Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást. A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és az életműve ihlette kortárs alkotásokat bemutató tárlatot hétfőn nyitják meg. A kiállítást a Magyarországi Evangélikus Egyház kezdeményezésére rendezték, a keresztény-zsidó párbeszéd jegyében. Az evangélikus egyház "felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért", és a kiállítást "a bocsánatkérés és a szeretet kifejezésének szolgálatába kívánja állítani" - áll a Hol van a te testvéred? című kiállításról szóló sajtóközleményben. A kiállítás címe az Ószövetségből származik, Káin és Ábel történetére utal. A szervezők kortárs magyar írókat, szobrászokat, festőművészeket, zeneszerzőket kértek fel, hogy Ámos Imre életművéből kiindulva reflektáljanak "az európai etika 20. századi állapotára". A projektben részt vett többek között Haraszty István, Konok Tamás és Nádler István képzőművész, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Podmaniczky Szilárd író, Dés László, Vukán György és Fassang László zeneszerző. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) Moholy-Nagy Galériájában berendezett kiállítás hétfő esti megnyitóján egy pódiumbeszélgetést is tartanak Zsidóság, kereszténység és a holokauszt apokalipszise címmel. A beszélgetésen Fabiny Tamás evangélikus püspök, Christian Wiese vallástörténész, a frankfurti egyetem kutatója, és Kovács András szociológus, a berlini műszaki egyetemen működő antiszemitizmus-kutató központ vendégkutatója vesz részt, a moderátor Isabel Enzenbach, a központ munkatársa. Ámos Imre 1907-ben született Nagykállón. A Műegyetemen, majd a 1929 és 1935 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula volt a tanára. 1931-től kezdve szerepelt kiállításokon, gyakran feleségével együtt. 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KUT) választotta tagjává. Ettől fogva minden nyáron Szentendrén alkotott. 1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. Kezdetben a posztimpresszionizmus (Rippl-Rónai József és a Nabis-csoport hatása) volt jellemző művészetére. 1937-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett Marc Chagall-lal. A posztimpresszionizmus képviselője, számos alkotásán Marc Chagall hatására szürrealista jegyek is megjelentek. Művészetére az álomszerű ábrázolás, a második világháború alatt pedig a rettegés, a félelem megjelenítése vált jellemzővé. 1940-től haláláig – kisebb megszakításokkal – munkaszolgálatos volt. 1944 nyarán halt meg, feltehetően egy németországi munkatáborban. 2013. június 17., hétfő