A tehetség a téma az Örkény Színház Széljegyzet című beszélgetéssorozatának következő állomásán; a január 27-i program vendége Czeizel Endre orvos-genetikus és Örkény Antal szociológus. A következő, harmadik Széljegyzet-beszélgetés témája az Örkény Színházban a tehetség; Elvegyülni és kiválni - az egyedi (zseni vagy deviáns) és a közösség címmel tartanak beszélgetést Peer Gynt című előadásuk kapcsán. A tehetség "Csaknem minden szellemi jelleg (tulajdonság), például az értelem–értelmesség (szokás intelligenciáról vagy okosságról is beszélni) számszerűen mérhető. A nagyszámú emberben, ún. sokaságban kapott értékek (az intelligencia esetén az intelligencia quotiensek, az ún. IQ-k) relatív gyakoriságát ábrázolva harang alakú, ún. normális, ill. ehhez közelítő eloszlást kapunk. Ez a Gauss-görbe. Az eloszlás jellegéből következően, elméletileg az emberek kétharmada (pontosan 68,2%-a) átlagos, mivel –1 és +1 szórás között találhatók. A –2 és –1, valamint a +2 és +1 szórások közé az átlagtól elmaradó, illetve az átlagot meghaladó személyek, a populáció 13,6-13,6%-a kerül. A +2 és –2 szóráson kívüli személyeket – a populáció mintegy 2,3-2,3%-át – már szélsőséges: kivételesen jó vagy kivételesen rossz képességűeknek tekintjük. Már csak a normális eloszlás nevéből kifolyólag is, ők már “abnormálisak”, de e megnevezést – mindennapos szóhasználatuk pejoratív jellege miatt – kerüljük....a kivételesen jó képességűek, akiket egyszerűbben tehetségeknek nevezünk a népesség mintegy 2,3%-át képviselik. Hazánkban ez – bár a konkretizálás hipotetikus – például az értelmi képesség esetén 240.000 kivételesen jó képességű embert jelenthet. (Ebben, persze, az újszülöttektől e legidősebbekig minden állampolgár benne foglaltatik.) A szakirodalomban szokás a +3 szórás feletti kivételes tehetségek 0,1%-át is elkülöníteni. (A továbbiakban az ő esetleges “hátrányos” helyzetüket vizsgáljuk meg.) Számuk hazánkban egy adott jelleg esetén 10.600 kehet. A +4 szórás feletti “szuper”-tehetségek száma már csak 333, és a “zseni”-tartománynak tekintett +5 szórás (175 feletti IQ) fölé, a “pozitív extrém variánsok” közé hazánkban jelenleg 3 személy kerülhetne. Persze, mindezek a számok csak amolyan statisztikai játéknak tekinthetők. Egyfelől az intelligencia-tesztek és az IQ-k értékét sokan vitatják. A 140 feletti IQ tartományban a mérés objektivitása különösen kérdéses. Másfelől e vizsgáló módszerek létrehozóinak elképzelése, nevezetesen, hogy e tesztekkel az adottságokat és ne a képességeket mérjék, nem vált valóra. (A szakirodalomban az adottságon a velünk született potenciális lehetőségeket, míg a képességen a társadalmi feltételek biztosította és a személyiségfejlődés eredményeképpen megvalósuló, tehát a teljesítményekben realizálódó adottságokat értjük. ... Az intelligenciatesztek eredménye ugyanis jelentősen függ a származástól: első sorban az adott család anyagi-kulturális helyzetétől. De ezek jól ismertek, ezért itt ne is foglalkozzunk velük. Viszont azt a kérdést feltétlenül tisztáznunk kell, hogy a kivételesen jó általános értelmesség, tehát a különleges okosság egyenlő-e a kivételes szellemi képességgel?" - írja a témáról dr. Czeizel Endre. Van-e összefüggés a tehetség és a deviancia között? Milyen szerepet játszanak a gének és a környezet? Elég a tehetség, vagy kitartás és munkabírás is szükséges? Mi az oka a tehetségek gyakori lelki bántalmainak? Miért válnak olykor a zseniális szellemi vezérek zsarnokká? Könnyű-e különlegesnek lenni? Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről beszélget a Széljegyzet következő részében Bíró Kriszta Czeizel Endrével és Örkény Antallal. Henrik Ibsen Peer Gynt című drámáját 2012 márciusában mutatta be az Örkény Színház Ascher Tamás rendezésében, a címszerepet Polgár Csaba játssza. Az előadásban Ase szerepében Kerekes Éva, Solvejgként Szandtner Anna látható. NZS 2013. január 19.