Hírvilág

Kereszttűzben a DSM

2011. AUGUSZTUS 15.

A Journal of Humanistic Psychology júliusi számában két közlemény is komoly kérdéseket vett fel a pszichiáterek és pszichológusok által referenciaként használt Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSM) tudományos szemléletével és etikai megközelítésével kapcsolatban.

G. Kenneth Bradford, a John Kennedy University adjunktusa szerint „A DSM mind klinikai, mind pedig etikai értelemben alapvetően használhatatlan mint érvényes diagnosztikai eszköz”.

Állítását több ponton igyekszik bizonyítani a szerző. Többek között a pszichológiában és a pszichiátriában komoly szerepet játszó szubjektivitásból és interszubjektivitásból (két vagy több személy által osztott szubjektív megfigyelésből) adódó problémákat érzékelteti. Meglátása szerint egy diagnózis leírása akkor pontos, ha több megfigyelő is hasonlóképpen ítéli meg. Régebbi kutatásokat idézve (Goldstein & Goldstein 1978) a tanulmány kiemeli, hogy jelentős pszichiátriai betegségek (skizofrénia, mániás depresszió) más időszakokban és más kultúrákban (Anglia, Egyesült Államok) megbízhatatlanul kerülnek diagnosztizálásra.

A szerző vitatja, hogy a lelki betegségekre egyöntetűen használható lenne a testi betegségek módszertana, hiszen a szervek feladata és kölcsönhatása nem biztos, hogy hasonló kölcsönhatási rendszerben különül el lelki betegségek esetében. Megjegyzi, hogy elképzelhető, hogy skizofrénia esetében az MRI és fMRI-vel készített felvételeken kimutatható elváltozás, talán a skizofrénia következménye és nem az alapbetegség tünete.

Korábbi közleményekre hivatkozva a szerző hangsúlyozza, hogy a ma már a normálisnak ítélhető szomorúság is beleesik a depresszió leírásába, amelyben gyógyszergyári befolyást és ipari érdekeket vél felfedezni. A gyermekeknél diagnosztizálható figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) elemezve, a szerző inkább egy személytelen és több szempontból túlhajtott kultúra hatását érzi, mintsem a diagnosztizált gyermek „szociális problémáit”. A szerző meglátása szerint nehezen érthető lépés volt az is, hogy a DSM-II-ből magyarázat nélkül törölték neurózist.

Ám a kritika mellett javaslatokat is megfogalmaz a közlemény. A szerző ismerteti, hogy rendkívül nehéz a köznapi megítélés alá eső szomorúság és a depresszió korrekt elkülönítése. Javaslataiban többek között empirikus alapú megközelítés helyett a szubjektivitás és interszubjektivitás tudatos beemelését, a fenomenológiai megközelítést hangsúlyozza, tartalom-alapú pszichológia helyett folyamat-alapú pszichológiát, és objektivitás helyett interszubjektivitást, valamint dekontextualizálás (t.i. amikor nem veszik figyelembe az egyén körülményit, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb tényezőket) helyett kontextus alapú értékelést, a személytelen helyett pedig empatikus megközelítést javasol.

A másik közlemény szintén erős kritikával él. David H. Jacobs és David Cohen (Florida Int. University) meglátása szerint a DSM azon kísérlete, hogy az egyén érzéseit és viselkedését elkülönítse az illető egyedi körülményeitől és kontextusától, inkább morális vállalkozás, mintsem tudományos módszer.

A pszichopatológia szemléletbeli nehézségei mellett a szerzők megkérdőjelezik a pszichológiai diszfunkció fogalmának a biológiai diszfunkció mintájára történő használatát. A szívmegállás jelenségével illusztrálja a közlemény, hogy míg a hagyományos medicinában jól mérhető a betegségek előfordulása és könnyen konszenzus érhető el azok káros hatásának megítélése felől is, addig a lelki betegségek erősen kontextus-függőek. A szerzők nem találják kielégítőnek a depresszió definíciójánál az „aránytalan szomorúság” fogalmát, hiszen ennek szubjektivitása miatt nem felel meg a tudományosság igényének.

A depresszió mellett a poszttraumatikus stressz-szindrómát (PTSD) veszik górcső alá a szerzők. Megítélésük szerint ez az egyetlen diagnózis, amely megkívánja a klinikustól, hogy figyelembe vegye a beteg személyes történetét. Ezt tehát egy hibrid diagnózisnak látják, mert a diagnosztizáló orvos megítélésén túl az illető személy történetét is figyelembe kell venni. A szerzők meglátása szerint a kórkép DSM-be történő kerülésében nagy szerepet játszott a vietnami háborús veteránok nyomása és egyfajta medikalizációs folyamat.

A szociális komponens szintén nehezen megfogható és objektiválható tényező. Hiszen, míg a szerveink esetében pontosan tudható a normális működés, addig a társadalom esetében ez vitatható és sokszor szubjektív. Az egyén viselkedésének megítélése a társadalomban sokszor rendkívül komplex és egyéni, ezért a szerzők nehezményezik a DSM dekontextualizáló törekvését.

A várhatóan heves szakmai vitákat kiváltó közlemények a DSM rendszerében és szemléletében a kérdés koncepcionális átgondolását javasolják, és ugyanezt kérik közvetetten a pszichiátriában és a pszichológiában is.


eLitMed.hu

Forrás:

Fundamental Flaws of the DSM: Re-Envisioning Diagnosis - JHP vol. 50 no. 3 335-350

Does “Psychological Dysfunction” Mean Anything? A Critical Essay on Pathology Versus Agency – JPH vol. 50 no. 3 312-334


Kapcsolódó anyagok:

DSM-V - mit várhatunk?

DSM-V – kudarcra ítélt vállalkozás?

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A személyiségzavarok pszichodinamikus pszichoterápiája

Mivel a személyiségzavarokra az új évezredben különösen sok kutatás irányult, mint várható, ez a kötet nagyon gazdag és sok újdonságot tartalmaz. Csak tanulmány méretében lehetne méltó és igazságos ismertétest írni róla, különösen, ha a recenzens néhány vitapontot is ki akarna emelni.

Gondolat

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

dr. KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Gondolat

Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről