Hírvilág

Elvegyülni és kiválni

2013. JANUÁR 20.

A tehetség a téma az Örkény Színház Széljegyzet című beszélgetéssorozatának következő állomásán; a január 27-i program vendége Czeizel Endre orvos-genetikus és Örkény Antal szociológus.

A következő, harmadik Széljegyzet-beszélgetés témája az Örkény Színházban a tehetség; Elvegyülni és kiválni - az egyedi (zseni vagy deviáns) és a közösség címmel tartanak beszélgetést Peer Gynt című előadásuk kapcsán.


A tehetség

"Csaknem minden szellemi jelleg (tulajdonság), például az értelem–értelmesség (szokás intelligenciáról vagy okosságról is beszélni) számszerűen mérhető. A nagyszámú emberben, ún. sokaságban kapott értékek (az intelligencia esetén az intelligencia quotiensek, az ún. IQ-k) relatív gyakoriságát ábrázolva harang alakú, ún. normális, ill. ehhez közelítő eloszlást kapunk. Ez a Gauss-görbe.

Az eloszlás jellegéből következően, elméletileg az emberek kétharmada (pontosan 68,2%-a) átlagos, mivel –1 és +1 szórás között találhatók. A –2 és –1, valamint a +2 és +1 szórások közé az átlagtól elmaradó, illetve az átlagot meghaladó személyek, a populáció 13,6-13,6%-a kerül. A +2 és –2 szóráson kívüli személyeket – a populáció mintegy 2,3-2,3%-át – már szélsőséges: kivételesen jó vagy kivételesen rossz képességűeknek tekintjük. Már csak a normális eloszlás nevéből kifolyólag is, ők már “abnormálisak”, de e megnevezést – mindennapos szóhasználatuk pejoratív jellege miatt – kerüljük....a kivételesen jó képességűek, akiket egyszerűbben tehetségeknek nevezünk a népesség mintegy 2,3%-át képviselik.

Hazánkban ez – bár a konkretizálás hipotetikus – például az értelmi képesség esetén 240.000 kivételesen jó képességű embert jelenthet. (Ebben, persze, az újszülöttektől e legidősebbekig minden állampolgár benne foglaltatik.) A szakirodalomban szokás a +3 szórás feletti kivételes tehetségek 0,1%-át is elkülöníteni. (A továbbiakban az ő esetleges “hátrányos” helyzetüket vizsgáljuk meg.) Számuk hazánkban egy adott jelleg esetén 10.600 kehet.

A +4 szórás feletti “szuper”-tehetségek száma már csak 333, és a “zseni”-tartománynak tekintett +5 szórás (175 feletti IQ) fölé, a “pozitív extrém variánsok” közé hazánkban jelenleg 3 személy kerülhetne. Persze, mindezek a számok csak amolyan statisztikai játéknak tekinthetők. Egyfelől az intelligencia-tesztek és az IQ-k értékét sokan vitatják. A 140 feletti IQ tartományban a mérés objektivitása különösen kérdéses. Másfelől e vizsgáló módszerek létrehozóinak elképzelése, nevezetesen, hogy e tesztekkel az adottságokat és ne a képességeket mérjék, nem vált valóra. (A szakirodalomban az adottságon a velünk született potenciális lehetőségeket, míg a képességen a társadalmi feltételek biztosította és a személyiségfejlődés eredményeképpen megvalósuló, tehát a teljesítményekben realizálódó adottságokat értjük. ...

Az intelligenciatesztek eredménye ugyanis jelentősen függ a származástól: első sorban az adott család anyagi-kulturális helyzetétől. De ezek jól ismertek, ezért itt ne is foglalkozzunk velük. Viszont azt a kérdést feltétlenül tisztáznunk kell, hogy a kivételesen jó általános értelmesség, tehát a különleges okosság egyenlő-e a kivételes szellemi képességgel?" - írja a témáról dr. Czeizel Endre.

Van-e összefüggés a tehetség és a deviancia között? Milyen szerepet játszanak a gének és a környezet? Elég a tehetség, vagy kitartás és munkabírás is szükséges? Mi az oka a tehetségek gyakori lelki bántalmainak? Miért válnak olykor a zseniális szellemi vezérek zsarnokká? Könnyű-e különlegesnek lenni? Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről beszélget a Széljegyzet következő részében Bíró Kriszta Czeizel Endrével és Örkény Antallal.

Henrik Ibsen Peer Gynt című drámáját 2012 márciusában mutatta be az Örkény Színház Ascher Tamás rendezésében, a címszerepet Polgár Csaba játssza. Az előadásban Ase szerepében Kerekes Éva, Solvejgként Szandtner Anna látható.



NZS
2013. január 19.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Lermontov: pesszimizmus és szenvedély

1841. július 27.-én kapott egy pisztolypárbajban Lermontov halálos sebet.

Hírvilág

Tyúkkal fizetnek a műtétért

Hardi Richárd, az Afrikában gyógyító szemorvos-szerzetes a napokban a Millenáris parki Európa pont vendége volt. Hallgatóságának mesélt az itthoniak által talán egzotikusnak gondolt orvosi munkájáról, szűkebb és tágabb afrikai környezete jelenlegi állapotairól és arról a különleges élményről, ami visszaadja betegei látását.

Hírvilág

Antocianinok a köszvényes roham ellen

A cseresznye csökkentheti a köszvényes rohamok kockázatát