Hírvilág

Képzettebb beteg = sikeresebb terápia

2013. MÁJUS 16.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemzetközi Hipertónia Liga kezdeményezésére minden év május 17-én tartja a magas vérnyomás világnapját. A Magyar Hypertonia Társaság ennek apropóján az idei évben a magas vérnyomás hosszú távú veszélyeit helyezi előtérbe, hangsúlyozva a megfelelő és rendszeres gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli szokások jelentőségét is. A világnap alkalmából bemutattak két friss hazai felmérést is, amik azt igazolják, hogy érdemes a betegek életmódváltását külön eszközökkel ösztönözni és támogatni.

Magyarországon a magas vérnyomás a leggyakoribb népbetegség, a felnőtt lakosság jelentős részét, több mint 2,5 millió embert érint. Erre hívja föl a figyelmet a Hypertonia Világnap, amit május 17-én tartanak. Idei jelmondata: Egészséges pulzusszám – normális vérnyomás. A világnap apropóján a Magyar Hypertonia Társaság ismét a magasvérnyomás-betegség megelőzésére, veszélyeire és megfelelő kezelésére igyekszik felhívni a lakosság figyelmét.

A Magyar Hypertonia Társaság 2005-ben indította az „Éljen 140/90 alatt!" című országos programját a vérnyomás normális értékének széles körű megismertetése, a célvérnyomás elérési arány növelése, valamint a szív- és érrendszeri halálozás csökkentése céljából. A program során külön figyelmet szenteltek a szakdolgozók képzésének és a hozzátartozóknak. A szakdolgozókból oklevéllel elismert hypertonia ápoló válhatott. A hozzátartozók bevonása az oktatásba pedig növelheti a betege együttműködését az által, hogy érzik maguk mellett a család támogatását.

A program 2012-ben az otthoni vérnyomásmérés jelentőségének megtartása mellett a betegek életmódváltását helyezte előtérbe. A Program során nyert adatok egyértelműen rávilágítottak, hogy a hypertoniás betegekkel folytatott „Tudatos Törődés" már rövid távon is kézzelfogható eredményeket képes elérni, valamint arra is, hogy a betegség szövődményeinek megelőzésében kulcsfontosságú tényező a beteg terápiahűsége. A terápiahűséget így 2013-ban két különböző programban vizsgálta és támogatta a Társaság.

„Lépj tovább” program

A 2012 első félévében kezdődött „Lépj tovább! Felmérés" edukáció és adatgyűjtés célja pedig annak a vizsgálata volt, hogy a beteg együttműködését segítő általános eszközök (vérnyomásnapló, mozgásnapló, életmódváltás tanácsadó füzetek) kiegészítése lépésszámlálóval miként segíti az egyénre szabott életmódváltást.

A kérdőíves kutatásban összesen 636 család- és szakorvos vett részt, a programba bevont betegek száma pedig 15 838 fő volt. A betegek nemek szerint megoszlása egyenletes volt (51 vs. 49%), és a vizsgálatba bevontak kb. fele kapott a beteg együttműködését segítő általános eszközökön túl lépésszámlálót is. A vizsgáltba kerültek 31 százaléka 25-45 év közötti, 43 százalékuk 45-65 év közötti, míg 20 százalékuk 65 évesnél idősebb volt.

A vizsgált betegek fele 5-15 éve szenvedett magasvérnyomás-betegségben, 27 százaléknál ez az időszak kevesebb, mint 5 év, 23 százalékuknál pedig több mint 15 év volt.

Az első figyelemre méltó különbség a viziten történő megjelenés volt, ugyanis a lépésszámlálót is kapók nagyobb arányban jelentek meg a viziteken mint csak az általános betegedukációs csomagot kapott társaik. Ráadásul az idő előrehaladtával ez a különbség nőtt, a 4. hónapban már 6% volt (82,5 vs. 76,5%).

Ugyanez a tendencia érvényesült célvérnyomás elérésében is, azonban itt a különbség még nagyobb volt, több mint 8% (81,8 vs. 73,7%), a 4. hónap végére a lépésszámlálót kapók csoportjának javára.

