A 2-es típusú cukorbetegséggel újonnan diagnosztizált betegeknek kevés szénhidrátot és kevés zsírt és olajat tartalmazó étrendet szoktak javasolni, főleg, ha túlsúlyosak vagy elhízottak is. Akiknek ugyanis sikerül lefogyni, rövidebb-hosszabb ideig sikerül „megúszniuk” a gyógyszeres kezelést, bár hosszabb távon csak keveseknek sikerül karban tartania a betegségét kizárólag diétával. Most olasz kutatók Nápolyban kétféle, ugyanannyi kalóriát (nők: 1500, férfiak: 1800) tartalmazó diéta hatását hasonlították össze diabetesben újonnan megbetegedett, de gyógyszeres kezelésre még nem szoruló alanyok esetében. A betegek HbA1c-szintje 11% alatt volt , de túlsúlyosak vagy elhízottak voltak (BMI >25 kg/m2). Ugyanannyi kalória, több olívaolaj A „mediterrán” diéta lényege a sok zöldség és a kevés „vörös hús” (helyette szárnyasok és halak) fogyasztása volt, a kalóriabevitel >30%-át kellett kitennie olajnak (naponta 30–50 g olívaolaj), és legfeljebb 50%-a származhatott összetett szénhidrátokból (gabonafélék, burgonya). Összehasonlításként az American Heart Association (AHA) viszonylag megalapozott és széles körben ismert diétamodellje szolgált, amely leginkább abban különbözik az előzőtől, hogy az olajból/zsírból származó kalóriák maximális mennyiségét a teljes bevitel kevesebb mint 30%-aként határozza meg. A mediterrán étrend „lekörözte” az AHA-diétát: - Normális, <7%-os HbA1c-szintet ért el 18 hónap után a mediterrán étrendet tartó betegek 24%-a (AHA-diéta: 12%). - A vizsgálat végére, 4 év alatt normális HbA1c-szintet ért el a mediterrán étrendű betegek 70%-a (AHA-diéta: 44%). - A mediterrán diétát tartó betegek 2 kg-mal többet fogytak, mint az AHA által javasolt étrenden élők. - A mediterrán-diétával kezelt cukorbetegek átlagos HbA1c-, éhomi vércukor-, LDL-koleszterin- és trigliceridszintje is szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az AHA-diétát követőké. Az eredmények klinikai jelentősége kiemelkedő, különös tekintettel arra, hogy a a sokak által kedvelt mediterrán étrend - első megközelítésben - mellékhatásmentes, és könnyebben megvalósítható, mint némely „gyilkos” fogyókúraprogram. Magyarország nem Nápoly… Az olasz betegeknek nyilván nem esett nehezére a hagyományos étrendjükhöz hasonló diétát tartani. Nem okozhatott nekik gondot az alapanyagok vagy a készételek beszerzése, sem az ár, sem a beszerzés forrása szempontjából. Hazánkban jócskán megnehezítené a mediterrán-diéta betartását az olívaolaj, a zöldségek és a (tengeri) hal ára (hogy csak néhány példát említsünk), és az ételek szokatlan íze. Ráadásul a magas ár éppen a jellemző cukorbeteg-populációt érintené a legérzékenyebben: az idősödő, a közepesnél rosszabb szociális helyzetű, társbetegségben szenvedő személyeket. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Ann Intern Med 2009 Sep 1; 151:306.