, és kevés az ilyen berendezés a tömeges szűréshez.

- Ezért is kísérleteznek orvosi műszerek kifejlesztői sokfelé a világban például az úgynevezett elektronikus orral, amely a szag alapján diagnosztizálja a kezdeti rákot - magyarázza. - A betegség kialakulásakor ugyanis a szervezet immunrendszere összezavarodik, a vér kémiai összetétele is változik, aminek következtében a verejték vagy a kilélegzett levegő is másként szaglik. A kórház betegei készségesen hozzájárulnak ahhoz, hogy lélegzetüket egy speciális textilanyagba fújva mintát adjanak, amelyen aztán az alapítvány kutyái gyakorlatot szerezhetnek a diagnosztikában.

Az orvos szerint a kutyák segítsége gyorsabban is elterjedhetne a gyakorlatban, ám az újjal szemben itt is ellenállás tapasztalható, sok az ellenérdekeltség.
- A kollégák egy része szakmai tekintélyét óvja az ebek igénybevételétől, belemerevedtek egy eddig ismert rendszerbe. Tisztázandó etikai kérdéseket is felvet a kutyák beléptetése az orvosi diagnosztikába - szögezi le a szakember.

Nagy a baj

Horváth Ildikó orvosprofesszor, az egészségügyi tárca főosztályvezetője, az Európai Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja évek óta szorgalmazza a kutyák különleges szaglóképességének felhasználását az orvoslásban.
Az MTI-Pressnek megerősítette, hogy nagy a baj, a tüdőrák nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát.
Évente hozzávetően tízezren halnak meg ebben a betegségben, sokuknál az időben felismert kór életmentő lehetne. Ráadásul a tüdőrák miatti halálozás férfiaknál és nőknél egyaránt első helyre került a daganatos betegségben elhunytak között. Nők körében az elmúlt években folyamatosan növekszik e betegség gyakorisága. Az okok között első helyen a dohányzás áll, de az életmód, a környezeti tényezők, a genetikai adottságok is közrejátszanak a szomorú kép kialakulásához.

- Az egészségügyi ellátórendszer az európai átlaghoz viszonyítva jónak mondható, de szükség lenne megoldani a betegség korai felismerését - húzta alá a főosztályvezető. - Az Egyesült Államokban és Németországban már előrehaladott klinikai vizsgálatok folynak, hogyan támaszkodjanak a kutyák szimatára a különböző rákos betegségek kiszűrésénél.
Ahhoz, hogy a betanított kutyák nálunk is az orvosok segítségére lehessenek, hivatalosan igazolt, megbízható méréseken alapuló engedélyeztetési eljáráson kell megméretniük magukat az alapítványt működtető elszánt kutyakiképzőknek. Ez viszont költséges, nagy türelmet, szívósságot követelő hosszas procedúra, amelyhez pályázat útján célszerű anyagi forrásokat előteremteni vagy az egészségügyben elkötelezett szponzorokat felsorakoztatni az ügy mögé.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Hírvilág

Egy önzetlen orvos felfedezése

Frederick Grant Banting, az inzulin egyik felfedezője 120 éve született

Hírvilág

Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló

Feltehetően a fiatal kutatók által történt szervezésnek köszönhetően hatalmas területet ölelt fel a tematika: a gyermek fejlődésének vonatkozásában a fonológiai és lexikális fejlődés, a kognitív fejlődés több aspektusa (tudatelmélet, true-false belief), a memória és metamemória kérdésköre, a tulajdon kognitív oldala, a összehasonlító viselkedés-kutatás, developmental cybernetics, preverbális és prelexikális kommunikáció, fNIRS vizsgálatok.

Gondolat

Mélakórra csengőfű...

NAGY Zsuzsanna

Gyógynövényekkel évezredek óta gyógyítanak, s ma is a házipatika részét alkotják.

Gondolat

Kísérleti eredményeit ma is alkalmazza az orvostudomány

Ma már nem lehet kozmetikai céllal állatkísérletet végezni, de az orvostudomány rendszeresen használja az állatokat különféle vizsgálatokra. Az állatkísérletekről kérdeztük dr. Furka István professzort, akinek kutatási eredményeit ma is alkalmazzák a sebészti gyakorlatban.