Az orvosok elsöprő többségének véleménye szerint azok között, akik mozogtak, ott általában is nagyobb volt célvérnyomás érték elérésének aránya.

A felmérés során azt is vizsgálták, hogy a hipertóniás betegek hány százaléka végez rendszeres/aktív testmozgást. A kép elég lehangoló, mivel a megkérdezett orvok 30 százaléka szerint a betegeinek kevesebb mint 10 százaléka, a megkérdezett orvosok másik 45 százaléka szerint pedig csak betegeinek 10-30 százaléka végez aktív mozgást.

Ehhez képest a 4. hónap végére a lépésszámlálóval is rendelkező csoport 64 százaléka végzett aktív mozgást, miközben a másik – „csak” a beteg együttműködését segítő általános eszközöket kapó – csoportban ez az arány 43% volt. Elmondhatjuk tehát, hogy a lépésszámlálós csoportban közel másfélszer annyian végeztek aktív mozgást, mint a „csak” a beteg együttműködését segítő általános eszközöket kapó csoportban!

„Egyéni egészség” program

A 2012 második félévében kezdődő „Egyéni Egészség” oktató és adatgyűjtő program célja az volt, hogy a beteg együttműködését támogató általános tájékoztató eszközök (vérnyomásnapló, mozgásnapló, életmódváltás tanácsadó füzetek) kiegészítve a személyre szabott egyéni életmódváltást segítő zöld recept alkalmazásával milyen arányban javítja a célvérnyomást elérő betegek számát.

A programban használt Zöld recept segítségével a résztvevők összesen három különféle témakörben – étkezés, mozgás, stressz elkerülése – kaptak személyre szabott életmódi tanácsokat kezelőorvosuktól.

A kutatást összesen 424 család- és szakorvos körében végezték, a kérdőív az orvosok terápiás tapasztalatai, ismeretei alapján került kitöltésre. A kutatásban egyaránt megtalálható volt minden ellátási szint és minden településtípus is. A programban részt vevő betegek fele (50%) volt 45-65 év közötti és kb. egy-egy negyede volt ennél idősebb vagy fiatalabb. A magasvérnyomás-betegség fennállását tekintve a résztvevők mintegy harmada (31%) volt 5 évnél rövidebb ideje érintett a betegségben, 5-15 évnyi betegségtörténetről a résztvevők 45 százaléka számolt be, és 15 évnél régebb óta volt hipertóniás a résztvevők negyede (24%).

Az eredményeket tekintve elmondható, hogy a beteg-együttműködést segítő eszközöket kapó betegek fele (51%) változtatott az életmódján a vizsgált időszakban. A változás tartósságát szintén vizsgálták és azt találták, hogy több mint egyharmad (36%) volt azok aránya, akik 4 hónapon túl is fenntartották az életmódváltást. Érdekes módón, a megszakítás alakulása időben nézve egyenletes volt, havonta 15-16 százaléknyian morzsolódtak le.

Egyértelműnek tűnik viszont az, hogy a nem és az életkor befolyásolja az életmódváltási hajlandóságot. A megkérdezett orvosok több mint fele (53%) állította, hogy a fiatalabbak könnyebben változtatnak életükön, és csak 1,5 százalékuk mondta azt, hogy ez az idősebbekre lenne inkább jellemző. Nemek szerint is egyértelmű különbség volt tapasztalható, a sikeres életmódváltók aránya 59% volt a hölgyeknél, és csak 41% a férfiaknál.

Nagyon pozitív volt viszont a zöld recept fogadtatása, a megkérdezett orvosok egyöntetűen (95%) állították, hogy összefüggés található a betegek állapotában bekövetkezett pozitív változások és a Zöld recept között! Ugyanekkora arányban állították azt is, hogy tapasztalataik alapján a többi betegüknél is bevezetnék a módszert amennyiben lehetősége lenne rá.

