Hírvilág

Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni

2012. SZEPTEMBER 07.

Konszolidációs időszak következhet a gyógyszeripar számára, bár a jövő esztendőt még valahogyan túl kell élni – hangzott el azon a csütörtöki, budapesti konferencián, amelyet a Figyelő című hetilap szervezett, s ahol ismertették a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „A gyógyszeripar nemzetgazdaságban betöltött szerepéről” készült kutatásának eredményeit. A rendezvényen Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára azt is elmondta, az ágazatban fejlesztésekre csak uniós forrásokból van lehetőség, egyébként a szűkös forrásokból kell a lehető legnagyobb egészségnyereséget elérni úgy, hogy a „nyomorult helyzetben lévő lakosság” hozzájusson a gyógyszeréhez.

Számos intézkedést foganatosított ezért az egészségügyi vezetés, azonban a legfőbb politikai célkitűzést is szem előtt kellett tartaniuk: a betegterhek nem növekedhetnek. Mindezt el kellett érni úgy, hogy a 2009-es járulékcsökkentéssel mintegy 100 milliárd forintot vontak el a társadalombiztosítástól, s a minimálbérek járuléka sem jelent meg annak költségvetésében. Bár valóban extra terheket róttak a gyógyszerágazatra, ám a szakpolitikus azt is hangsúlyozta, a folyamatos párbeszédnek és együttműködésnek köszönhetően az elmúlt két évben masszív ellátási zavar nem alakult ki a gyógyszerpiacon.

A gazdasági válság közepette olyan nehézségekkel is meg kellett küzdeniük, amelyek az előző időszak hibás döntéseiből eredtek. A patikaliberalizációval indokolatlanul növekedett a gyógyszertárak száma, amelyek negyede – első sorban a kisebbek – veszteségessé vált. Bár 2008-ban megszorításokkal igyekeztek tompítani a válság hatásait, ám a gyógyszertámogatás volumene mégis nőtt.

A Széll Kálmán Terv 2012-ben 83 milliárdot vont el a gyógyszerágazattól, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 újabb 40 milliárdos megszorítást rendelt el. Jelentős megtakarításokat jelent a gyógyszerkassza számára az eredményalapú rendszer bevezetése, a beteg-együttműködéshez kötött gyógyszertámogatás, ahogyan a 30 napos felírás bevezetése is. Nem csak a büdzsé, hanem a betegek is megtakarításokat könyvelhettek el az intézkedéseknek köszönhetően, ahogyan az új támogatási rendszerek bevezetésével kiderült: lehet változtatni a páciensek gyógyszerkiváltási szokásain. Az E-Alap túlköltését kompenzálják a vártnál nagyobb gyártói befizetések, és a tervezettnél több járulékbevétel.

Összességében a hazai gyógyszeripar jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, ám Cserháti Péter úgy fogalmazott: a konszolidáció időszaka következhet, igaz, a jövő évet még túl kell élnie az ágazatnak.

Fontos ágazat nemzetgazdaságunk számára a gyógyszeripar – mondta expozéjában Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Mind a bevételek mind pedig a foglalkoztatottak számának szempontjából kiemelt tényező, éppen ezért fontos a stratégiai együttműködés a szabályozók és a piaci szereplők között. Feszültségeket a szabályozási rendszer változásai okozhatnak, valamint az, hogy a termelési költségek magasak a fejlődő országokhoz viszonyítva. A politika többek között a felsőoktatási rendszerben történt átalakításokkal kompenzálhatja az ágazatban jelentkező közép- és felsőfokú szakmai továbbképzés hiányosságait, ám a képzett munkaerő elvándorlása a gyógyszeriparban is komoly veszély.

Míg általánosságban 6,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatás 2008 és 2010 között, addig a gyógyszeriparban, ugyanebben az időszakban 0,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető – támasztotta alá az NGM helyettes államtitkárának megállapításait a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója. Két év adatgyűjtésének eredményeit ismertette Várkonyi Gáspár, amelyet 25 vállalat bevonásával végeztek, köztük innovatív fejlesztők, ellátók és gyártók. A gyógyszergyártók 2010-ben 615 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar nemzetgazdasághoz, ami 14,5 százalékos bővülést jelentett a korábbi évekhez képest. A legjelentősebb tevékenység azonban a kutatásfejlesztésben figyelhető meg, hiszen a gyógyszeripar két évvel ezelőtt 70 milliárd forintot fordított erre, ami a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa.

A mostani struktúrában a hozzárendelt forrásokból az egészségügyi rendszer nem tartható fenn – mondta a konferencián dr. Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának vezetője. Míg 2006-ig jelentős növekedés volt megfigyelhető a gyógyszerkasszában, azt követően azonban folyamatos a kivonás. Így végül 2014-re a Széll Kálmán Tervnek is köszönhetően a 1994-es értékre kerülhet a kassza.

Míg a gazdagabb országok 10, addig a szegényebbek a nemzeti össztermék 8 százalékát költik egészségügyre, ám utóbbiaknak éppen úgy a nyugat-európai árakon kell beszerezniük a gyógyszereket, így végül arányosan mégis többet költenek, mint a forrásokban bővelkedők. Hazánkban a gyógyszerkassza kiadásai GDP arányosan 1,4 százalékot tettek ki 2009-ben. Tavaly ez az arány 1,1 százalékra csökkent, jövőre további visszaesés várható: 0,7 százalékot prognosztizálnak a szakemberek. Kaló Zoltán szerint ez a mértékű forráskivonás sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolható.

Egyértelmű a GDP és a várható átlagos élettartam között az összefüggés, hiszen a lakosság egészséghez juttatása a GDP arányában valósulhat meg. Ezt már dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet igazgatója fejtette ki előadásában. Hazánkban az egészségügyre fordított forrás kevés, és az sem hasznosul megfelelően. Pedig a gazdaság döntő mértékben határozza meg az egészséget, ahogyan az egészség döntő mértékben a gazdasági versenyképességet. Az egészséges életmód elterjedése fizikai és mentális értelemben egyaránt létkérdés a magyarok számára, ám ezt 300 millió forintos népegészségügyi költségvetésből nem lehet elérni. Ezért a rizikóstátusz javítását legalább gyógyszerekkel, „kemopreventikumokkal” kellene elérni, így korrigálva a hazai halálozási mutatókat.

A gyógyszerkassza a jövő évi költségvetés gyenge pontja – fogalmazott Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte a büdzsé további megvágása „kapóra jön” a költségvetési hiány lefaragásában. Míg eredetileg 37 milliárd forintos kiigazítást terveztek, néhány hónapja a kormány újabb 40 milliárd forintos megtakarítást rendelt el 2013-ra. Kérdés azonban, hogy végül ki fizeti a számlát? Mert amennyiben ismét a gyártók, az akár gyógyszerellátási zavarokat is okozhat majd.

Eddig is elkerülték az ellátási zavarokat, és a gyógyszerágazat arculata összességében sokat javult az elmúlt két évben – hangsúlyozta a konferencián Cserháti Péter. Erre reflektálva jegyezte meg Kaló Zoltán, hogy a szimpátiát leginkább úgy váltotta ki a gyógyszeripar, mint az a bokszoló, akinek ugyan „pépesre verték a fejét”, ám még így is hősiesen küzdött tovább.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.

Hírvilág

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Hírvilág

Új hatóság, új beszerzés, új trendek a piacon

Erre számíthatunk 2015-ben a gyógyszeriparban