Hírvilág

Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni

2012. SZEPTEMBER 07.

Konszolidációs időszak következhet a gyógyszeripar számára, bár a jövő esztendőt még valahogyan túl kell élni – hangzott el azon a csütörtöki, budapesti konferencián, amelyet a Figyelő című hetilap szervezett, s ahol ismertették a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „A gyógyszeripar nemzetgazdaságban betöltött szerepéről” készült kutatásának eredményeit. A rendezvényen Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára azt is elmondta, az ágazatban fejlesztésekre csak uniós forrásokból van lehetőség, egyébként a szűkös forrásokból kell a lehető legnagyobb egészségnyereséget elérni úgy, hogy a „nyomorult helyzetben lévő lakosság” hozzájusson a gyógyszeréhez.

Számos intézkedést foganatosított ezért az egészségügyi vezetés, azonban a legfőbb politikai célkitűzést is szem előtt kellett tartaniuk: a betegterhek nem növekedhetnek. Mindezt el kellett érni úgy, hogy a 2009-es járulékcsökkentéssel mintegy 100 milliárd forintot vontak el a társadalombiztosítástól, s a minimálbérek járuléka sem jelent meg annak költségvetésében. Bár valóban extra terheket róttak a gyógyszerágazatra, ám a szakpolitikus azt is hangsúlyozta, a folyamatos párbeszédnek és együttműködésnek köszönhetően az elmúlt két évben masszív ellátási zavar nem alakult ki a gyógyszerpiacon.

A gazdasági válság közepette olyan nehézségekkel is meg kellett küzdeniük, amelyek az előző időszak hibás döntéseiből eredtek. A patikaliberalizációval indokolatlanul növekedett a gyógyszertárak száma, amelyek negyede – első sorban a kisebbek – veszteségessé vált. Bár 2008-ban megszorításokkal igyekeztek tompítani a válság hatásait, ám a gyógyszertámogatás volumene mégis nőtt.

A Széll Kálmán Terv 2012-ben 83 milliárdot vont el a gyógyszerágazattól, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 újabb 40 milliárdos megszorítást rendelt el. Jelentős megtakarításokat jelent a gyógyszerkassza számára az eredményalapú rendszer bevezetése, a beteg-együttműködéshez kötött gyógyszertámogatás, ahogyan a 30 napos felírás bevezetése is. Nem csak a büdzsé, hanem a betegek is megtakarításokat könyvelhettek el az intézkedéseknek köszönhetően, ahogyan az új támogatási rendszerek bevezetésével kiderült: lehet változtatni a páciensek gyógyszerkiváltási szokásain. Az E-Alap túlköltését kompenzálják a vártnál nagyobb gyártói befizetések, és a tervezettnél több járulékbevétel.

Összességében a hazai gyógyszeripar jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, ám Cserháti Péter úgy fogalmazott: a konszolidáció időszaka következhet, igaz, a jövő évet még túl kell élnie az ágazatnak.

Fontos ágazat nemzetgazdaságunk számára a gyógyszeripar – mondta expozéjában Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Mind a bevételek mind pedig a foglalkoztatottak számának szempontjából kiemelt tényező, éppen ezért fontos a stratégiai együttműködés a szabályozók és a piaci szereplők között. Feszültségeket a szabályozási rendszer változásai okozhatnak, valamint az, hogy a termelési költségek magasak a fejlődő országokhoz viszonyítva. A politika többek között a felsőoktatási rendszerben történt átalakításokkal kompenzálhatja az ágazatban jelentkező közép- és felsőfokú szakmai továbbképzés hiányosságait, ám a képzett munkaerő elvándorlása a gyógyszeriparban is komoly veszély.

Míg általánosságban 6,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatás 2008 és 2010 között, addig a gyógyszeriparban, ugyanebben az időszakban 0,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető – támasztotta alá az NGM helyettes államtitkárának megállapításait a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója. Két év adatgyűjtésének eredményeit ismertette Várkonyi Gáspár, amelyet 25 vállalat bevonásával végeztek, köztük innovatív fejlesztők, ellátók és gyártók. A gyógyszergyártók 2010-ben 615 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar nemzetgazdasághoz, ami 14,5 százalékos bővülést jelentett a korábbi évekhez képest. A legjelentősebb tevékenység azonban a kutatásfejlesztésben figyelhető meg, hiszen a gyógyszeripar két évvel ezelőtt 70 milliárd forintot fordított erre, ami a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa.

A mostani struktúrában a hozzárendelt forrásokból az egészségügyi rendszer nem tartható fenn – mondta a konferencián dr. Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának vezetője. Míg 2006-ig jelentős növekedés volt megfigyelhető a gyógyszerkasszában, azt követően azonban folyamatos a kivonás. Így végül 2014-re a Széll Kálmán Tervnek is köszönhetően a 1994-es értékre kerülhet a kassza.

Míg a gazdagabb országok 10, addig a szegényebbek a nemzeti össztermék 8 százalékát költik egészségügyre, ám utóbbiaknak éppen úgy a nyugat-európai árakon kell beszerezniük a gyógyszereket, így végül arányosan mégis többet költenek, mint a forrásokban bővelkedők. Hazánkban a gyógyszerkassza kiadásai GDP arányosan 1,4 százalékot tettek ki 2009-ben. Tavaly ez az arány 1,1 százalékra csökkent, jövőre további visszaesés várható: 0,7 százalékot prognosztizálnak a szakemberek. Kaló Zoltán szerint ez a mértékű forráskivonás sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolható.

Egyértelmű a GDP és a várható átlagos élettartam között az összefüggés, hiszen a lakosság egészséghez juttatása a GDP arányában valósulhat meg. Ezt már dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet igazgatója fejtette ki előadásában. Hazánkban az egészségügyre fordított forrás kevés, és az sem hasznosul megfelelően. Pedig a gazdaság döntő mértékben határozza meg az egészséget, ahogyan az egészség döntő mértékben a gazdasági versenyképességet. Az egészséges életmód elterjedése fizikai és mentális értelemben egyaránt létkérdés a magyarok számára, ám ezt 300 millió forintos népegészségügyi költségvetésből nem lehet elérni. Ezért a rizikóstátusz javítását legalább gyógyszerekkel, „kemopreventikumokkal” kellene elérni, így korrigálva a hazai halálozási mutatókat.

A gyógyszerkassza a jövő évi költségvetés gyenge pontja – fogalmazott Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte a büdzsé további megvágása „kapóra jön” a költségvetési hiány lefaragásában. Míg eredetileg 37 milliárd forintos kiigazítást terveztek, néhány hónapja a kormány újabb 40 milliárd forintos megtakarítást rendelt el 2013-ra. Kérdés azonban, hogy végül ki fizeti a számlát? Mert amennyiben ismét a gyártók, az akár gyógyszerellátási zavarokat is okozhat majd.

Eddig is elkerülték az ellátási zavarokat, és a gyógyszerágazat arculata összességében sokat javult az elmúlt két évben – hangsúlyozta a konferencián Cserháti Péter. Erre reflektálva jegyezte meg Kaló Zoltán, hogy a szimpátiát leginkább úgy váltotta ki a gyógyszeripar, mint az a bokszoló, akinek ugyan „pépesre verték a fejét”, ám még így is hősiesen küzdött tovább.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

Hírvilág

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

PharmaPraxis

Új elnököt választott a Magyosz

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) Hodász Istvánt, az Egis gyógyszergyár vezérigazgatóját választotta meg a szövetség új elnökének a május 13-i közgyűlésén.