A programba szereplő betegek véleményét szintén megkérdezték a Zöld receptről. A betegek zöme, fontosnak és hasznosnak tartotta, és úgy érezte, hogy így bátrabban mer kérdezni a tennivalókról és lelkesebben próbál változtatni. Mindösszesen a betegek 10 százaléka érezte feleslegesnek a kezdeményezést.

Az életmódváltás egyes elemeit vizsgálva elmondható, hogy a betegek legkönnyebben az étkezéssel, diétával összefüggő változásokat tudták tejesíteni. Az orvosi tapasztalatok alapján a második legkönnyebben teljesíthető elemnek – némiképpen meglepő módon – a mozgás bizonyult. Sokkal kevésbé voltak sikeresek a betegek a káros szenvedélyek mellőzését illetően, és a legtöbb gondot a stressz csökkentése okozta.
Ha az egyes „betegtípusokat” vizsgáljuk kiderül, hogy azoknál volt sikeresebb az életmódváltás, akiknél frissen diagnosztizálták a magasvérnyomás-betegséget, vagy akinél már bekövetkezett valamelyik súlyos szövődmény. A sikeresség arányos volt a betegség meglétének időtartamával is, ugyanis minél régebb óta hipertóniás valaki, annál kisebb az esélye a sikeres életmódváltásnak.

Az életmódváltáson belül egyes pozitív változásokat külön is figyeltek, így elmondhatjuk, hogy a program hatására a résztvevők 54 százalékának sikerült fogyni. A zömének ugyan csak kevesebb mint 5 kg-ot, de a résztvevők 5 százalékának például több mint 10 kg súlyvesztés is sikerült. Komoly siker viszont, hogy az egyéni egészségterv hatására a résztvevők 15 százaléka abbahagyta a dohányzást, és további 37 százalék pedig sikeresen csökkentette a napi dohányzás mennyiségét. Ami a mozgást illeti a résztvevők fele (48%) végzett rendszeresen, legalább heti háromszor testmozgást.

Egy további érdekes adat arról tájékoztat, hogy mekkora támogatást kaptak az érintettek a hozzátartozóiról. A jelek szerint itt még van hova javulni, ugyanis a megkérdezett orvosok 85 százaléka szerint betegeinek kevesebb mint fele kapott bármilyen támogatást, sőt 40 százalékuk szerint csak kevesebb, mint a betegek negyede jutott családi támogatáshoz.

Mint a vizsgálati eredményekből látható, a személyre szabott segítség az életmódváltásban kifejezetten kedvező irányba befolyásolja a sikerességet. Az is egyértelmű, hogy a beteg együttműködését segítő általános eszközök kiegészítése szintén hatékonyan növeli az életmódváltási halandóságot és sikerességet.
Összességében elmondható tehát, hogy mind a terápia hatékonyságában, mind a szövődmények megelőzésében kifizetődő a betegek oktatása, sőt, érdemes személyre szabott, vagy a szokásos eszközök túli támogatást kínálni.

Az orvosok számára fontos üzenet, hogy a vérnyomást „Mérjük, kezeljük, kövessük!” Fontos a betegek hosszú távú gondozása, hogy ne hagyják abba a gyógyszerszedést, és motiváltak maradjanak az elért pozitív életmódi változtatások megtartásában. A hypertonia kezelése nem csak pénzkérdés. Olcsó gyógyszerekkel is jól be lehet állítani a legtöbb beteg vérnyomását. A legfontosabb azt elérni, hogy ezeket a beteg rednszeresen szedje is.

dr. Lipták Judit
2013. május 16.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

FARSANG Csaba

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Klinikum

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Klinikum

Magas vérnyomás a vesebetegek körében

Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.

Agykutatás

Az alvás világnapja

Az Alvás Világnapja, melyet hat éve indítottak az Amerikai Egyesült Államokból, ma már számos országban az alváskultúra kiemelkedő eseménye. A World Association of Sleep Medicine, az alvástudomány és alvásgyógyítás legrangosabb nemzetközi szervezete a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteket jelölte meg arra az alkalomra, hogy felhívják a figyelmet a pihentető alvás fontosságára.