Hírvilág

Egységes ellátási nívó is kell

2011. AUGUSZTUS 15.

Az egészségügy átalakításában hangsúlyos szerepet kap a betegirányítási rendszer, amelyet a meglévő és valós betegmozgások figyelembevételével kívánnak kialakítani. Az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársai az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit vizsgálta, kutatásuk első szakaszában a 2008-ban elvégzett, 63 ezer közfinanszírozott szürkehályog műtét adatait elemezték.

Míg az ilyen műtétek többségét más országokban jellemzően az egynapos sebészeti ellátás keretében biztosítják az intézmények, addig hazánkban ennek aránya még messze elmarad a fejlett országokétól, mindössze 22 százalék. Valószínűsíthető azonban, hogy az intézményeket visszatartja az egynapos műtétek elvégzésétől vagy jelentésétől az, hogy az ágyszám kihasználtság csökkenése azonnali TVK csökkentést is jelent számukra. Bár az egynapos ellátás a büdzsé számára gazdaságosabb lenne, ugyanakkor ennek háttérszükségletei nem biztosítottak, különösen a kisebb településeken nincsen megfelelő szociális környezet, közlekedés, otthonápolási szolgálat a hazatérő beteg számára.

A kutatás eredményei alátámasztották, hogy hatékony betegút-szervezéssel, az egynapos ellátáshoz való hozzáférés javításával, az igénybevételhez igazított kapacitásszervezéssel több százmillió forintnyi forrás lenne felszabadítható. Azonban a szükségletalapú finanszírozást a jelenlegi Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem tudja megoldani.

Hazánkban az ellátás minősége nagyban függ attól, hogy a páciens hol lakik. A régiók szerinti felosztásban a legtöbb egynapos szürkehályog műtétet Nyugat-Dunántúlon, a legkevesebbet Észak-Alföldön végezték. Kistérségi szinten azonban előfordult, hogy az egynapos beavatkozások aránya több mint 90 százalék volt, máshol pedig egyszer sem operáltak így. A nagyobb településeken élők nagyobb eséllyel jutnak a korszerűbb ellátáshoz, hiszen az itt lakók 24 százalékát már hazaengedték az operáció napján, míg ugyanez az arány az 1000 fő alatti kistelepüléseken élők esetében csupán 14 százalék volt. A műtétek felét egyébként az országban lévő, 72 szürkehályog műtétet végző intézmény negyedében végezték el, néhány ellátó éves műtétszáma még a szakmai protokollban előírtat sem érte el.

Továbbra is megfigyelhető a budapesti túlsúly az ellátásban, a beteg az utazással járó többletköltséget is vállalva útra kel azért, hogy megfelelő ellátást kapjon. A 2008-ban szürkehályog műtétre az esetek mintegy 10%-ában másik régióban, közel 20%-ában másik megyében, közel felében pedig másik kistérségben került sor. Legnagyobb arányban a Dél-Alföldi régióból léptek ki a betegek az operáció miatt, a pest megyei páciensek döntő többsége pedig budapesti intézményt keresett fel.

A betegek tehát nem mindig a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményt keresik fel a műtétet céljából, kistérségi szinten előfordult, hogy a páciensek csupán 10 százaléka választotta a saját kistérségében lévő ellátó helyet. Míg az OEP betegszállításra és utazási költségtérítésre 2010-ben összesen 10 milliárd forintot tervezett, így számottevő tétel lehet ezek megtakarítása úgy, hogy a páciensek a legközelebbi intézményt választják. A távolabbi intézmény igénybevételét az egyéni fogyasztói választáson kívül a követett beutalási rend, illetve a területi ellátási kötelezettség (TEK) rendszere is befolyásolja, mivel nem minden esetben a legközelebbi szolgáltató az ellátásra kötelezett, s ha a páciens mégis a közelebbi intézményt választja, eltér a kijelölt betegúttól.

Az egészségpolitikának ugyanakkor meg kellene határoznia a főbb irányvonalakat: fenntartja-e a TEK-et, a kötött betegutakat, vagy választási lehetőséget biztosít a betegnek? Az EgészségMonitor kutatása rámutatott arra, hogy az utazási távolságok nem játszanak nagy szerepet a tényleges igénybevételnél, így az intézménykoncentráció várhatóan nem riasztja majd el a pácienseket attól, hogy a jobb ellátás érdekében többet utazzanak és költsenek. Ugyanakkor elengedhetetlen a garantált, egységes ellátási nívó biztosítása, mert amíg a beteget másként operálják meg Győrben mint Sopronban, addig Győrbe fog menni a jobb ellátás érdekében.

eLitMed.hu, T.O.
2011-03-21

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.